Általában minden autó esetében tapasztalható, hogy az idő és kilométerek számának növekedésével együtt, egy idő után megnövekszik az olajfogyasztás. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy egyrészt mi okozhatja az olajfogyasztást, másrészt bizonyos esetekben miért nem jó megoldás a magasabb viszkozitású motorolaj használatával csökkenteni az olajfogyasztás mértékét.

Cikkünk eredeti verzióját IDE KATTINTVA tudod elolvasni.

A megnövekedett olajfogyasztás okai

A megnövekedett olajfogyasztást két fők okra vezethetjük vissza:

• olajfolyás - az esetek többségében a motorolaj elfolyása áll a háttérben

• a motorolaj elégése - valaminek az okán a motorolaj feljut az égéstérbe és ott elég

Első körben tisztázzuk, hogy az olajfogyasztás ténylegesen a motorolaj elégetéséből keletkezik, nem pedig elfolyik. A motorfolyás okozta olajfogyás egy relatíve egyszerűen orvosolható probléma és egyáltalán nincs összefüggésben sem a motor sem pedig a motorolaj állapotával. Jelen esetben a motorolaj fogyasztásnak azt a típusát vesszük alapul, amikor a motorolaj elég a motor üzemelése során.

A motorolaj fogyasztás mértéke

Minden jármű esetében a motorgyártó meghatároz egy garantált olajfogyasztási szintet aminek a mértékéig normális mértékűnek tekinthető az olajfogyasztás normál üzemi körülmények mellett. Ez az az mennyiség amit alapul véve egyáltalán meg tudjuk határozni, hogy a járművünk olajfogyasztása normálisnak tekinthető, vagy tényleg magas. Sokak számára a zéró olajfogyasztás a normális, de a valóságban minden belső égésű motornak van egy minimális olajfogyasztása.

Az ezredforduló környékén vagy ezt megelőzőleg gyártott motorok esetében normál használat mellett a motor olajfogyasztása normálisnak tekinthető amennyiben az az üzemanyag fogyasztás 0,05% és 0,5% mértékéig terjed. Ez egy átlag 8 literes üzemanyag fogyasztási értékkel számolva 0,4 dl - 4 dl / 1000 km mennyiséget jelent.

Az elmúlt évek során a járművek gyártástechnológiája akkorát fejlődött, hogy egyre szűkebb illesztésekkel képesek a gyártók összeszerelni a motorokat, aminek a következtében a modern motorok olajfogyasztása jelentősen lecsökkent. Egy modern jármű esetében a normális olajfogyasztás mennyisége már az üzemanyag fogyasztásnak csak a 0,05%-0,01%-a, azaz a fenti 8 literes fogyasztással számolva 1000 km-enként 0.4-0,8 dl.

Ezek azok az olajfogyasztási mennyiségek ami felett egyáltalán beszélhetünk a normálistól eltérő olajfogyasztásrókl.

Mi az összefüggés a motor életkora és az olajfogyasztás között?

Az olajfogyasztás a motor öregedésével változik. Általában egy új motornak van egy úgynevezett „betörési” időszaka, amely időszak alatt az alkatrészek összekopnak. Ebben az időszakban teljesen normális a megnövekedett  olajfogyasztás. Ezért is javasolják a gyártók, hogy egy új jármű esetében az első 1.500 - 3000 km alatt rendszeresen ellenőrizzük az olajszintet.

A megnövekedett olajfogyasztás a motor alkatrészeinek összekopását követően lecsökken a normális szintre. Majd, ahogy a motor a használat függvényében öregszik és ahogy a motor az életciklusa vége felé közeledik, az olajfogyasztás ismét emelkedni kezd. Ennek a megnövekedett olajfogyasztásnak általában mechanikai okai vannak.

Mi okozhatja, hogy a motor több motorolajat ég el

Az olajfogyasztás növekedését nem csak a motor öregedése okozhatja. Sok más tényező is befolyásolja az olajfogyasztást. Ilyen lehet, ha megváltoznak az üzemeltetési körülmények. Akár a szokásosnál nehezebb üzemi körülmények, mint a vontatás, a sportosabb vezetési stílus, vagy akár a szokásosnál több egy helyben történő üres járatás is okozhatják a motor többlet motorolaj fogyasztását.

A szokásosnál alacsonyabb viszkozitású motorolaj használata is a eredményezheti motorolaj fogyasztásának növekedését. Ha például egy motorban eddig 5W-40 viszkozitású motorolaj volt használva és ezt egy olajcserét követően 5W-30-ra vagy 0W-30-ra cserélték, akkor ez lehet az oka a szokásostól nagyobb mértékű olajfogyasztásnak.

A gyengébb minőségű motorolaj használata szintén okozhatja. A modern alacsony viszkozitású motorolajok esetében már számolnunk kell a motorolaj elpárolgásával is. Egyes gyengébb minőségű motorolajok ugyanazon viszkozitás mellett  jobban párolognak, mint a prémium gyártók termékei és ez meglátszik a motorolaj szintjén is.

A jármű használatához képest túl hosszú olajcsere periódus választása szintén eredményezhet túlzott olajfogyasztást, mivel a az idő előrehaladtával egy modern jármű esetében a motorolajba bejutó üzemanyag annyira felhigítja a motorolajat, hogy annak viszkozitása már túl alacsony szintre csökken és a motor többet fogyaszt belőle.

A hosszú ideig túl alacsony olajszint is okozhatja, mivel az alacsony olajszint esetén a motorolaj nagyobb stresszt kap és emiatt hamarabb kimerül és eléri élettartamának a végét.

A fent említett okok esetében egyszerűen változtatva tudjuk befolyásolni a jármű motorolaj fogyasztását, viszont, mivel a magyarországi járműpark átlagéletkora a legutolsó adatok szerint már a 15 évet is túllépte, itthon a legtöbb esetben a jármű életkora és a futott kilométerek miatt bekövetkezett elöregedés okozza a megnövekedett  olajfogyasztást ami sem a jármű szempontjából, sem pedig a környezet szempontjából nem kedvező.

 A magyarországi járműpark gerincét kitevő járművek általában a 2000 és 2010 között jöttek le a gyártósorról és azóta róják az utakat. Ennyi idő alatt normál használat mellett is legkevesebb 200-250.000 km kerül egy átlagos autóba, de nem ritkák a 300-400.000 km-t futott példányok sem.

Ilyen futásteljesítmény mellett a motor mai állapotát leginkább meghatározó tényező az a járművet az élete során végigkisérő karbantartás. Szinte csak attól függ a járműnek és a motornak az állapota, hogy a tulajdonosai hogyan használták, milyen sűrűn cserélték a kenőanyagokat és milyen minőségű kenőanyagokat kapott az eddigi eddigi élete során.

A nem megfelelő olajcsere periódus megválasztása, vagy az alacsony minőségű motorolaj használata a motorban lévő lerakódások kialakulásához, az ebből következő olcsó fogyasztás növekedéséhez, majd akár a motor alkatrészeinek rendellenes kopásához is vezethet.

A használat szempontjából az 2-3 dl / 1000 km olajfogyasztási mennyiség az ami már zavaró (és ez még mindig a normál határértéken belül van), mivel ebben az esetben már egy 10.000 km-es csereperiódus esetében is legalább egyszer elfogy a olajnívó maximális és minimális szintje közötti teljes olajmennyiség és emiatt szükségszerű az olajszint rendszeres ellenőrzése és a motorolaj rendszeres utántöltése. A normális olajfogyasztási  határérték felső szintje esetében már 2.000 km futás után, ami egy átlagos felhasználó 1 vagy 2 havi futásteljesítménye) nagyságrendileg 1 liter motorolajat kell utántölteni.

A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy a magas olajfogyasztásért a motor életkorából és a használatból eredő állapota és kopása a felelős, de mivel a motor teljes körű felújításának költsége sok esetben a jármű értékének egy jó részét vagy akár az egészét kiteszi, a magas költségek miatt alternatív megoldásokat keresnek.

Ilyen megoldások első körben általában az olyan speciális motorolaj adalékoknak a motorolajba való betöltése amiknek a használata olajfogyasztás csökkenést ígérnek, vagy akár az előírt viszkozitású motorolajnál magasabb viszkozitásúra való áttérés. Gyakorlatilag mindkét esetben ugyanaz történik, mert azok a motorolaj adalékok amik olajfogyasztás csökkentésére valók, azok gyakorlatilag nem csinálnak mást, mint a sűrű adalék megnöveli a motorolaj viszkozitását.

Rövidtávon vizsgálva a dolgot, a magasabb viszkozitású motorolaj az üzemi hőfokon vastagabb olaj film okán tényleg jobban tömít és ezáltal rövid távon csökkenthető az olajfogyasztás, viszont a motorolaj nem folyékony motorszerelő és a probléma okát, az évek során kialakult kokszos lerakódásokat vagy a motorkopást nem fogja megjavítani. 

A rossz hír, hogy jóllehet rövid távon kezeli a tüneteket és látszólag megoldja a problémát, viszont közép és hosszútávon csak elodáljuk a dolgot és még tovább fokozzuk azt. 

Annak érdekében, hogy megértsük milyen problémát okozhat egy a gyártó által előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata térjünk ki egy pár mondat erejéig, hogy milyen feladatokat lát el a motorolaj a motorban és vizsgáljuk meg, hogy mi alapján került a gyártó által az adott motorolaj viszkozitás meghatározva és ennek a használata előírva.

A motorolaj főbb feladatai a motor működése során:

• A felületek közötti súrlódás szabályozása
• A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése
• Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét
• Tisztítja a belső felületeket
• Szabályozza a lerakódások kialakulását
• Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától
• Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket

A motorolaj viszkozitásának alapvetően a súrlódás szabályozására a kopás csökkentésére és a motor felületeinek a hőmérsékletére van hatása.

A járműgyártó a motorolaj viszkozitását alapvetően a motor gyártása során alkalmazott csapágyhézag szempontjából határozza meg, ugyanis ez az a legkisebb hézag ahol a motorolajnak át kell jutnia üzemi hőmérsékleten az adott olajnyomás mellett és képesnek kell lennie csapágyak felületén kialakuló surlódás csökkentését és meggátolni a felületi kopások keletkezését.

A csapágyhézag meghatározza motorolaj viszkozitását, majd az adott viszkozitás függvényében megtervezik a teljes motorolaj rendszert. Az adott viszkozitású motorolaj üzemi hőfokon mért olajfilm vastagsága határozza meg az olajjáratok átmérőjét annak függvényében, hogy a mérnökök szerint milyen mennyiségű motorolajnak kell áthaladnia a rendszeren egységnyi idő alatt annak érdekében, hogy a működés során keletkező hőt a felületekről el tudja távolítani. 

Örökérvényű szabály, hogy adott hőfokon egy magasabb viszkozitású folyadék “vastagabb”, mint egy alacsonyabb viszkozitású és egy magasabb viszkozitású folyadék lassabban mozog, mint egy alacsonyabb viszkozitású.

Ezt figyelembe véve, amikor egy magas olajfogyasztási mennyiség okán magasabb viszkozitású motorolajat használunk vagy motorolaj adalékot használjak ami megnöveli a viszkozitást, úgy ténylegesen csökkenteni fogjuk az olajfogyasztást, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj üzemi hőfok mellett nagyobb olafjilm rétege tényleg jobban tömít, mint az alacsonyabb viszkozitású, de ezzel együtt, egyrészt kevesebb olajat juttatunk a csapágyakhoz, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj nehezebben jut át a szűk csapágyillesztés, másrészt a magasabb viszkozitású motorolaj lassabb áramlásának következtében megemeljük a motor alkatrészeinek hőmérsékletét, ami további lerakódások kialakulásához, a motorolaj idő előtti elöregedéséhez és a motor további kopásához vezet. Nem utolsó szempont, hogy a magsabb viszkozitású motorolajjal az olajnyomás is némileg emelkedik, aminek a következtében a hőmérséklet még jobban emelkedik. A fentiek közép és hosszú távon a motorolaj fogyasztásának további emelkedéséhez vezetnek.

Ezt látva, amikor a magas olajfogyasztás miatt a gyárilag előírtnál magasabb viszkozitású motorolajat teszünk  motorba, hogy ezzel csökkentsük az olajfogyasztást, az olyan, mintha egy tűzesethez nem a tűzoltókat hívnánk ki, hanem a kőműveseket, hogy építsenek egy magas falat az égő épület elé, mert ha nem látjuk az égést, akkor az nincs ott.

Ehhez hasonló részben, amikor valaki 10W-60-as viszkozitású “verseny” olajat tölt autójába csak azért mert gyorsan közlekedik vele, vagy mivel néha-néha elmegy egy pálya napra, majd ugyanazt a motorolajat használja hétköznapi közlekedés során is. Egy versenyautóban áltlában épített motor van és azért használnak benne 10W-60, 15W-50 vagy hasonló magas viszkozitású motorolajat, mert egyrészt az üzemeltetés nagy részében ténylegesen a fordulatszám tartomány felső 20%-ban használják és emiatt jelentősen magasabb az üzemi hőmérséklete a motornak, másrészt sok esetben már újra lett építve és a gyáritól eltérő verseny csapágyak kerültek bele, amiknek a csapágyhézaga az adott üzemi hőmérséklet mellett a 10W-60 viszkozitású motorolajat igénylik. 

A jármű motorjának tervezője a motor hűtőrendszerét, a motor olajkörét és a motorlaj viszkozitását mind úgy tervezte és határozta meg, hogy a motor a teljes fordulatszám tartományban megfelelően tudjon működni. Minden olyan dolog amit változtatunk benne, az a teljes rendszerre kihatással van és általában nem pozitív a változások kimenete.

A tervezőmérnök mindig átgondolt tervezés során határozza meg a motorolaj viszkozitását és az adott motorolajjal szemben támasztott egyéb igényeket (gyári specifikációk) amitől letérni még megnövekedett olajfogyasztás esetén sem szabad, mert ezzel a motor nem megfelelő működését, idő előtti öregedését és kopását kockáztatjuk meg. Mindig tartsuk be a járműgyártó kenőanyagokra vonatkozó javaslatait, mert ezzel biztosítjuk autónk számára a legjobbat.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Ha egy jármű rendszeres karbantartásról van szó, semmi sem fontosabb, mint az olajcsere. Ahogy már korábban is esett szór róla, mindig a jármű gyártója által előírt viszkozitású és gyártói jóváhagyással rendelkező kenőanyagot kell használni, viszont sok esetben a gyártó nem csak egy viszkozitást, hanem többet is engednek használni.

Ebben a cikkben ennek eldöntéséhez nyújtunk segítséget és elmagyarázzuk a 0W-s, az 5W-s és a 10W-s motorolajok közötti főbb különbségeket.

Az eredeti cikket IDE KATTINVA tudja elolvasni.

Egy 0W-30 és egy 5W-30 viszkozitású motorolaj közötti elsődleges különbség az alacsony hőmérsékleti viszkozitásban van, mivel a 0W-30 viszkozitású motorolaj jobban folyik alacsony hőmérsékleten, mint az 5W-30 viszkozitású. A 0W-30-as teljesen szintetikus, míg az 5W-30 többnyire rész-szintetikus motorolaj ami főként ásványolajra épülő alapolajat és teljesen szintetikus alapolaj keveréke is lehet. Ha a teljesen szintetikus 0W-s és 5W-s motorolajokat  hasonlítjuk össze, akkor elhanyagolható a különbség a 0W-30 és az 5W-30 között.

A 0W és 5W viszkozitású motorolajok közötti hasonlóságok és eltérések

Hidegindítási tulajdonságok - azaz a Dinamikus viszkozitás

Ahogy már egy korábbi cikkben szó esett róla, a mai motorolajok többfokozatúak, amit jelen esetben az 5W-30 vagy a 0W-30 jelöl. A Society of Automotive Engineers (SAE) által bevezetett számok a motorolaj viszkozitását jelzik, és segítenek meghatározni, hogy egy adott hőmérsékleti tartományhoz melyik olajminőség a legalkalmasabb.

A többfokozatú motorolajon szereplő számok a különböző hőmérsékleteken való áramlási sebesség (viszkozitásuk) alapján vannak megadva. A viszkozitás a motorolaj legfontosabb paramétere, és az áramlással szembeni ellenállásként vagy ellenállásként definiálható. Minél alacsonyabb a minőség vagy a szám, annál vékonyabb, és annál alacsonyabb lesz a viszkozitása.

A „W” az olajfokozat első számával együtt a Télt jelenti. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb a motorolaj hidegindítási tulajdonsága, alacsonyabb az olaj viszkozitása hideg környezetben, és jobban megfelel a téli hőmérsékletnek. Viszonylag alacsony hőmérsékleten ahogy a motor beindul, és elkezd felmelegedni, egy 0W-s olaj gyorsabban fog folyni, mint egy 5W-s vagy 10W-s, és gyorsabban védi a mozgó alkatrészeket. A motorolaj hideg oldali fokozata jelzi a motorolaj hideg tűrését is. A 0W-s motorolaj hiegtűrése -35 Celsius fok, míg az 5W-os motorolajé -30°C. Ezt azt jelenti, hogy egy 0W-s motorolaj esetében -35 °C fokig az olajszivattyú körbe tudja járatni a motorolajat, míg egy 5W-s motorolaj esetében ez a határ már "csak" -30 °C.

Üzemi viszkozitás

Minden kenőanyag, funkciójától függetlenül, rendelkezik olyan hőmérsékleti tartománnyal, amelyben hatékonyan tud működni. A hőmérséklet növekedésével az olaj elvékonyodik, míg alacsonyabb hőmérsékleten az olaj sűrű marad. Ezen tartományok mindegyike hátrányosan befolyásolhatja az olaj teljesítményszintjét. A motorolaj viszkozitását jelölő második rész utal a motorolaj üzemi hőmérsékleten mért viszkozitására. Ez a 0W-30 és 5W-30 motorolajok esetében megegyezik, azaz üzemi hőmérsékleten ugyanazt a motorvédelmet biztosítják.

Viszkozitási index - azaz VI

A viszkozitási index utal annak hőmérsékleti tartománynak a szélességére ahol hatékonan tud működni a motorolaj. Minél magasabb a VI, annél szélesebb ez a hőmérséklet tartomány.  A motorolajok összetételéből adódóan a 0W-s teljesen szintetikus motorolajok viszkozitási indexe mindig magasabb, mint egy rész-szintetikus 5W-s motorolajé és nagyságredileg hasonló, ha mindkét típus teljesen szintetikus.  Egy magasabb viszkozitási index-el rendelkező motorolaj magasabb üzemi hőfok esetén is képes a motorvédelem biztosításhoz szükséges megfelelő olajfilm réteget biztosítani, mint egy alacsony viszkozitási indexxel rendelkező motorolaj.

Motorolaj összetétel

A 0W-s viszkozitású motorolajok minden esetbe teljesen szintetikusak, mivel a rész szintetikus keverékek és a hagyományos ásványi motorolajok nem tudják a szükséges hidegindítási tulajdonságokat biztosítani.

Az 5W-s motorolajok általában rész-szintetikusak. Minden bizonnyal találhatunk teljesen szintetikus 5W-30-as motorolajat is, de többségük nem teljesen szintetikus, emiatt nem rendelkeznek a teljesen szintetikus motorolajok összes előnyével.

Motorolaj várható élettartama

Egy teljesen szintetikus motorolaj várható élettartama ugyanolyan használat mellett mindig magasabb lesz, mint egy hagyományos ásványi motorolaj, vagy egy rész-szintetikus motorolaj. Ez a teljesen szintetikus alapolaj természetéből és annak a magasabb termo-oxidatív stabilitásából adódik. A magasabb termo-oxidatív stabilitás késlelteti az olaj öregedési folyamatát, amikor az oxigénmolekulákkal érintkezik, stabil viszkozitást és termikus jellemzőket, valamint minimális lerakódást és iszapképződést eredményez. Ebből következik, hogy egy teljesen szintetikus 0W-s motorolaj hosszabb ideig képes ugyanolyan körülmények között biztosítani a megfelelő motorvédelmet, mint egy rész-szintetikus 5W-s motorolaj.

Üzemanyag takarékosság

A motorolajok kapcsán manapság az egyik legfelkapottabb téma, hogy a motorolajok hogyan képesek támogatni az alacsony üzemanyag felhasználást. 0W-30 motorolaj viszkozitása a motor bemelegedési szakaszában alacsonyabb, mint egy 5W-30-as motorolajé ezáltal gyorsabban áramlik át a motoron, és segít az alkatrészeknek hatékonyabban ellátni szerepüket, mivel jobban csökkentik a súrlódást. Ezáltal a motor kevesebb üzemanyagot igényel az alapvető műveletek elvégzéséhez, csökkentve ezzel a fogyasztást és a költségeket. A másik dolog ami segít az üzemanyag takarékosság biztosításában az az alacsony súrlódási együttható amit a 0W-s motorolajok egyenletesebb molekulaszerkezete biztosít a teljesen szintetikus alapolajnak, ami csökkenti a belső súrlódási együtthatót és ezzel növeli a motor hatásfokát és alacsonyabb olajhőmérsékletet.

Károsanyag kibocsátás

Az üzemanyag megtakarítás és a károsanyag kibocsátás kéz a kézben járnak. Értelem szerűen, ha egy jármű kevesebb üzemanyagot éget el működése során, akkor az kevesebb károsanyagot fog kibocsátani. Így a 0W-s motorolajok által biztosított üzemanyag megtakarítás egyben a kibocsátott károsanyag mennyiségét is csökkenti.

Zárásként foglaljuk össze, hogy milyen előnyei vannak egy 0W-s motorolaj használatának egy 5W-s vagy 10W-s motorolajjal szemben.

• A 0W-s motorolajok hidegindítási tulajdonságai sokkal kedvezőbbek, mint egy 5W-s vagy 10W-s, így jobb motorvédelmet biztosítanak a motor bemelegedési ciklusa alatt.
• A 0W-s motorolajok üzemanyag takarékosabbak az 5W-s és 10W-s motorolajoknál köszönhetően a szintetikus alapolaj alacsonyabb súrlódási együtthatójának
• A 0W-s motorolajokkal csökkenthető a károsanyag kibocsátás az üzemanyag takarékosság következtében
• A 0W-s motorolajok szélesebb hőmérséklet tartományban képesek biztosítani a megfelelő olajfilm réteget, köszönhetően magasabb viszkozitási indexnek
• A 0W-s motorolajoknak hosszabb az élettartama és jobb motortisztaságot biztosít a szintetikus alapolaj jobb termo-oxidatív tulajdonsága miatt.

Ahogy látható, a teljesen szintetikus motorolajok használatának igen sok előnye van rész-szintetikus 5W-s vagy ásványolaj alapú 10W-s motorolajokkal szemben, ugyanakkor bizonyos nehéz körülmények között és a jármű szempontjából erőteljesebb használat esetén egy 5W-s vagy 10W-s motorolaj jobb motorvédelmet biztosíthat.

Ebben a cikkben a motorolaj viszkozitásával kapcsolatos olyan fogjunk megvizsgálni, mint például, hogy mi a viszkozitás, mi a Kinematikai és a dinamikus viszkozitás, mit jelent a flakonon található viszkozitási szám, vagy miért fontos a motorolaj viszkozitási indexe.

A cikk eredeti verziója IDE KATTINTVA elolvasható az www.olajosvili.hu weboldalon 

A viszkozitás

Egy folyadék viszkozitása a folyadék folyással szembeni ellenállását jelöli. Amikor külső erők, például gravitáció, hatnak egy folyadékra, a folyadékban lévő molekulák elkezdenek egymás ellen mozogni, ami molekuláris szintű súrlódást eredményez, amely ellenáll az áramlásnak. Minél nagyobb a belső súrlódás, annál nagyobb a folyadék viszkozitása. Az, hogy a folyadék viszkozitása hogyan reagál a hőmérséklet- és nyomásváltozásokra, meghatározza, hogy egy folyadék mennyire tudja ellátni a kenőanyag alapvető funkcióit.

A kenőanyag-alapolajok hűlésük során besűrűsödnek, és megszilárdulnak, ha a hőmérséklet egy bizonyos küszöbérték, az úgynevezett dermedéspont alá esik. A sűrítés növeli a kenőanyag teherbíró képességét, de keringési képessége jelentősen romlik. Másrészt a kenőanyagok hígulnak hevítéskor, ami csökkenti a teherbíró és a fém-fém érintkezek megakadályozásának képességét.

Az extrém nyomás csökkentheti a viszkozitást is, amelyet mechanikai nyírásnak neveznek, ami csökkenti a kenőanyag film szilárdságát és a fém-fém érintkezést és kopást megakadályozó képességét. Ha azonban nagyobb viszkozitás választásával próbálják ezt ellensúlyozni, az olaj éhezést okozhat, mivel az nem fog szabadon átfolyni a kisebb járatokon. A megfelelő viszkozitás a tervezett alkalmazáshoz kritikus fontosságú az olaj megfelelő keringésének és nyomás alatti megfelelő filmszilárdságának biztosításához.

Egyszerűen fogalmazva, a viszkozitás a folyadék belső súrlódásának vagy áramlási ellenállásának mérése. A kenőanyag viszkozitási tartományát jellemzően kinematikai és dinamikus osztályozási rendszerrel jelzik, például az Autómérnökök Társasága (SAE) vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által létrehozott rendszerrel.

A kétfokozatú motorolaj viszkozitása

A kétfokozatú motorolajok viszkozitásának meghatározására egy két számból és egy betűből álló kombinációt használunk, ami lehet 5W-30, 5W-40, 0W-30 és így tovább. Mind ismerjük ezeket a jelöléseket és általában ez alapján választjuk ki a jármű motorolaját. Egy 0W-30 viszkozitású motorolajon keresztül bemutatjuk, hogy valójában mit jelentenek ezek a számok.

Vegyük elsőként  a az első részt ami  ebben az esetben a 5W részt. A legtöbben tudjuk, hogy ez a hidegindítási besorolás és a motorolaj viszkozitását jelöli alacsony hőmérsékleti viszonyok esetén. A W jelölés az angol Winter szóból ered ami a telet jelenti. A jelölésben található második szám a 30, ami a motorolaj viszkozitását jelöli normál üzemi hőmérsékleten. Ezt 100°C-on tesztelik.

Egy pillanatra térjünk vissza a folyadékok viszkozitásához, mielőtt tovább lepnénk a motorolajok viszkozitás mérési módszer meghatározásához.

A viszkozitás a folyadék áramlással szembeni ellenállása. Vagy leegyszerűsítve: azt mutatja, hogy milyen vastag vagy híg a folyadék adott hőmérsékleten? Vegyünk példaként a vizet és mézet. Mindegyik másképp folyik szobahőmérsékleten. A másik fontos pont az, hogy az olaj egyre kevésbé folyik a hőmérséklet csökkenésével, illetve ahogy emelkedik a hőmérséklet egyre hígabbá válik.

Az olaj kémikusok két különböző módon mérik a viszkozitást. Az első módszert kinematikus viszkozitásnak, a másodikat dinamikus viszkozitásnak nevezik. Mindkettő módszernek megvan a maga haszna.

A kinematikai viszkozitást: Ezt általában a második szám – példánkban 30 – mérésére használjuk.

Kinematikai viszkozitás – a motorolaj üzemi hőmérsékleti viszkozitást méri 100°C-on. A kinematikai viszkozitást centistokes cSt-ben mérik. Nevét egy Sir George Stokes nevű írről kapta az 1840-es évekből. (Lehet, hogy a motorolaj műszaki adatlapján mm2/s formátumban látható).

A tesztolaj esetében azt mérik, hogy az adott hőmérsékletű folyadéknak mennyi ideig tart áthaladnia egy teszt üvegcsövön. Ennél a mérési módszerrel csak a gravitációs erő hat a folyadékra. A magasabb viszkozitású olajnak tovább tart áthaladnia ezen a viszkoziméternek nevezett teszt berendezésen.

A kinematikai viszkozitás szemléltetésének egy másik kevésbé hiteles és egyszerűbb módja az, hogy fejjel lefelé fordítjuk a két üveg mézet. Az egyik üveg mézet a mikrohullámú sütőben melegítettük fel, a másik viszont szobahőmérsékletű. Vajon melyik éri el előbb a padlót? Mindkét esetben, a laboratóriumban és a konyhában is, a gravitációs erő hat a folyadékokra.

A folyadék  viszkozitása csak akkor releváns, ha egy adott hőmérsékleten vizsgáljuk és hasonlítjuk őket. 

A SAE J300 táblázat (SAE: Society of Automotive Engineers) mutatja a viszkozitási fokozatok SAE által meghatározott tartományait. Az 100 °C-on mért kinematikai viszkozitása alapján kerül besorolásra minden motorolaj valamelyik viszkozitási osztályba. Látjuk például, hogy a 30-as fokozat viszkozitási tartománya 9,3 és 12,5 centistoke között van. Azaz minden olyan motorolaj aminek a 100 °C-on mért viszkozitása 9,3 - 12,5 van az XW-30-as jelölést fog kapni.

És ebből az egy értékből is látszik, hogy attól mert két motorolaj 30-as jelölésű, attól még nagyon eltérhet a viszkozitásuk üzemi hőfokon, mivel a viszkozitási osztályok elég tágak. Pl.: A 20-as osztály teteje és a 30-as osztály alja szinte megegyezik (xW-20 => 9.2 cSt / xW-30 => 9.3 cSt) és ugyanez igaz a 30-as osztály tetejére és a 40-es osztály aljára is (xW-30 => 12.4 cSt / xW-40 => 12.5 cSt).

Alább található két 0W-30-as Shell motorolaj paraméterei a termékek műszaki adatlapjáról. Gyönyörűen látszik, hogy ameddig a Shell Helix Ultra 5W-30 100 °C-on mért kinematikai viszkozitása 12.1 cSt, addig a Shell Helix Ultra Professional AT-L 0W-30-é 9.5 cSt. 

Ahogy a korábban már írtuk, a motorkopás 75%-a a hidegindítás során keletkezik. Emiatt érdemes körültekintően kiválasztani a motorolajat. Itt át is térünk a dinamikus viszkozitásra.

A dinamikus, vagy abszolút viszkozitás: Ezt a mérési módszert motorolaj első számának mérésére használjuk – példánkban 0W

A motorolaj dinamikus viszkozitását a hidegindítási teljesítmény jelölésére használják. A dinamikus viszkozitás a kenőanyag áramlással szembeni ellenállása, amelyet ellenállással mérnek. Képzelje el, mekkora energia szükséges egy szilárd tárgy átmozgatásához a folyadékon. A víz felkeverése kevesebb energiát igényel a mézhez képest, mivel a víz dinamikus viszkozitása alacsonyabb.

Ez az érték azt mutatja, hogy mekkora erő szükséges a motorolaj megkeveréséhez kb. -35°C-on. Visszatérve a mézes példához. A fagyasztóból kivett méz keveréséhez nagyon nagy erő kell. 

A hidegindítási tulajdonság meghatározására két mérési módszer létezik és általában ezek együttes értékei alapján kerülnek besorolásra a motorolajok az egyik vagy a másik osztályba.

Az egyik az alacsony hőmérsékleti indítási teszt – Ez azt demonstrálja, hogy  a motorolaj lehetővé teszi-e, hogy az indítómotor megforgassa a motort és beindítsa a motort.

A második teszt az alacsony hőmérsékleti szivattyúzhatósági teszt – Ez azt mutatja meg, hogy elég folyékony az olaj ahhoz -, hogy az olajszivattyú pumpálni tudja.

Ezt a második tesztet egy nagyon hideg tél után vezették be 1980-ban. Az autók motorjai ugyan beindultak, de az olaj annyira meg volt dermedve, hogy  nem tudott körbefolyni a motorban. Elkerülhetetlen volt a katasztrofális motortörések sorozata.

Ahhoz, hogy egy motorolaj megkapja a  0 W-os besorolást, az olajnak át kell mennie mindkét teszten, a mínusz 35 °C-on alacsony hőmérsékletű indítási és a mínusz 40 °C-os alacsony hőmérsékletű szivattyúzási teszten is.

Amint az a fenti táblázatban látható, egy 0 W-s olajat sokkal hidegebb hőmérsékleten tesztelnek, mint mondjuk egy 20 W-st, ami a 70-es évek meghatározó 20W-50-es olaja volt. Ahogy látszik, egy 20W-s olaj hidegindítása sokkal rosszabb, mint egy 0W-s olajé.

A dinamikus viszkozitást centipoise cP-ben mérik  (Előfordulhat, hogy a Millipascal-másodperces mPa.s SI-mértékegység utal rá).

Foglaljuk össze, hogy mit jelent a 0W-30-as jelölés egy motorolaj esetében

Most már tudjuk, hogy a 0W-s hidegindítást nagyon hideg hőmérsékleten mérik, és két SAE-teszten is meg kell, hogy feleljen. Minél alacsonyabb ez a szám, annál kedvezőbb a motorolaj hidegindítási tulajdonsága. Az olajnak nagyon hidegben is biztosítania kell, hogy az indítómotor be tudja indítani a motort, másodsorban pedig elég folyékonynak kell maradnia ahhoz, hogy az olajszivattyú át tudja pumpálni a rendszeren és megfelelő kenés alakuljon ki a motorban.

A 30-as fokozatú olaj normál üzemi hőmérsékleti viszkozitásának a SAE diagram szerin 100 °C-on  és 9,3 és 12,5 centistoke közötti viszkozitási tartományban kell lennie.

Ennek a mérésnek a viszkozitási módszere a kinematikai viszkozitás és az értékét centistokes cSt-ben (vagy mm2/s) mérjük.

Viszkozitási index

A motorolajok esetében használnak még egy a viszkozitás szempontjából fontos jelölést. Ez nem más, mint a motorolaj viszkozitási indexe. Attól függően, hogy milyen minőségű alapolajból készül egy motorolaj, úgy lehet magasabb vagy alacsonyabb a viszkozitási indexe még abban az esetben is, ha mindkét motorolaj 5W-30-as.

A motorolaj viszkozitási indexe (VI) arra utal, hogy a folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet hatására. A magas VI (jóval 95 felett) azt jelzi, hogy a folyadék viszkozitása kevesebb változáson megy keresztül a hőmérséklet-ingadozások miatt, míg az alacsony VI viszonylag nagy viszkozitásváltozást jelez.

A hagyományos ásványolaj viszkozitási indexe 95 és 100 között van. A nagymértékben finomított ásványolaj VI értéke akár 120 is lehet. A hidrokrakkolt alapolaj VI-értéke nagyobb, mint 120, míg a teljesen szintetikusé sokkal magasabb, akár 160-180 körüli is lehet.

A magas VI-értékkel rendelkező folyadékok szélesebb hőmérséklet-tartományban nagyobb védelmet nyújtanak a kritikus alkatrészek számára azáltal, hogy fenntartják a folyadék vastagságát és a szükséges folyadékgátat az alkatrészek között. A viszkozitási index teszt (ASTM D2270) a folyadék kinematikai viszkozitásán alapul 40°C és 100°C hőmérsékleten.

A szintetikus motorolajok általában sokkal magasabb VI-számmal rendelkeznek, mint a hagyományos motorolajok, ami azt jelenti, hogy jobb védelmet nyújtanak a kritikus alkatrészek számára szélesebb hőmérséklet-tartományban.

Viszkozitási index diagram

Az alábbi diagramon látható, hogyan változik két különböző kenőanyag viszkozitása a hőmérséklethez képest. A magas VI-értékkel rendelkező kenőanyag lejtése vízszintesebb: a viszkozitás stabilabb marad szélesebb hőmérsékleti tartományban. Ez azt jelenti, hogy a magasabb viszkozitási indexű kenőanyag kívánatosabb, mert szélesebb hőmérsékleti tartományban stabilabb kenőfilmet biztosít.

Mitől függ egy motorban a használható motorolajok viszkozitása

Egy motor esetében a felhasználható motorolaj viszkozitásának meghatározásakor két dolgot vesznek alapul. Az egyik, hogy mindig legyen megfelelő olajfilm réteg a felületeken, a másik, hogy mindig legyen megfelelő olaj áramlás a működés során keletkező hő eltávolításának érdekében.

Anélkül, hogy  mélyebben belemennénk, muszáj említést arról, hogy a legtöbb motorgyártó által követett tipikus szabály az, hogy a csapágyhézag határozza meg a felhasznált olaj viszkozitását egy adott olajhőmérséklet-tartományon belül. Általában minél szűkebb a csapágyhézag, annál alacsonyabb viszkozitást tud használni a motor, míg a nagyobb hézagokhoz vastagabb olajra van szükség.

Azért fontos erről beszélni, mert az előírttól eltérő viszkozitású motorolaj használata nagyon sok műszaki meghibásodást okozhat egy motorban, mivel a motorolaj viszkozitása egyrészt meghatározza az olajfilm vastagságát, másrészt meghatározza a folyadék áramlási sebességét egy adott hőmérsékleten.

Ahogy már beszéltük, az alacsony viszkozitású motorolaj ugyanazon hőmérsékleten vékonyabb és gyorsabban folyik, mint egy magasabb viszkozitású motorolaj.

Ez azért fontos, mert az olajfilm vastagsága meghatározza, hogy adott hőmérséklet mellett egyrészt milyen csapágyhézagon tud átjutni, másrészt a folyadék áramlási sebessége meghatározza, hegy egységnyi idő alatt hányszor képes körbejárni a motort és ezáltal mekkora hőt tud elvonni a hűtést igénylő felületekről a hűtő felületekre.

Az előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata magas olajfogyasztás esetén

Megfelelő viszkozitású motorolaj használata mellett az olajfogyasztásért nagyon kis százalékban felelős a motorolaj. Az olajfogyasztást általában a motor kopása, vagy a dugattyúk gyűrűzónájában található kokszos lerakódás okozza. Sok esetben az olajfogyasztás csökkentésének érdekében az előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használatára váltanak, mert logikusan gondolkozva, a vastagabb olaj jobban tömít és így csökkenti az olajfogyasztást.

Ez részben igaz is lehet és rövid távon tényleg okozhatja a vastagabb olaj az olajfogysztás csökkenését, de a motorolaj nem folyékony szerelő és nem fogja megoldani az alapvető problémát, csak kezeli a tüneteket rövid távon.

A gond ezzel, hogy az előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata sokkal több problémát okoz és további motorkopáshoz vezet, ugyanis egyrészt, mivel ugyanazon üzemi hőfok mellett vastagabb az olajfilm, csak nehezebben vagy egyáltalán nem tud bejutni a kisebb csapágyhézagokba ami a csapágyak nem megfelelő kenéséből keletkező kopását okozza. Másrészt mivel vastagabb és sűrűbb, lassabban folyik és emiatt nem látja el megfelelően a hűtési funkcióját, másrészt megnövekedett olajnyomáshoz vezethet az olajrendszerben, ami viszont szintén megnöveli a motor hőmérsékletét így a motor egyes felületeinek a túlmelegedéséhez és olaj iszap és kokszos lerakódás kialakulásához vezethet, ami elégtelen kenést és további motorokopást okozhat.

Elégtelen olajnyomás eltérő gyártók azonos viszkozitású motorolajai esetén

Sokszor felmerül kérdésként, hogy miért van az, hogy X gyártó motorolaját használva megfelelő az olajnyomás, amíg Y gyártó motorolaját használva felvillan az alacsony olajnyomást jelző lámpa.

A kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni és sok esetben egyedileg szükséges megvizsgálni az esetet.

Az olajnyomást alapvetően 3 dolog határozza meg:

1. Olajpumpa állapota
2. Hőmérséklet
3. A motorolaj viszkozitása adott hőmérsékleten

Mivel az olajnyomás szempontjából a motorolajnak csak a viszkozitása a fontos paraméter nem igazán fordulhat elő, hogy ugyanolyan viszkozitású motorolajok esetében ugyanaz az olajpumpa eltérő olajnyomást produkál. Hacsak mondjuk idősebb a jármű, az olajszivattyú már egy picit kopott és a működése nem 100%-os, plusz a két motorolaj viszkozitása eltérő. Tegyük fel, hogy mindkét motorolaj 5W-30-as, de az egyik a 30-as viszkozitási osztály felső szélén helyezkedik el 12.4 cSt viszkozitással, míg a másik a 30-as viszkozitási osztály szélén található 9.4 cSt viszkozitással. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az olajpumpa még elégséges olajnyomást biztosít a magasabb kinematikusviszkozitási értékű 5W-30-as motorolajjal, mint az alacsonyabbal. Vagy, mondjuk az egyik olaj esetében a környezeti hőmérséklet jelentősen alacsonyabb, mint a másik esetében, ugyanis a magasabb környezeti hőmérséklet magasabb üzemi hőmérsékletet fog eredményezni ami szintén alacsonyabb viszkozitást eredményez ami okozhatja az alacsony olajmyomást.

0W-20 viszkozitás az új 5W-30

0W-s olajokat már bő 20 éve használnak a járműgyártók, de ezek nagy részét eddig csak a jobb hideg indítási tulajdonságaik miatt. Üzemi hőfokon mért viszkozitás szempontjából továbbra is 30-as és 40-es olajokat használtunk egészen az elmúlt pár évig.

Ahogy a környezetvédelem egyre fontosabbá vált az életünk miden területén, úgy kapott egyre nagyobb és kiemeltebb szerepet a motorolaj viszkozitása is a járműgyártásban, mert felértékelődött annak a pár % üzemanyag fogyasztás csökkentésnek a lehetősége amit egy alacsony viszkozitású motorolaj tud biztosítani egy hagyományos viszkozitású motorolajjal szemben.

Az elmúlt évek során egyre több gyártó tért át Európában a 0W-20 és 0W-16 viszkozitású motorolajok használatára, sőt Japánban nem ritka a 0W-8 viszkozitású motorolaj használata sem.

Kiemelten fontos megemlíteni, hogy egy 0W-20 vagy 0W-16 viszkozitású motorolajat használó motor esetében mind a csapágyhézagok, mind az olaj furatok sokkal kisebb méretűek, mint mondjuk egy hagyományos 5W-30 vagy 5W-40 viszkozitású motorolajat használó motor esetében.

Ezt azért fontos megértenünk, mert egyrészt egy 5W30 vagy 5W-40 viszkozitású motorolajat használó motorba 0W-20-as vagy alacsonyabb viszkozitású motorolajat töltve az elégtelen kenést fog okozni, mivel nem alakul ki az olajfilm megfelelő vastagasága. Másrészt egy 0W-20 vagy 0W-16 viszkozitású motorolaj használatát előíró motor esetében az 5W-30 vagy 5W-40 viszkozitású motorolaj használata szintén súlyos károkat fog okozni, mivel nem túl vastag ahhoz, hogy szűk illesztésű csapágyak kenését ellássa, másrészt túl lassú folyadékáramlást fog eredményezni ami a motor túlmelegedését okozza.

Konklúzió:

Ahogy láthatjuk, egy jármű motorja esetében a felhasználható motorolajok viszkozitása a motorban használt csapágyak illesztési hézagától és az olajrendszer kialakításától függ. Mivel a motorolaj nagyban meghatározza a motor megfelelő működését, mindig kiemelten fontos a körültekintő motorolaj választás.

Mindig csak a motorgyártó által meghatározott viszkozitású motorolajat használjuk, de érdemes megnézni a lehetséges motorolajok műszaki adatlapjait is a kiválasztás során, hogy figyelembe vehessük a motorolaj üzemi hőfokon mért tényleges viszkozitását vagy akár a viszkozitási indexét.

Nem utolsó sorban semmilyen körülmények között ne töltsünk se magasabb, se pedig alacsonyabb viszkozitású motorolajat autókba, mint amit a gyártó meghatározott, mert az a motor károsodásához vezethet.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

A belsőégésű motorral szerelt járművekben használt motorolaj egy alapolaj és adalékok kombinációja alkotta folyadék amit elsődlegesen a motor alkatrészeinek kenésére, a felületek súrlódásának csökkentésére és hűtésére terveztek. A ma használt motorolaj már szinte köszönő viszonyban sincs azzal amit a járműgyártás hajnalán használtak a belsőégésű motorok kenésére, de az igazi áttörés a 90-es évek végén kezdődött és ez a fejlődés a mai napig is tart. 

Ez a cikkünk a belsőégésű motorokban használt modern motorolajok feladatairól szól és azokról az alapanyagokról amik szükségesek ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni.

Az eredeti cikket IDE KATTINVA olvashatja el

Attól függetlenül, hogy rengeteget változott, alap funkciója továbbra is a motor mozgó alkatrészeinek kenése. A kenés szempontjából elsődlegesen érintett alkatrészek általában a következők:

• Fő- és vezérműtengelyek
• Csapágyak
• Szelepszárak
• Szelepfészkek
• Dugattyú és henger
• Turbó mozgó és forgó alkatrészei
• Láncok és fogaskerekek

Viszont a modern autókban használt szintetikus motorolaj már túlmutat a felületek kenésének és hűtésének funkcióján és sokkal több feladatot lát el a motorban. A motorolaj feladatai közé tartoznak a következő feladatok is:

• A felületek közötti súrlódás szabályozása a felületek közötti kenés biztosításával
• A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése
• Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét azzal, hogy átveszi a felületekről a hőt és elszállítja azt a hűtő felületekre
• Tisztítja a belső felületeket, ezzel megelőzi a megelőzi és megszünteti a lerakódásokat
• Szabályozza a lerakódások kialakulását azzal, hogy lebegésben tartja a működés során keletkező szennyező anyagokat majd elszállítja azokat a szűrőkhöz
• Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától
• Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket
• Fenntartja a motor üzemanyag hatékonyságát és biztosítja a teljesítményét
• Hidraulika olajként funkcionál a változó szelepvezérlésű motorok egyek alkatrészeinél
• Biztosítja és támogatja a károsanyagkibocsátást csökkentő rendszerek védelmét 

A motorolaj a mai napig is alapolajok és adalékok keverékéből áll, viszont ezeknek az összetevőknek a minősége hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az alapolaj a motorolaj 70-95%-át teszik ki és keletkezhet hagyományosan kőolajból vagy kémiai eljárással is készülhet. A fennmaradó 5-30%-ot az adalékanyagok teszik ki. 

Az alapolajok a kenőanyagok gyártásának kiindulási anyagai, tulajdonságaik nagyban befolyásolják a kész kenőanyag teljesítményét és jellemzőit. Általában nyersolajból származnak, de előállíthatók szintetikus vagy bioalapú forrásokból is. Az American Petroleum Institute öt alapolaj-csoportba sorolja őket Group I.-től Group V.-ig. Az alapolajok meghatározzák a késztermék belső tulajdonságait, beleértve a viszkozitást, a stabilitást a hosszú élettartamot és a teherbíró képességet (szélsőséges nyomásnak való ellenálló képességet).

Az alapolajok három általános kategóriája az ásványi, szintetikus és bioalapú. Ezeken a kategóriákon túl vannak jól meghatározott és elfogadott műszaki kategóriák, amelyeket a kenőanyag gyártók az alapolajok kiválasztásához használnak.

Az ásványi alapolajok kőolajból származnak és ez az egyik leggyakrabban használt alapolaj típus. Viszonylag olcsók és széles körben beszerezhetők, de vannak korlátai is, például viszonylag alacsony viszkozitási indexük, gyenge termikus stabilitásuk és rövidebb élettartamuk.

A szintetikus alapolajok kémiai úton kerülnek előállításra, és olyan speciális tulajdonságokra szabhatók, mint például a magas viszkozitási index vagy a kiváló termikus stabilitás. A szintetikus alapolaj előállítása összetettebb folyamat, mint az ásványolajok finomítása, mivel ez a szénhidrogén molekulák szerkezetének módosításával jár, viszont így eredményként egyenletesebb olaj molekulákat kapunk. Az olaj előállítási eljárásai biztosítják, hogy csak a legjobb molekulák maradjanak meg. Összetételéből adódóan az úgynevezett szintetikus motorolaj csúcsminőségű olajnak számít, amely tisztább és nagyobb teljesítményt és hosszabb olaj élettartamot biztosít, mint az ásványolaj.

A félszintetikus, vagy rész szintetikus motorolaj előállításához szintetikus és hagyományos alapolajok keverékét használják, hogy nagyobb ellenállást biztosítson az oxidációval szemben, és jobb teljesítményt nyújtson alacsony hőmérsékleten ásványolaj alapú motorolajok. A keverékben az arányok nem egyenlőek: a félszintetikus olaj legfeljebb 30% szintetikus olajat tartalmaz. Érdemes tudni, hogy a már 1% szintetikus olajat tartalmazó motorolajat is „félszintetikus olajnak” neveznek.

A jó minőségű alapolaj nagyon sok funkciót már önmagában tökéletesen ellát a motorolaj feladatai közül, viszont egyes feladatok ellátására nem képes. Ezen tulajdonságok biztosításának érdekében használnak különböző adalékokat a motorolaj előállításához.

[caption id="attachment_476" align="aligncenter" width="500"] tömegszázalékuk arányában[/caption]

Az adalékok feladata, hogy egyrészt a meglévő alapolaj tulajdonságait feljavítsák, másrészt a kedvezőtlen tulajdonságait elnyomják és nem utolsó sorban olyan új tulajdonságokkal lássák el amikkel nem rendelkezik. A leggyakoribb adalékok a következők

• Viszkozitás módosító adalékok (VII) - segítik, hogy a motorolaj széles hőmérséklet tartományban is megfelelően funkcionáljon
• Folyáspont módosító adalékok - segítik, hogy a motorolaj alacsony hőmérsékleten is folyékony és ezáltal szivattyúzható maradjon
• Detergens adalékok - ezek tisztítja a motor alkatrészeit és semlegesíti az égés során keletkező savas termékeket
• Diszpergens adalékok - ők akik meggátolják, hogy a szennyező anyagok nagyobb egységbe álljanak össze és kirakódjanak felületeken, emellett lebegésben is tartják őket az olajban.
• Korróziógátló adalékok - megelőzik a korrózió kialakulását a motor fém alkatrészein
• Súrlódásmódosító adalékok (FM) - csökkentik a súrlódást a felületek között
• Kopásgátló adalékok (AW) - csökkentik a súrlódást és megakadályozza az adhéziós kopást
• Nyomásálló adalékok (EP) - kémiai réteget létrehozva szabályozzák a felületi kopást
• Oxidációgátló adalékok (Antioxidants) - Biztosítják a motorolaj öregedéssel szembeni ellenállását

A motorolajok viszkozitása

A viszkozitás nem más, mint a folyadékok folyással szembeni ellenállása. 

Az olaj viszkozitása lényegében azt jelenti, hogy milyen könnyen folyik az olaj egy adott hőmérsékleten. Az alacsony viszkozitású olajokat sokszor vékonynak nevezi és ezek alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben áramlanak, míg a magasabb viszkozitású olajokat vastagnak szokták hívni és ezek lassabban áramlanak ugyanazon a hőmérsékleten.

Alacsony hőmérsékleten az alacsony viszkozitású olajok jobban csökkentik a súrlódást, elősegítik a motorok könnyebb indítását és gyorsabban jutnak el a motor kenés szempontjából kritikus részeihez. Magasabb hőmérsékleten a magas viszkozitású olajok jobban fenntartják az olajnyomást, az olajfilm réteg szilárdságát, és jobban támogatják a nagyobb terhelést kapó alkatrészeket.

A viszkozitási index az olajnak azon képességét mutatja, hogy mennyire áll ellen az olaj a viszkozitás változással szemben a hőmérséklet változása során. A legtöbb többfokozatú motorolaj viszkozitásmódosító adalékokkal készül, amelyek polimer adalékokat használnak az olaj állandó viszkozitásának megőrzéséhez széles hőmérséklet-tartományban, ezzel megvédve a motor alkatrészeit a kopástól. A magasabb viszkozitási index számmal rendelkező motorolaj szélesebb hőmérsékleti tartományban képes megőrizni viszkozitását és így biztosítja a stabil olajfilm réteget.

A többfokozatú motorolaj viszkozitása esetén az első szám (0W, 5W, 10W) a hidegindítási tulajdonságokat jelöli. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb a motorolaj hidegindítási tulajdonsága. Fontos kiemelni, hogy egy átlagos motor kopásának közel 75%-a a hidegindítás és a bemelegedés során keletkezik.

A motorolaj viszkozitásának jelölésénél használt második szám a motorolaj üzemi hőfok mellett mért viszkozitási osztályát jelöli. Ez kvázi az olajfilm vastagságát mutatja meg magas hőmérsékleten. Az alacsonyabb számú olaj jobb üzemanyag takarékosságot, a magasabb viszont vastagabb olajfilm réteget biztosít üzemi hőfokon.

Pl.: SAE J 300 viszkozitási osztály szerint egy 5W-30-as motorolaj hideg indíthatósága -30C, szivattyúzhatósága -35C viszkozitása 100C-on pedig 9,3 - 12,5 cSt közé esik.

Motorolaj szabványok:

A motorolajok jelölésénél használt szabványokat három csoportra oszthatjuk. 

• ACEA - Association of European Automotive Manufacturers: A benzin motorokra vonatkozó szabványok A betüvel, a hagyományos dízel motorok esetében B, míg a kipufogógáz kezelő rendszerrel szerelt motorok esetében C jelöléseket használ.

• Gépgyártók motorolajra vonatkozó saját előírásai: Az európai gyártók többsége saját motorolaj szabványt használ, ami többnyire az aktuális ACEA motorolaj szabványra épül, de annak egy szigorított változata. pl.: Volkswagen VW 504.00/507.00; BMW LL-04 vagy Mercedes Benz MB 229.51, stb.
• API - American Petroleum Institut - Személygépjárművekre vonatkozó jelölései benzinmotorok esetében SA-tól SP-ig terjed, ahol az SP a legmagasabb szint.  Dízelmotorok esetében a jelölés CA-tól CK-4-ig terjed ahol a CK-4 a legmagasabb szint.

Akár az ACEA, akár a járműgyártók saját motorolaj szabványait vesszük alapul, nem jobb a magasabb szám, vagy gyengébb az alacsonyabb és a magasabb számú jelölés nem feltétlen fedi le az alacsonyabb számú jelölést. Fontos, hogy mindig olyan motorolajat válasszunk aminek a használatát a  járműgyártó előírt.

Motorolajok keverhetősége:

Bár bizonyos motorolajok összekeverése nem feltétlenül károsíthatja a motort, mivel azok azonos összetételűek, nem ajánlott a különböző típusú és minőségű olajok keverése, mivel azok esetleges eltérő összetétele befolyásolhatja a motorolaj tulajdonságait, ami kártékony hatással lehet a motorra.

Bár minden motorolajat szabványosítva van, nem javasolt a különböző márkájú motorolajok keverése, még akkor sem, ha azok viszkozitása és motorolaj szabványa megegyezik. Ennek az oka az, hogy a különböző gyártók különböző gyártási módszereket és speciális adalékanyagokat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy elképzelhető olyan motorolaj keverék kombináció ahol az adalékok összeférhetetlensége kockázatot jelenthet.

Abban az esetben, amennyiben mégis elkerülhetetlen a különböző gyártók motorolajainak a keverése, mondjuk egy alacsony olajszint okán szükségszerű utántöltés miatt, úgy az utántöltést követő lehetető legrövidebb időn belül szükséges az olaj töltet cseréje.

Zárszó:

Ahogy felhasználói szinten is tapasztaljuk, hogy addig ameddig 15-20 évvel ezelőtt könnyű volt eligazodni a motorolajok kínálatában, addig manapság egy-egy viszkozitás esetén is rengeteg különböző jelölésű motorolaj jelenik meg ugyanattól a kenőanyag gyártótól. Mindez abból adódik, hogy a járműgyártók egyre nehezebben és egyre bonyolultabban tudják teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat és ez egyre újabb kihívásokat támaszt a kenőanyag gyártókkal szemben is. Ezeknek a speciális igényeknek a kielégítése eredményezi azt, hogy ma már szinte minden járműgyártó olyan saját motorolaj szabványt használ ami nincs összhangban más járműgyártók szabványaival, és szinte minden szabványra egyedi motorolajat szükséges gyártani. Ez eredményezi azt, hogy soha nem volt annyira fontos a megfelelő viszkozitású és járműgyártói jóváhagyással rendelkező motorolaj használata mint manapság. 

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Az autók rendszeres karbantartást igényelnek, és gyakran a folyadékokra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Óriási szerepük van abban, hogy járművünk a lehető legzökkenőmentesebben működjön.

Ebben a cikkben azokat a folyadékokat mutatjuk be amiknek a karbantartásával és cseréjével leggyakrabban találkozhatunk autónk karbantartása során.

Az eredeti cikket IDE KATTINVA érheti el.

Legutóbbi cikkünkben a fagyálló hűtőfolyadékokról és azok cseréjéről írtunk. Ezt  a cikkünket IDE KATTINTVA olvashatod el

Az autónkban használt folyadékokat három nagy kategóriára lehet osztani:

• Azok a folyadékok amik a mozgó alkatrészek kenését biztosítják
• Azok a folyadékok amik hidraulikus szerepet látnak el és erőátvitelt biztosítanak
• Egyéb folyadékok, amit hűtési vagy tisztítási céllal használunk

A fő folyadékok pedig az alább felsoroltak lehetnek

• Motorolaj
• Váltóolaj
• Hűtőfolyadék
• Fékfolyadék
• Differenciálmű olaj
• Szervokormány folyadék
• Hidraulikus kuplung folyadék
• Ablakmosó folyadék

Az autók rendszeres karbantartást igényelnek, és gyakran a folyadékokra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Óriási szerepük van abban, hogy járműve a lehető legzökkenőmentesebben működjön, ezért fontos a rendszeres cseréjük és a régi folyadékok megfelelő ártalmatlanítása, különben károsíthatják a környezetet.

A rendszeres szervizelés során néhány folyadékot utántöltenek, néhányat pedig lecserélnek. Az autó rendszeres szervizelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszabb ideig jól működjön, és azt is jelenti egy jövőbeni vásárlónak, hogy jól vigyáztak rá, nagy valószínűséggel minden rendben van vele.

Vegyük sorra a különböző folyadékokat és nézzük meg, hogy milyen gyakorisággal szükséges a cseréjük.

Motorolaj: 5.000 - 30.000 km vagy maximum 2 évenként

A motorolaj keni és hűti a motor belső alkatrészeit, például csapágyakat, dugattyúkat, szelepeket, vezérműláncokat, fogaskerekeket, szivattyúkat, tömítéseket és egyebeket.

A motorolajoknak 3 alapvető típusa létezik. Ásványi, rész-szintetikus és teljesen szintetikus. Általánosságban elmondható, hogy normál használat mellett egy teljesen szintetikus motorolaj hosszabb olajcsere elérését biztosítja, mint egy hagyományos ásványi motorolaj, a rész-szintetikus pedig valahol a kettő között.

A belső égésű járműveknél a motorolaj cseréje az egyik legfontosabb folyadékokkal kapcsolatos karbantartás. A jármű motorolaját úgy tervezték, hogy megvédje a motor belsejében lévő mozgó alkatrészeket a súrlódástól, és kenőképessége az idő és megtett kilométerek számának növekedésével ellentétesen folyamatosan romlik.

A gépkocsik gyártója által meghatározott olajcsere periódus általában az autó üzemeltetése szempontjából legideálisabb állapotot veszi alapul. Ez az állapot nagyon ritkán áll fent tartósan, emiatt nem javasolt a gyári olajcsere periódus alkalmazása, ugyanis ez a motorolaj állapotának drasztikus minőség romlásához, majd a motor kopásához és rendellenes működéséhez vezethet.

A jármű használatától és a használt motorolaj minőségétől függően a javasolt olajcsere periódusa 5.000 km-től 30.000 km-ig lehetséges, de mindenképpen javasolt a motorolaj legalább kétévenkénti cseréje.

Az olajcsere szempontjából a legideálisabb az az állapot amikor valaki napi sokszáz kilométert utazik országúton és autópályán egy nagyjából folyamatos tempóval. Ebben az esetben, jó minőségű teljesen szintetikus motorolaj használata mellett akár a járműgyártó által javasolt olajcsere is alkalmazható.

A legrosszabb pedig (nem számítva verseny üzemmódot) a nagyvárosi boltba járós üzemmód, vagy amikor a reggeli és délutáni csúcs forgalomban próbálunk haladni folyamatosan indulva és megállva a forgalommal együtt. Ilyen üzemmódban a motorolaj minőségétől függően a motorolaj javasolt cseréje jóval rövidebb, mint amit a gyártó javasol és akár 5.000 10.000 km-ként is szükséges a motorolajat lecserélni.

Váltóolaj: 60.000 - 90.000 km

A váltóolaj a motorolajhoz hasonlóan keni és hűti a sebességváltó alkatrészeit, beleértve a fogaskerekeket, csapágyakat, szelepeket, szivattyúkat, tömítéseket és egyebeket.

Számos különböző típusú kéziváltó olaj és automata váltó folyadék létezik, ezért fontos, hogy a legjobb teljesítmény és a legnagyobb berendezés védelem elérése érdekében a jármű használati útmutatójában javasolt váltóolaj típust használja.

A kézi sebességváltó olaj a motorolajhoz hasonló, mivel keni és hűti is a sebességváltón belüli fogaskerekeket. A legtöbb kézi sebességváltó-folyadék cserét 60.000 és 90.000 kilométer között kell elvégezni. A DSG, DCT vagy más megnevezésű duplakuplungos váltó jellegét tekintve egy robotizált kéziváltó, így ezeknek a váltóknak a működése is hasonló a hagyományos kézi váltókéhoz és általában 60.000 km-ként szükséges a váltóolajat cserélni.

Az automata sebességváltók folyadéka más. Ez a túlnyomásos hidraulikafolyadék működteti a sebességváltásokat, miközben hűti és keni. Az automata sebességváltók bonyolultabbak, mint a kézi sebességváltók, és a folyadékcsere tartománya lényegesen szélesebb: modelltől függően 40.000 km és 250 000 km között van. Egyes gyártók éltettartam kenést írnak elő, ami nem egyenlő azzal, hogy a váltóban sohasem kell olajat cserélni, hanem annyit jelent, hogy a jármű tervezett élettartama alatt nem szükséges a váltóban olajat cserélni. A rossz hír, hogy ez nagyjából 200.000 km, azaz ha szeretnénk hogy a váltó tovább is hibamentesen működjön, akkor szükséges a rendszeres cseréje. Hagyományos hidraulikus automata váltók esetében a használattól függően 60.000 - 100.000 km-ként javasoljuk a folyadék cseréjét.

Differenciálmű és osztómű olaj: 60.000 - 90.000 km

Keni és hűti a hátsó differenciálmű belső alkatrészeit, beleértve a fogaskerekeket, csapágyakat, tömítéseket és egyéb alkatrészeket.

Differenciálmű és osztóműolaj általában a hátsókerék és az összekérék hajtású autókban található. Az elsőkerék hajtású autók esetében általában a váltóolaj keni a differenciálművet is.

A differenciálműolaj és az osztómű-folyadék a legnehezebben ellenőrizhető folyadékok közé tartozik. A legtöbb esetben ezek a folyadékok a töltő- és leeresztőcsavarokkal vannak elzárva, amelyeket el kell távolítani a folyadék minőségének és szintjének ellenőrzéséhez. Ezeknél a folyadékoknál a legjobb, ha ragaszkodunk az autógyártó által előírt olajcsere intervallumhoz, és rendszeresen ellenőrizzük az olaj szivárgást. A differenciálmű olajat és az osztómű-folyadékot általában 60. 000 kilométereként kell cserélni hagyományos ásványi hajtóműolaj esetén és 90.000 kilométerenként szintetikus olaj esetén.

Szervokormány folyadék: 150.000 - 200.000 km vagy 8 - 10 évente

Keni és hűti a szervo szivattyút, a szelepeket, a kormányművet, a tömítéseket és egyebeket. A szervokormány-folyadék az a folyadék, amelyet a szervokormányrendszerben használnak, hogy hidraulikus kapcsolatot hozzon létre a kormánykerék és az első kerekek között, megkönnyítve a fordulást.

A kormányszervo folyadékot úgy tervezték, hogy cseréje alapvetően nem szükséges a jármű tervezett élettartama alatt. Viszont mint minden folyadék, ez is szennyeződik és öregszik, emiatt bizonyos esetekben szükséges a kormányszervo folyadék cseréje. Ilyen lehet, ha a szervokormány működése nagy hanggal jár, vagy amennyiben a rendszer nem működik megfelelően és a szervokormány tekeréséhez nagy erő szükséges. A folyadék cseréjének idő szerűséget jelezheti az is, ha a kiegyenlítő tartályban található folyadék zavaros vagy koszos. Ilyen esetekben cserélje le a folyadékot, hogy ezzel megelőzze a szervo szivattyú elromlását.

A legtöbb autó kormányszervo rendszere háromféle különböző folyadék egyikét használja:

• Automata sebességváltó folyadék (ATF). Az automata sebességváltókhoz használt folyadék bizonyos szervokormány-rendszerekben is használható.
• Szintetikus szervokormány folyadék. A legtöbb új jármű estében már szintetikus folyadék használatát írja elő a gyártó. Ezeket a szervofolyadékokat általában egy bizonyos típusú járműhöz vagy kormányrendszerhez tervezték és ezekben a rendszerekben csak ez a folyadék használható
• Nem szintetikus, ásványi szervokormány folyadék. Bizonyos esetekben ásványi hidraulikafolyadék használható azokban a kormány szervo rendszerekben amik automata váltó folyadékot használnak..

Hűtőfolyadék: 50.000 km-ként vagy 2-4 évente

Keni a víz szivattyút, hűti a motort, gátolja az alkatrészek korrózióját és fűtőfolyadékkal látja el a fűtő rendszert.

A jármű hűtőfolyadéka víz és fagyálló (általában etilén-glikol) keverékét tartalmazza annak érdekében, hogy megvédje a motort a túlmelegedéstől és a folyadékot a fagyástól. Idővel a vezetés során keletkező hő a hűtőfolyadék minőségének romlását okozhatja, ami csökkenti a forráspontját, és növeli annak kockázatát, hogy a motor hőmérséklete nem biztonságos szintre emelkedik. A hűtőfolyadékban található korróziógátló inhibitor adalékok segítenek meggátolni a korrózió és rozsda kialakulását, viszont ezek az adalékok is elöregednek az idő előrehaladtával, így egyre nagyobb a korrózió kialakulásának kockázata.

Átalában a jármű kezelési útmutatója előírja a hűtőfolyadék cseréjének intervallumát, ami a hűtőfolyadék típusától függően 2-4 év lehet.

A fagyállók általában a következő típusok egyikei lehetnek:

• IAT - Inorganic Additive Technology – Hagyományos alacsony szilikáttartalmú hűtőfolyadékok, amelyeket hagyományos és klasszikus járművek vas- és acélblokkjai esetében használnak.
• OAT - Organic Acid Technology – Az OAT hűtőfolyadék jobban működik a modern (2000 utáni) alumínium motorokkal
• NOAT - Nitrált szerves sav technológia – alkalmas nagy teljesítményű és dízelmotoros alkalmazásokhoz, általában haszongépjárművek esetében használják
• H-OAT - Hybrid Organic Acid Technology – minden típusú autóhoz alkalmas, főként a modern járművek esetében írják elő ezen típusok használatát
  Ha nem biztos abban, hogy milyen hűtőfolyadékra van szüksége járművének, olvassa el az autó használati útmutatóját, vagy forduljon a helyi szervizhez, hogy megbizonyosodjon róla. A hűtőfolyadék kiválasztása előtt mindig fogadja meg az autógyártó vagy egy tapasztalt technikus javaslatát.

Mivel a modern járművek hűtőrendszere egyre több típusú műanyag, gumi és elasztomert tartalmaz, kiemelten fontos a hűtőfolyadék kompatibilitása ezekkel az alkatrészekkel is. Minden esetben ellenőrizze le a jármű használati útmutatójában a fagyálló hűtőfolyadékra vonatkozó előírásokat.

Fékfolyadék: 50.000 km-ként vagy két évente

Keni a fékben található szelepeket, a dugattyúkat és az ABS rendszer alkatrészeit. Hidraulikus nyomást biztosít a fékrendszer működtetéséhez.

A modern autók – még az elektronikus rásegítésű fékkel rendelkezők is – hidraulikafolyadék segítségével mozgatják a fékbetéteket ezzel segítve a jármű lassulását. Ez a folyadék hidroszkopikus, ami azt jelenti, hogy vízzel szennyeződhet. Ez viszont a folyadék forráspontjának csökkenéséhez, vagy rosszabb esetben a fékvezetékek rozsdásodásának és végül a fékrendszer szivárgásának kockázatához vezethet.

A motorolaj szivárgása kellemetlen lehet; a fékfolyadék szivárgása viszont rendkívül veszélyes.

Az autógyártók általában a fékfolyadék 2-4 évenkénti cseréjét írják elő. Csakúgy, mint a listán szereplő többi folyadék esetében, a fékrendszer erőteljesebb használata maga a folyadék gyorsabb lebomlását is jelentheti. Ha a fékfolyadék színe világossárgáról sötétbarnára változik, a folyadék mielőbbi cseréje lehet szükséges.

• DOT 3 – alkalmas a legtöbb vezetési körülményre, valamint régebbi, ABS rendszer nélküli járművekre is
• DOT 4 – alkalmas nagy teljesítményű és ABS rendszerrel rendelkező járművekhez.
• DOT 5 – szilikon alapú fékfolyadék nem mindennapi használatra. Kifejezetten versenyautókhoz és más teljesítményalapú járművekhez készült.
• DOT 5.1 – terepen és terepmotorokon, valamint személygépkocsikban és haszongépjárművekben egyaránt használható. Magasabb a forráspontja, mint a DOT4 fékfolyadéknak.
• Class 6 / DOT 4 LV - Modern menetdinamikai rendszerrel ellátott járművek esetében előírás a használata. Alacsony viszkozitása miatt gyorsabb reakcióidőt biztosít. Alap paraméterei megegyeznek a DOT 4 fékfolyadékkal.
• Class 7 / DOT 5.1 LV - Modern menetdinamikai rendszerrel ellátott járművek esetében előírás a használata. Alacsony viszkozitása miatt gyorsabb reakcióidőt biztosít. Alap paraméterei megegyeznek a DOT 5.1 fékfolyadékkal.

Nagyon fontos, hogy mindig a megfelelő fékfolyadékot használja járművében. Kérjük, olvassa el autója használati útmutatóját, hogy megtudja, milyen típusú fékfolyadékot használjon az autójában.

Hidraulikus kuplung folyadék - 80.000 - 100.000 km-ként vagy 3 - 5 évente

Hidraulikus nyomást biztosít, amely be- és kikapcsolja a sebességváltó tengelykapcsoló rendszerét

A hidraulikus kuplung működése a fékhez hasonló és szinte minden esetben DOT3 vagy DOT4 fékfolyadék használata van előírva. A hidraulikus kuplung folyadékkal kapcsolatosan felmerülő problémák foként a fékfolyadék hidroszkópikus tulajdonságából erednek. A fékfolyadékba bekerülő nedvesség a kuplung hidraulika rendszer elemeinek korrózióját okozhatja ami a kuplung nem megfelelő működését eredményezheti.

Szélvédőmosó folyadék: cseréje nem szükséges, csak utántöltése

Fagymentes tisztító oldat amit a szélvédő és a fényszórók tisztítására használunk

A nem megfelelő minőségű szélvédőmosó folyadék használata az autó külső műanyag és gumi elemeinek idő előtti öregedését okozhatja, illetve a nem megfelelő minőségű szélvédőmosó fagyása a szélvédőmosó tartály repedését vagy a szivattyú elromlását okozhatja.

Ahogy a fenti felsorolásban is láthatjuk, egy autó esetében több kenőanyagot és folyadékot is használunk és ezeknek a folyadékoknak a rendszeres és időben elvégzett cseréje szoros összefüggésben van a jármű hosszantartó hibamentes működésével.

A folyadékok cseréje előtt minden esetben szükséges a járműgyártónak a kenőanyagok és folyadékok típusára vonatkozó előírásait ellenőrizni, hogy mindig a megfelelő kenőanyagok kerüljenek felhasználásra.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Miért kell egyáltalán motorolaj az autóba?

Azok számára akik autóval közlekednek értelemszerű, hogy bizonyos időközönként olajcserére kell vinni az autót. Megszoktuk, hogy a motorolajat és a szűrőket 10-15.000 kilométereként, azaz maximum 1-2 évente lecseréljük az autóban, viszont sokan nem tudjuk, hogy ez miért szükséges és egyáltalán miért kell a motorolaj az autóba?

Ebben a cikkben össze szedjük, hogy milyen összetevők alkotják a motorolajat és milyen szerepet játszik a motorolaj.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA is el lehet érni.

Mi a motorolaj szerepe az autóban?

A motorolaj történelmileg alapolaj és adalékok egyszerű keveréke volt, amit a motor alkatrészeinek kenésére, a súrlódás csökkentésére, a motor tisztítására, hűtésére és védelmére terveztek.

Manapság azonban a modern szintetikus motorolaj sokkal többre képek, mint pusztán az alkatrészek kenése. A modern motorolajok biztosítják a kopásvédelmet, megőrzi viszkozitásukat változó hőmérséklet mellett, megakadályozza az égés során keletkező káros savak felhalmozódását, valamint hűti, tisztítja és védi a turbókat és a modern motoralkatrészeket.

A motorolaj továbbra is alapolajokból és adalékokból készük, a minőség azonban drámaian javult. Az alapolajok a motorolaj teljes mennyiségének 70-95 százalékát teszik ki és hagyományos kőolajból készült vagy szintetikus is lehet. Az adalékanyagok a motorolaj típusától és a felhasznált alapolaj minőségétől függően5-30 százalékot tesznek ki. Ezek közé tartoznak a mosószerként, súrlódásmódosítóként, kopáscsökkentőként, antioxidánsként, korróziógátlóként és viszkozitási index-javítóként funkcionáló vegyi anyagok, hogy csak néhányat említsünk.

Minden gépjármű kenést igényel a motor teljesítményének biztosítása érdekében. De miből készülnek a motorolajok? Legyen az szintetikus, ásványi vagy félszintetikus, a motorolaj mindig alapolajból – kőolajból vagy polimerekből – és egyedi összetételű adalékanyagokból készül.

A Motorolaj útja a motoban!

A ma kapható motorolajokat általában úgy tervezik, hogy számos különböző funkciót szolgáljon a motorban, beleértve a következőket:

• Az egymáson mozgó alkatrészek elválasztása és a felületek kenése
• A motor kopásának csökkentése
• Segít megelőzni a lerakódások kialakulását a motor belső alkatrészein
• A motor működése során keletkező szennyeződések és az esetlegesen a motorban korábban felgyülemlett szennyeződések eltávolítása a felületekről és ezek eljuttatása az olajszűrőbe
• A motor alkatrészeinek hűtése
• Az égés során keletkező savas szennyezőanyagok semlegesítése
• A fémfelületeken kialakuló korrózió meggátolása
• A motor üzemanyaghatékonyságának és teljesítményének fenntartása
• Védelmet nyújt széles hőmérséklet-tartományban
• Hidraulika olajként funkcionál változó szelepvezérlésű motoroknál
• Támogatja a károsanyagkibocsátást csökkentő rendszer védelmét

Mi az a viszkozitás?

Amikor motorolajról beszélünk, gyakran hallani a „viszkozitás” kifejezést. A viszkozitás nem más, mint a folyadék folyással szembeni ellenállása. Ez a tulajdonság a folyadékrétegek között fellépő surlódóerőből adódik. Az olaj viszkozitása lényegében azt jelenti, hogy az olaj milyen könnyen folyik egy adott hőmérsékleten. A vékonyabb olajok alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben áramlanak és alacsonyabb viszkozitásúak, míg a vastagabb olajok magasabb viszkozitásúak.

Hideg időben a vékony olajok jobban csökkentik a súrlódást, és elősegítik a motorok gyorsabb beindítását. Magasabb hőmérsékleten a vastagabb, magas viszkozitású olajok fenntartják az olajnyomást, az olajfilm réteg szilárdságát, és támogatják a nagyobb terhelést.

A viszkozitási index az olaj azon képességét méri, hogy ellenáll-e a viszkozitás változásának a hőmérséklet változásával. A legtöbb többfokozatú motorolaj viszkozitásindex-módosító adalékokkal készül, amelyek polimer adalékokat használnak az olaj állandó viszkozitásának megőrzéséhez széles hőmérséklet-tartományban, megvédve a motor alkatrészeit a kopástól.

A magasabb viszkozitási indexszámú olaj szélesebb hőmérsékleti tartományban képes jobban megőrizni viszkozitását. Ezek a viszkozitási index javító szerek azonban idővel lebomlanak, ahogy az olaj öregszik. Az olaj rendszeres cseréje segít megelőzni ezt.

A 70-es 80-as években és azt megelőzően egy fokozatú motorolajokat használtak amiknek a jelölése csak egy szám (pl.: SAE 30) volt. A modern motorolajok a viszkozitás módosító polimerek használatát követően már úgynevezett többfokozatú motorolajok(multigrade motorolajok), amiknek az esetében a jelölést már két szám alkotja (pl. 5W-30).  Ezen motorolajok esetében az első szám (5W) a hideg oldali (winter) viszkozitást jelöli, azaz azt mutatja meg, hogy hogyan viselkedik az olaj hideg körülmények között, pl. indításkor. A második szám (30) pedig azt mutatja meg, hogy hogyan viselkedik a motorolaj üzemi hőmérsékleten.

Azért van szükségünk többfokozatú motorolajokra, már mások a motor igényei indításkor és mások amikor már elérhet az üzemi hőmérsékletet és megint más amikor esetleg bántjuk szegényt és sportosan vezetünk. Indításkor, amikor még nem üzemmeleg a motor az a jobb, ha vékony az olaj és gyorsan eljut az összes helyre és mielőtt elkezdi kenni a felületeket ezáltal megóvva a kopástól az alkatrészeket. Üzemi hőfokon viszont ez a viszkozitású motorolaj már nem feltétlen látja el elégségesen a feladatát és elképzelhető, hogy nem lesz megfelelő olajnyomás és olajfilm réteg ami szükséges a kopás csökkentéseshez, ezét ilyen esetben jobb, ha a motorolaj viszkozitása magasabb és emiatt az olaj vastagabb. Ezért jöttek létre a többfokozatú motorolajok, mert így mindkét esetben ellátja feladatát ugyanaz az olaj.

Mi az a szintetikus olaj?

A motorolaj jelentősen megváltozott az idők során. Amikor az 1800-as években először bemutatták, a gyártók saját üzemanyag- és kenési technikájukat alkalmazták, ami sok következetlenséghez vezetett. Az állati zsírok és a növényi olajok alapanyagként való felhasználásától a nyersolaj alapolajként való használatává fejlődött, majd később jött a szintetikus alapolaj feltalálása.

A szintetikus motorolaj egy olyan olaj, amely kémiailag módosított eljáráson ment keresztül. A hagyományos olajmolekulákkal összehasonlítva a szintetikus olajmolekulák egyenletesebb alakúak és kevesebb szennyeződést tartalmaznak. A szintetikus olaj általában jobban ellenáll az oxidációnak, és jobban teljesít extrém magas és alacsony hőmérsékleten, mint a hagyományos kőolajból készült motorolaj.

Szintetikus olaj előállítható kémiai úton laboratóriumban, de származhat finomított kőolajból is. A szintetikus olaj finomítása összetettebb folyamat, mint az ásványolajoké: a szénhidrogén molekulák szerkezetének módosításával jár. Az olaj előállítási eljárásai biztosítják, hogy csak a legjobb molekulák maradjanak meg. Sok adalékanyagot is hozzáadnak. Összetételéből adódóan az úgynevezett szintetikus motorolaj csúcsminőségű olajnak számít, amely tisztább és nagyobb teljesítményt nyújt, mint az ásványolaj.

Mi az ásványolaj?

A hagyományos ásványi motorolaj kőolajból készül. Miután kitermelték és finomítóba szállították, a kőolaj több finomítási folyamaton megy keresztül, hogy a lehető legtöbb szennyeződést eltávolítsák belőle. Ez az olaj főleg szénhidrogénekből áll, de nyomokban tartalmazhat olyan vegyületeket is, mint a kén vagy a nitrogén. A feldolgozás után adalékokat adnak az úgynevezett ásványi motorolajhoz, hogy javítsák annak teljesítményét. A hagyományos motorolajok különféle viszkozitási fokozatokkal és minőségi szintekkel kaphatók. Megfelelnek a motor gyártója által javasolt alapvető teljesítmény szinteknek, de nem rendelkeznek a szintetikus motorolajok által biztosított hozzáadott teljesítménnyel.

Miből készül a félszintetikus olaj?

A félszintetikus, vagy rész szintetikus motorolaj előállításához szintetikus és hagyományos alapolajok keverékét használják, hogy nagyobb ellenállást biztosítson az oxidációval szemben, és jobb teljesítményt nyújtson alacsony hőmérsékleten. A keverékben az arányok nem egyenlőek: a félszintetikus olaj legfeljebb 30% szintetikus olajat tartalmaz. Érdekes tudni, hogy a már 1% szintetikus olajat tartalmazó olajat „félszintetikus olajnak” is nevezik.

Adalékok és azok szerepe a motorolajban:

• Oxidációgátló adalékok – Idővel, mint minden, úgy a motorolaj is oxidálódik és egyre kevésbé hatékonyan látja el a motor alkatrészeinek a kenését. Ezért a motorolajat rendszeresen cserélni kell. A motorolajban található antioxidáns, oxidációt gátló adalékok azonban lassítják ezt az öregedési folyamatot, ezzel javítva a motorolaj élettartamát.
• Mosó adalékok (detergensek) –  A mosó adalékok fő tulajdonsága, hogy eltávolítják a motor üzemelése során a képződő lerakódásokat és mikrorészecskéket.
• Diszpergáló adalékok –  A diszpergáló adalékok nem engedik összeállni és oldatban tartják az összes olyan szennyeződést, amely a motor működése közben keletkezik, így elkerülhető a szennyeződések felhalmozódása a motor egyes részein. A szennyező anyagok ezután az motorolajjak együtt az olajszűrőbe kerülnek.
• Habzásgátló adalékok – A mosós adalékok használatával az üzemelés során hab képződhet az olaj felületén, ami megakadályozza, hogy az olaj megfelelően kenje meg a motor alkatrészeit. A habzásgátló adalék feladata az esetlegesen kialakuló habzás megelőzése.
• Kopásgátló adalékok – A súrlódást módosító adaléknak is nevezett kopásgátló adalékok szilárd olajréteget hoznak létre, amely azonnal, már a jármű beindulásakor keni a motor alkatrészeit, így elkerülve az alkatrészek közötti súrlódás. Ezt az adalékanyagot leginkább a hagyományos, ásványolaj alapú motorolajokban használják.
• Korróziógátló adalékok – A motor rozsdásodásra hajlamos fém alkatrészekből készül. A korróziógátló adalékok feladat az alkatrészek védelme a rozsdával szemben.
• Viszkozitási index módosítók – Ezek az adalékok csökkentik a hideg és az üzemi hőmérsékletű motorolaj viszkozitásbeli különbségét. Ez az adalék segít abban, hogy széles hőmérséklet tartományban is tudjuk használni a motorolajat.
• Fagyálló adalékok – Ezek az adalékok az olaj keményedési hőmérsékletének módosításával segítik a különböző motorolajokat a környezetükhöz igazítani. Növelik a hideg olaj folyékonyságát.

Az olajcsere fontossága

A motorolaj biztosítja a motor számos mozgó alkatrészének a kenését és ez segít elkerülni a motor károsodást és támogatja a motor zökkenőmentes működését.

Minden alkalommal, amikor a motor jár, az égésből származó melléktermékek összegyűlnek a motorolajban és öregítik azt. Ha az olaj semlegesítési képességét meghaladó mértékű szennyeződések halmozódnak fel az olajban akkor lerakódásokat, iszapot és kopást okoznak a motorban. Minél ritkábban cseréljük a motorolajat, azzal a motorolaj semlegesítőképességének kimerülését kockáztatjuk.

Ha az olajat nem cseréljük időben és rendszeresen, ezek a szennyeződések negatív hatással lehetnek járművünk általános teljesítményére és hatékonyságára.

Felmerülhet kérdésként, hogy milyen gyakran cseréljük le a motorolajat. A járműgyártók az olajcsere periódus meghatározásakor nagyon optimisták. Igen, 30.000 km-t is kibír a motorolaj amennyiben nem a gyereket hordjuk minden reggel a 3-5 km-re lévő iskolába úgy, hogy ezt a távolságot 30-40 perc alatt tesszük meg a reggeli dugóban araszolva, majd ugyanezt játsszuk délután visszafele is. Ez a lehető legrosszabb üzem egy motor és egy motorolaj szempontjából.

Normál, főként városi használat mellett javasolt a gyártó által meghatározott olajcsere periódust lefelezni vagy harmadolni az olaj típusától függően. Hagyományos, ásványolaj alapú motorolajat a használat függvényében érdemes 5-7.000 km-ként cserélni, a rész szintetikust 7-10.000 km-ként, egy teljesen szintetikust akár 10-15.000 km-ként.

Amennyiben az autóját napi szinten ingázásra, főként országúton vagy autópályán egyhuzamban legalább 30-50 km-t haladva használja, keveset közlekedik városban és teljesen szintetikus motorolajat használ, úgy az ön esetében teljesen reális a gyártó által javasolt 30.000 km-es olajcsere periódus is.

Mi történik, ha nincs motorolaj vagy megszűnik a kenés a motorban?

Ha a motorban  nincs olaj vagy valamilyen okból kifolyólag megszűnik a kenés, az alkatrészek a kenés hiánya miatt egymáson surlódnak ami következtében kopik a felület, emelkedik a hőmérséklet és szélsőséges esetben akár egymáshoz is hegedhet a két felület ami azonnali motortöréshez vezet. Ez a folyamat olyan károkat okoz, amiket rendkívül nehéz, vagy nem lehetetséges helyre hozni. Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze az olajszintet és megfelelő gyakorisággal cserélje az olajat!

A műszerfalon lévő Check Engine lámpán és az olajnyomást jelző lámpám kívül van néhány egyéb jel is, amely jelezheti, hogy elérkezett az olajcsere ideje. Ezek akár a következők is lehetnek:

• Szokásostól eltérő motorzaj: Amikor a motorolaj végzi a dolgát, akkor keni a motor részegységeit és ennek eredményeként csendesen jár a motort. Ha azonban az olajszint alacsony vagy teljesen kifogyott az olaj, akkor kopogó vagy dübörgő hangokat hallhat. Ha ezt veszi észre, akkor azonnal állítsa le autóját és egyeztessen szerelőjével.
• Olajszag az autóban: Az olajszag az autóban annak a jele, hogy valahol szivárog az olaj. Ha menetközben kipufogógáz vagy más égéstermék szagot érez, előfordulhat, hogy járműve túlmelegedett. Mindkét esetben a lehető leghamarabb el kell vinnie autóját karbantartási ellenőrzésre.
• Kipufogó füst: Normális, hogy járó motornál autója kipufogócsövéből áttetsző pára szerű füstöt bocsát ki. De ha azt veszi észre, hogy a kipufogóból kék vagy fehér tömör füst távozik, akkor előfordulhat, hogy a motor vagy az olajat, vagy pedig a vizet eszi. Ebben az esetben érdemes szerelőhöz fordulnia.
• Nagy futásteljesítmény: Amint azt korábban említettük, a legtöbb járműben 5-10.000 km-ként, vagy nagyjából 6-12 havonta kell olajat cserélni. Ha egy hónapban az átlagtól eltérően jelentősen több kilométert tesz meg az autójával, érdemes egy kicsit hamarabb elvinni az autót olajcserére, hogy megelőzze az esetlegesen bekövetkező a problémákat. Ez különösen igaz, ha idősebb, sokat futott járművel rendelkezik.
• Sötét színű olaj: A tiszta olaj áttetsző, borostyán árnyalatú. Idővel az összegyűjtött szennyeződések és lerakódások miatt sötétebb színűvé válik. Ha ellenőrzi az olajszintet, és azt veszi észre, hogy a motorolaj nagyon sötét, már majdnem fekete színűvé vált, akkor elképzelhető, hogy elérkezett az olajcsere időpontja. Természetesen dízel jármű esetében ez nem feltétlenül igaz, mivel a dízel olaj égéséből származó korom részecskék miatt a motorolaj relatíve rövid futásteljesítmény alatt is fekete színűvé válik. Egy jó állapotú benzines autó motorolaja normál futás mellett besötétedik, de nem válik feketévé.

A fent leírtakból látható, hogy a motorolaj sokkal több, mint a flakonon található viszkozitás (pl.: 5W-30) és a motorolaj sokkal több feladatot lát el mint a felületek kenése.

Egy jó minőségű és időben lecserélt motorolaj mindig optimális motor teljesítményt és a motor alkatrészeinek tisztaságát biztosítja, mai elengedhetetlen ahhoz, hogy autójának motorja hosszú időn és sok kilométeren keresztül hibamentesen üzemelhessen.

Válassza mindig az ismert gyártóknak azt a motorolaját, ami az autógyártó által meghatározott viszkozitással és teljesítményszinttel rendelkezik és cserélje le a motorolajat a gyártó által meghatározott csereperiódus nagyjából 50%-nál, hogy ezzel biztosítsa a mindig megfelelő motorolaj állapotot.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Az 1 Millió dolláros kérdés amit meg szoktam kapni: Melyik a legjobb motorolaj és jobb minőségű-e a drágább motorolaj!

Miután kiderül egy beszélgetés során, hogy évek óta kenőanyagokkal és motorolajokkal foglalkozok és valamennyire értek is hozzá, általában a következő kérdést teszi fel nekem a másik ember egy rövid idő után: Melyik a legjobb motorolaj?

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA is el lehet érni.

Erre a kérdésre általában ugyanazt a választ adom, mint a Dalai Láma egy angliai előadás során, miután feltettek neki egy nagyon bonyolult és összetett kérdést. Várt egy picit, gondolkodott, elmosolyodott és a következőt válaszolta: Nem tudom!

Nem azért válaszolom általában ugyanezt, mert úgy gondolnám hogy van a Dalai Láma és én köztem bármiféle hasonlóság vagy ugyanolyan tudás birtokában lennék, mint Ő, hanem egyszerűen azért, mert úgy gondolom, hogy egyrészt nincs olyan, hogy legjobb motorolaj, másrészt a legjobb motorolaj kiválasztása, az attól függ…

Be is fejezném itt a cikket, de inkább megpróbálom összeszedni, hogy miért olyan nehéz ezt a kérdést segítek megoldást találni arra, hogy mit tud tenni az, aki a legjobb motorolajat szeretné választani.

A kérdés megválaszolását két részre szedem:

1. Miből áll a motorolaj gyártás és kik azok akik biztosan jó motorolajat gyártanak
2. Miket kell figyelembe vennünk, ha a legjobb motorolajat keressük? Illetve kinek mit jelent a legjobb motorolaj

Kezdjük az első résszel: A ma kapható motorolajokat márka szerint négy csoportra szoktam osztani a gyártója szerint:

1. Nemzetközi olajtársaságok akik a világ minden pontján jelen vannak és motorolajat is gyártanak (pl: Shell, Castrol, Mobil, Petronas stb.)
2. Lokális olajtársaságok, akik lokálisan vannak jelen és motorolajat is gyártanak (pl: MOL, Orlen, Lukoil, OMV)
3. Kenőanyag gyártó cégek, akik kifejezetten kenőanyagok gyártásával foglalkoznak (Motul, Fuchs, Liqui Moly, Eurol, Mannol stb.)  
4. Marketing termékek: ők akik gyakorlatilag nem gyártanak motorolajat, hanem bérgyártatnak másokkal és saját márkanév alatt adják el (pl: AZ Masterteile, Würtemberg, az ismert kenőanyag gyártó cégek terméksorának az alaptermékei pl: Eneos, Xado, Motul motorolajok egy része, a járműgyártók saját márkanéven eladott motorolaja stb.)

Nemzetközi olajtársaságok: 

A nagy olajtársaságok azért fontosak a mi szempontunkból, mert egyrészt általában nem csak egy kenőanyag márkával képviselik magukat, hanem általában több kenőanyag márka is az ő termékük. Ennek általában nagyon egyszerű az oka, ahogy nőttek az évek során egyszerűbb volt nekik úgy szerezni új piacot, hogy felvásárolták a konkurenciát, majd megtartották a másik márkát is. Jó példa erre a Castrol. A Castrol a BP csoport kenőanyag márkája az Aral-al és a BP-vel együtt. Vagy Ilyen lehet az ELF ami a Total csoport terméke a Total és Fina márkákkal együtt.

Náluk a kenőanyag gyártás és forgalmazás egy a többi üzlet ágtól független profitábilis üzletággá vált.

A másik ami miatt ők fontosak, hogy Ők a nagy játékosok akiknek sok pénzük van és általában a teljes gyártási folyamatot lefedik:

• Kitermelnek – Finomítanak és saját alapolajat gyártanak
• Saját termék kutatás és fejlesztési részlegük van
• Az alapolaj mellett saját adalék fejlesztéssel és gyártással is foglalkoznak
• Saját gyártósoron saját maguk gyártják a terméket és általában földrészenként több gyártó üzemmel is rendelkeznek
• Saját minőségellenőrzésük van
• Saját raktárból szolgálják ki az országokat

Összefoglalva: saját maguk gyártják a termékeket a saját receptúra alapján saját alapanyagokból és saját magunk juttatják el a világ minden pontjára (na jó, egyes országokban csak disztribútoron keresztül vannak jelen, mint Magyarországon is)

Ez azért fontos, mert így tényleg végig felügyelni tudják a teljes folyamatot és garantálni tudják hogy a gyártott termék folyamatosan ugyanazt a minőségét képviseli.

Lokális olajtársaságok:

Ilyen például a saját nemzeti olajtársaságunk a MOL is, aki Magyarország mellett a környező országokban is erőteljesen képviseli magát üzemanyagtöltő hálózattal és kenőanyagokkal, sőt ma már Ázsiában is egyre több helyen érhetőek el a MOL kenőanyagok.

Az ilyen lokális olajtársaságoknak kenőanyag gyártás általában egy nagyon picike nyereséget vagy akár veszteséget képező üzletág amivel muszáj foglalkozni az üzemanyag gyártás és forgalmazás mellett mert jót tesz a marka megítélésének, mindemellett elég rosszul mutatna, ha a saját töltőállomáson más gyártó motorolaját árulnának. Összességében nem biztos, hogy önálló üzletként megéri vele foglalkozni.

Jó példa erre, hogy pár évvel ezelőtt az OMV eladta a Lukoilnak a teljes kenőanyag gyártását, mert nem érte meg neki foglalkozni a kenőanyagokkal.

Ők azok, akik emberi léptékkel számolva hatalmas cégek, de kenőanyag szempontjából “csak” lokális márkák. Ők a kenőanyagok nagy részét saját maguk gyártják és rendelkeznek kutatás fejlesztéssel. A termékek jó részének gyártásához saját alapolajat és adalékokat is használnak, de nincs saját megoldásuk minden területre. Bizonyos minőségű alapolajat és adalékot nem tudnak saját maguk gyártani, ezért ezt vásárolják a piacon és a kutatás fejlesztés is csak a termékek egy részét érinti. Sok receptúrát megvásárolnak és abból gyártják a termékeket. Náluk az látszik, hogy bizonyos termék köröket nagyon jó minőségűek a kínálatukban, bizonyos termékek nem annyira. 

Kifejezetten kenőanyag gyártással foglalkozó cégek:

Ők azok a cégek akik elsődlegesen kenőanyag gyártással és forgalmazással foglalkoznak lokálisan vagy globálisan. Itt beszélhetünk akár 50-100 éves múlttal rendelkező prémium gyártókról vagy az elmúlt 10-20 évben alapított alacsonyabb árszintű termékeket gyártó cégekről.

Elsőre nagyon jó példa a Motul, a Fuchs vagy a Liqui Moly, a másodikra pedig a Mannol, a Mogul, vagy az Eurol.

Az ilyen típusú cégek termékei teszik ki az elérhető motorolajok nagy részét. Ezeket a gyártókat két részre sorolnám.

Az első részbe tartoznak azok a kenőanyag gyártó cégek akiknek van saját laborjuk és saját kutatás fejlesztés és a gyártáshoz használt alapanyagok egy részét maguk fejlesztik és gyártják. Általában a régi és ismert kenőanyag gyártó cégek azok, akik megtehetik, hogy saját kutatás és fejlesztéssel rendelkezzenek és akár saját adalék fejlesztéssel és gyártással. Viszont az alapolajokat és az adalékok egy részét már ők is vásárolják. Ők általában a nemzetközi olajtársaságok termékeihez hasonló vagy egyes esetekben annál jobb minőségű motorolajat gyártanak.

A másik részbe tartozó cégek általában mindent vásárolnak és maguk csak a gyártást végzik. Erre jó példa a Mannol, aki megvásárolt receptúrákból, vásárolt alapolajból és adalékokból készíti a kenőanyagokat, majd értékesíti azt több márkanéven. Ezen gyártók termékeinek minősége nem rossz, de a felhasznált termékek 

Marketing termékek:

A modern világunk legnagyobb találmánya. Nem kell termék fejlesztéssel és gyártással bajlódni. Vedd meg a terméket valakitől, csomagoltasd a saját márkád nevére, majd egy jól célzott marketing segítségével futtasd be és add el. A mindennap használt termékeink esetében is jó néhány termék ilyen. Pl. az energiaitalok 90%-a és a kozmetikumok nagy része ebbe a kategóriába esik.

Őket ismét két részre osztanám és ez nem véletlen:

Az első kategóriába a járműgyártók saját márkanév alatt forgalmazott motorolajai és kenőanyagai tartoznak. Ne legyünk álszentek, valahol a járműgyártók is az extra profit miatt készítenek saját márkanév alatt terméket, viszont ők elég erőteljesen megszűrik, hogy milyen termék gyártó hívnak meg a kiválasztási folyamat és tesztelik is a terméket.

Pl: BMW gyári motorolaj. Köztudott, hogy nagyon sokáig a Castrol gyártotta a BMW motorolajat, majd pár éve beszállítót váltottak és azóta a Shell gyártja a BMW motorolajokat Európában. Hasonló ehhez a John Deere is (nagy zöld traktor szarvassal az elején), ahol a Shell gyártja a John Deere motorolajokat szinte mindenhol Európában, kivéve a német piacot, mert ott a Fuchs.

A járműgyártók saját márkás motorolajai esetében a járműgyártó szavatolja a motorolajok minőségét is. Azaz, ha megbízunk az autó gyártójában, hogy jó autót gyárt, akkor bízhatunk abban is, hogy Ő, mint az autó gyártója, jó minőségű motorolajat fog választani hozzá. Ezzel együtt el kell fogadnunk, hogy ezért a biztonságért a gyártó pénzt kér és a gyári motorolajok ára picit magasabb, mint a többi motorolajé.

Nem járműgyártó saját márkás terméke: Ez már egy ingoványos talaj. Nem tudjuk, hogy mi van a flakonban és csak reménykedni tudunk benne, hogy nem az ár volt az elsődleges szempont amikor a márka tulajdonosa kiválasztotta, hogy kinek a kenőanyagát csomagolja át. Pedig sok esetben ez a valóság. A profit az elsődleges cél a saját márkás termékek esetében.

Itt is lehet két részre szedni a kenőanyagokat ahogy eddig.

Első részbe tenném azokat a termékeket, ahogy egy nagy alkatrész forgalmazó vagy nagy áruházlánc készítteti el saját márkás termékét. Ilyen lehet pl: a Unix és Bárdi által hálózatokban elérhető AZ Masterteile vagy Würtenberg motorolajok, vagy a Lidl-ben kapható W5 motorolaj. Sajnos nem gondolom, hogy pont a Shell, mag a Mobil az aki ezeket a termékeket készíti.

A második részbe azoknak a gyártóknak a termékei kerülnek akik nem rendelkeznek gyártási lehetőséggel az adott földrészen és emiatt bérgyártásban gyárttatják a termékeiket az adott kontinensen, vagy két technológiai gyártó közös termékeként készül a termék. Az elsőre jó példa az Eneos, akinek nem éri meg Japánból idehozni az olajokat, mivel nagyon drágák lennének a szállítás következtében (igen, tudom, kivétel a Sustina, mert az tényleg made in Japan, cserébe magasabb is az ára), másodikra pedig jó példa a Xado, aki nem gyárt motorolajat, viszont gyárt egy speciális adalékot amit a bérgyártó cég beletölt minden egyes flakonba. Ebben az esetben az olajat adja a kenőanyag gyártó, az adalékot pedig a Xado és a végtermék a Xado nevét viseli.

Van még egy harmadik példai is amit nem csak a kenőanyagok terén látunk. Ez pedig az, hogy bizonyos termékcsoportokat egymással gyártanak le a cégek, hogy így tudják alacsonyan tartani az árakat vagy bizonyos termék csoportokat egyáltalán nem gyártanak, mert a gyártáshoz nagyon nagy beruházás kell ami nem térül meg. A másodikra példa a zsír gyártás. Kenőzsírt gyártani nagyon költséges viszont az eladott mennyiségek alacsonyok. Általában egy soha meg nem térülő beruházás. A nagy gyártók is általában csak a nagy mennyiségben eladott kenőzsírokat gyártják maguk (Líthium EP-2, Lítium Komplex EP2 stb), a többi speciálisabb kisebb mennyiségben eladott kenőzsírt pedig azzal a pár darab zsír gyártóval gyártják akik ehhez értenek, ezzel foglalkoznak és gyártják a kenőzsírt szinte mindenkinek.

Ami szomorú, hogy a kenőanyagok esetében is elindult az az irány, hogy egyes alaptermékeket már az ismert gyártók sem saját maguk gyártanak, hanem egymással gyúrtatják annak érdekében, hogy a költségek alacsonyok legyenek és vagy a hasznot növeljék vagy pedig az eladási árat csökkenthessék.

Konklúzióként azt tudom mondani a végére, hogy amennyiben fontos, hogy jó minőségű motorolajat töltsünk autónkba, úgy azt nagy biztonsággal úgy tudjuk megtenni, hogy vagy gyári motorolajat választjuk, mivel itt a járműgyártó szavatolja a motorolaj minőségét, vagy pedig olyan gyártó motorolaját választjuk, aki sok éve múlttal rendelkezik a kenőanyag gyártás terén és utánanézve látjuk, hogy a gyártási folyamat több területét is saját maguk végzik, termék teszteléssel és fejlesztéssel foglalkoznak és az alapanyagok egy részét is saját maguk gyártják.

A következő részben a kérdés felhasználói oldaláról fogunk írni, azaz azt szemléltetjük, hogy milyen különbségek adódnak a különböző üzemeltetési módok között és ezek alapján mi lehet a legjobb motorolaj.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

www.olajosvili.hu