Gondolatok kenőanyagokról

OlajosVili.hu - A Motorolaj Titkos Naplója

OlajosVili.hu - A Motorolaj Titkos Naplója

Útmutató a megfelelő OAT fagyálló hűtőfolyadék kiválasztásához

2024. június 04. - Bajomi Vilmos OlajosVili

Korábban már írtunk a fagyállók különböző típusairól, de azóta többször is felmerült az igény, hogy készítsünk egy egyszerű segédletet a különböző fagyállók beazonosításához, értelmezéséhez és kiválasztásához.

 

Ez a cikk azt a célt szolgálja, hogy könnyebben el lehessen igazodni a rengeteg színű és elnevezésű fagyálló között.

 

Legutóbbi cikkünkben a motorolajok keverhetőségéről írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

 

A  megfelelő fagyálló kiválasztásban az okoz nehézséget, hogy nem létezik egy általános szabvány ami segít abban, hogy a különböző gyártók saját fagyálló hűtőfolyadékra vonatkozó szabványait egymás mellé tudjuk helyezni és tudjuk, hogy melyik típus helyett melyik másik gyártó hűtőfolyadéka is használható autónkban.

 

A legtöbbször a fagyálló hűtőfolyadék színe, vagy a mindenki által ismerősen csengő Volkswagen fagyálló szabványok alapján (mint pl. G11 vagy G12) szokás kiválasztani a fagyállót ami azért nem megfelelő, mert a fagyállók színem nem szabványosított paraméter, azaz semmit sem jelent a fagyálló minősége szempontjából, a VW G11 viszont csak annyit jelent, hogy kompatibilis a megjelölt VW csoportos járművekkel amik ezt a specifikációt írják elő.

Ebben a cikkben bemutatjuk a különböző fagyálló hűtőfolyadék technológiákat és be is mutatjuk, hogy melyik technológiájú fagyálló milyen autókban használható általánosságban.

A legbiztosabb minden esetben, ha a járműgyártó ajánlását vesszük alapul a kiválasztás során, azaz, ha megnézzük, hogy milyen típusú fagyálló használatát írja elő a gyártó a gépkönyvben.

 

AUTÓS HŰTŐFOLYADÉKOK: AZ ALAPOK MEGÉRTÉSE

Kezdjük azzal, hogy megválaszoljuk a hűtőfolyadékkal kapcsolatos gyakori kérdéseket.

MI AZ A HŰTŐFOLYADÉK?

A hűtőfolyadék egy olyan folyadék, amely megvédi a motorját szélsőséges hőmérsékleteken, legyen szó hőségről vagy fagyról. Legfontosabb összetevői:

  1. Glikol alap – A koncentrált hűtőfolyadék 90-95%-át teszi ki. Két fő típusa van:
    • Etilén-glikol – Megakadályozza, hogy a folyadék megfagyjon fagypont alatt, vagy elpárologjon extrém hőben. Hátránya, hogy oxidálódik és károsítja a motort, ezért fejlett adalékcsomaggal kell kiegészíteni.
    • Propilén-glikol – Magasabb viszkozitása miatt javítja a hőátadási sebességet.
  2. Adalékanyagok – A koncentrátum körülbelül 5%-át teszik ki. A korróziógátlók kulcsszerepet játszanak a hűtőfolyadék technológiában, mivel minimalizálják az oxidációt és csökkentik a motor rozsdásodásának kockázatát. Különböző régiókban eltérő adalékanyagokat használnak: Ázsiában például karboxilátokat és foszfátokat, míg Európában szilikátokat és karboxilátokat.
  3. Víz – Az oldatlan hűtőfolyadék koncentrátum 5%-át teszi ki.

 

MIT CSINÁL A HŰTŐFOLYADÉK?

A motorhűtő folyadék számos módon előnyös a jármű számára:

  • Megakadályozza a motor túlmelegedését meleg éghajlaton.
  • Fagyálló adalékokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a hűtőrendszer lefagyását fagypont alatti hőmérsékleten.
  • Véd a korrózió ellen. Olyan adalékokat tartalmaz, mint a foszfátok, szilikátok és karboxilátok, amelyek meghosszabbítják a motor élettartamát.
 

A FAGYÁLLÓ HŰTŐFOLYADÉKOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI

  • SZERVETLEN ADALÉK TECHNOLÓGIA (IAT)

Az IAT hűtőfolyadékokat etilén-glikollal, valamint szilikátokkal és foszfátokkal készítik a korrózió megelőzése érdekében. Ezt a típust régebbi járművekben használják, különösen az 1990-es évek előtt gyártott amerikai autókban. Ez egy régebbi formula, amely nem olyan hatékony, mint a legújabb hűtőfolyadékok. Ha régebbi autóval rendelkezik, amely IAT hűtőfolyadékot igényel, cserélje azt kb. két évente, vagy 72 000 km-enként.

  • SZERVES SAV TECHNOLÓGIA (OAT)

Az OAT hűtőfolyadékokat propilén-glikol alappal készítik, és kompatibilisek a GM, Saab és VW autókkal. Az OAT hűtőfolyadékok újabb autómodellekhez készültek, általában a 2000-es évek után gyártott járművekhez. Szerves savakat használnak a motor korrózió elleni védelmére, és további adalékanyagokat is tartalmaznak a motor védelme érdekében. Az OAT hűtőfolyadékokat csak öt évente vagy 240 000 km-enként kell cserélni.

HÍBRID SZERVES SAV TECHNOLÓGIA (HOAT)

A HOAT a szerves és szervetlen adalék technológiát ötvözi, mindkét formulát használva a motor védelmére és a korrózió elleni küzdelemre. A HOAT hűtőfolyadékok kompatibilisek a Ford, Chrysler és európai autómárkákkal. Ezeket szintén öt évente vagy 240 000 km-enként kell cserélni.

  • FOSZFÁTMENTES HOAT

A foszfátmentes HOAT etilén-glikollal készül, mind szerves, mind szervetlen korróziógátlókat tartalmaz. Ez a típus kompatibilis többek között a BMW, Volvo, Tesla, Mini, Audi, Jaguar, Porsche, Rolls-Royce, Saab és Volkswagen autókkal.

 

  • FOSZFÁTOS HOAT

A foszfátos HOAT hűtőfolyadékok foszfátokat és szerves savakat használnak a motor alkatrészeinek korrózióvédelmére. Különösen az ázsiai autómárkák számára ajánlott, mint például a KIA, Toyota, Nissan, Hyundai és Honda.

 

  • SZILIKÁTTAL DÚSÍTOTT HOAT (SI-HOAT)

A szilikáttal dúsított HOAT hűtőfolyadékok szilikátokat és szerves savakat használnak a motor korróziójának minimalizálására. Az ilyen típusú hűtőfolyadékok öt év vagy 240 000 km élettartamot biztosítanak. Kompatibilisek többek között a Mercedes-Benz, Audi, VW, Porsche, Lamborghini és Bentley autókkal.

 

Nézzük meg a fagyállókat a legismertebb járműgyártó független fagyálló fejlesztő és gyártó kínálatában elérhető fagyállókon keresztül. Így néminemű rálátást kapunk arról, hogy mely járműgyártói fagyálló specifikációk azok amikre mondhatjuk, hogy kompatibilisek egymással:

  • Glysantin G48 - zöldeskék színű VW G11 hűtőtőfolyadék, amely hibrid technológiát alkalmaz. Szervetlen és szerves korróziógátló anyagok keverékét tartalmazza a hűtőrendszer védelmére. Szilikát típusú hibrid technológia. Különféle szervetlen és szerves korróziógátlókkal véd

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: Audi / VW / Skoda / Seat TL 774-C (G11); BMW LC-87, MB 325.0, Opel B 040 0240, Saab 690 1599

Megfelel a következő járművekben való használatra: Alfa Romeo (10976 - 2004); Audi (1981 - 1996); BMW (1975 - 2018); Fiat (1982 - 2004); Ford (1997-ig); Mecedes Benz (1976 - 2014.04); Mini (2001-től); Mitsubishi Carisma (1996 - 2004); Mitsubishi Colt (2004 - 2007); Opel (1975 - 2000); Porsche (1995-ig); Saab (14985 - 2000); Skoda (1985 - 1996); Smart (2014.10-ig); Toyota (dízel motorok 2015-től); VW (1975 - 1996)

 

  • Glysantin G30 - Rózsaszín VW G12+ fagyálló hűtőfolyadék, amely szilikátoktól mentes. Ez a termék szerves sav technológiát (OAT) alkalmaz. Szerves korróziógátlókat tartalmaz a hűtőrendszer védelmére. Organic Acid Technology (OAT); Védelmet nyújt szerves korróziógátlókkal (szilikát nélkül)

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: Audi / VW / Skoda / Seat TL 774-D/F (VW G12+)

Megfelel a következő járművekben való használatra: Alfa Romeo (2006-tól); Bentley (2005 - 2008.08); Chevrolet (2001-től); Chryslrer (2011-től); Citroen (1993-tól); Dacia (2005-től); Daihatsu (2005-től); Dodge (2011-től); Fiat (2005-től); Ford (1998-tól); Honda (1983-tól); Hyundai (1982-től); Jaguar ˙(1999-től); Jeep (2011-től); KIA (1991-től); Lamborghini (1997 - 2008); Land Rover (1998-tól); Lexus (1994-től); Lotus (200-től); Maserati; Mazda (1977-től); Mini (BMW) One D; Cooper D (2007 -2011); Mitsubishi (1982); Nissan (1982); Opel (2001-től); Peugeot (1996 - 2009); Renault (1995-től); Rover (1982-től); Saab ( 2001-től); Skoda (1998 - 2008.08); Smart (2014.11-től); Subaru (1977-től); Suzuki (1981-től); Toyota (1978-tól); Vauyhall (2001-től); Volkswagen (1997 - 2008.08)

 

  • Glysantin G40 - Rózsaszín VW G12++ fagyálló, ami a GLYSANTIN® termékek új generációjához tartozik. Ez a termék hibrid szerves sav technológiát (Si-OAT) alkalmaz. Egyesíti a szilikátot tartalmazó és a szilikátmentes hűtőfolyadékok előnyeit, azaz kiváló korrózióvédelmet és hosszú élettartamot. Hibrid szerves sav technológia szilikátokkal (Si-OAT); egyesíti a szerves és szilikát inhibitorok előnyeit, hogy kiváló védelmet nyújtson a korrózió ellen, rózsaszín.

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: VW TL 744-G (G12++); MB 325.6;

Megfelel a következő járművekben való használatra: Audi (2007.08.01-tő mindegyik modell); Bentley (2008.01.01-tő mindegyik modell); Bugatti (2008.01.01-tő mindegyik modell); Fiat; Infiniti; Lamborghini (2009.01.01-tő mindegyik modell); Land Rover; Mercedes Benz ( (2014.05.01-tő mindegyik modell); Porsche (2010.01.01-tő mindegyik modell); Seat / Skoda = VW  (2008.09.01-tő mindegyik modell); BMW LC-07;

 

  • Glysantin G64 / Glysantin G64 ECO - zöld színű fagyálló hűtőfolyadék, amely szilikáttal és foszfáttal dúsított robusztus szerves sav technológiát alkalmaz. A G64® hűtőfolyadék kiváló védelmet nyújt a korrózió ellen és hosszú élettartamot biztosít még a modern motorok legnagyobb hőterhelése mellett is. Ezenkívül a GLYSANTIN® G64® kiváló védelmet nyújt a kavitáció ellen a nehéz tehergépjárművek számára. Szerves sav technológia szilikátokkal és foszfátokkal (PSi-OAT); Kiváló védelmet nyújt a korrózió ellen és hosszú élettartamot biztosít.

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: Volvo TR-31854114-002; Geely (2020-tól)

Megfelel a következő járművekben való használatra: BMW összes modell 2019-től, amiben a BMW LC-18 specifikációjú fagyálló használata van előírva

 

  • Glysantin G65 - rózsaszín VW G12 EVO fagyálló hűtőfolyadék, amely védi a hűtőrendszert azáltal, hogy szerves sav technológiát alkalmaz szilikáttal és foszfáttal kombinálva. A GLYSANTIN® G65® megfelel a Volkswagen csoport modern motorjaival szemben támasztott speciális követelményeknek, és kiváló korrózióvédelmet és hosszú élettartamot biztosít még a legnagyobb hőterhelés mellett is. Szerves sav technológia szilikátokkal és foszfátokkal (PSi-OAT) a modern, lecsökkentett Volkswagen csoport motorjainak speciális követelményeihez, kiváló védelmet nyújt a korrózió ellen és hosszú élettartamot biztosít. Alkalmas elektromos járművekhez is.

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: Volkswagen TL 774-L; Jóváhagyott az összes 2018.06 után gyártott Audi, Bentley, Bugatti, Lamborghini, Prosche, Seat, Skoda és Volkswagen járműben való használatra.

 

  • Glysantin G05 - sárga színű szilikátokat tartalmazó fagyálló hűtőfolyadék klasszikus amerikai uatókhoz. Ez a termék hibrid hűtőfolyadék. Szervetlen és szerves korróziógátló anyagok keverékét tartalmazza a hűtőrendszer védelmére. A termék nitrittartalma miatt különösen ajánlott nagy teljesítményű motorokhoz. Elektromos járművekhez alkalmas. A termék különösen alkalmas az 50-es évektől a 80-as évekig terjedő klasszikus autók öntöttvas motorjaihoz.

Főbb jóváhagyások amikkel ez a termék rendelkezik: Észak Amerikai Ford WSS-M97B51-A1; Chrysler MS 9769; Dodge MS-9769; Jeep MS-9769. Használata engedélyezett az összes észak amerikai Ford modellben és a 2010-ig gyártott Chrísler, Dodge és Jeep modellekben

 

Ahogy láthatjuk, nincs általános szabály a fagyállók felhasználását illetően. Vannak gyártok aki már idelye korán áttértek egyik fagyálló típusról egy másikra, és találunk olyat aki a végletekig kitartanak egy régebbi technológia mellett. Jóllehet általában a termékek színe alapján választjuk ki az autónkba való fagyállót, jól láthjató, hogy több olyan egymástól független fagyálló típus is van ami ugyanúgy rózsaszínben érhető el.

A fagyálló kiválasztásakor mindig győzödjünk meg arról, hogy a gyártó melyik típust írja elő, ugyanis a nem megfelelő fagyálló használatakor összeférhetetlenség léphet fel a műanyag és gumi alkatrészekkel ami a hűtőfolydék rendszer meghibásodását okozhatja.

 

Reméljük, hogy ez az útmutató segít eligazodni a hűtőfolyadékok világában, és könnyebbé teszi a megfelelő termék kiválasztását az autója számára.

A cikk szerzője: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Ha kenéstechnikai tanácsadásra van szüksége, vagy segítséget keres a megfelelő kenőanyagok kiválasztásához, forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

Telefon: +36 30 285 8781

Email: olajosvili@gmail.com

Miért fontosabb a motorolaj teljesítmény szintje, mint a viszkozitása?

A motorolajok esetében a viszkozitáson kívül a motorolaj teljesítmény szintjeinek és a járműgyártói motorolaj szabványoknak a bevezetése fontos lépés volt a járművek hosszú távú teljesítményének és megbízhatóságának biztosítása érdekében. A viszkozitás alapvetően az olaj sűrűségét és folyóképességét jellemzi különböző hőmérsékleteken, amely létfontosságú a motor kenéséhez. Azonban a modern motorok egyre összetettebbek, és specifikus követelményeket támasztanak az olajokkal szemben, amelyek túlmutatnak a puszta viszkozitáson.

 

Ebben a cikkben bemutatjuk az Európai és tengerentúli motorolaj besorolásokat érintő legfontosabb változásokat, a jelenleg érvényben lévő és legfrissebb  motorolaj teljesítmény szinteket illetve az Európai autógyártók leggyakoribb motorolaj szabványait és specifikációit.

 

Legutóbbi cikkünkben a motorolaj élettartamát leginkább befolyásoló tényezőkről és a használat függő motorolaj csere periódusáról írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni

 

A teljesítmény szintek bevezetése azt a célt szolgálja, hogy az olajok képesek legyenek kezelni a különféle motorok által támasztott speciális igényeket, mint például a kopás elleni védelem, a lerakódások csökkentése, a korrózióállóság és a habzás megelőzése. Ezek a teljesítmény szintek, mint például az API (American Petroleum Institute) vagy az ACEA (European Automobile Manufacturers' Association) által meghatározott besorolások, biztosítják, hogy az olajok megfeleljenek bizonyos minimális tesztelési kritériumoknak.

 

A járműgyártói motorolaj szabványok még specifikusabbak. Ezen szabványok, mint például a Volkswagen, a BMW, vagy a Mercedes-Benz által kiadottak, nem csak az általános teljesítmény szinteket szabályozzák, hanem a konkrét járműtípusokra szabott egyedi követelményeket is meghatározzák. Ezek figyelembe veszik a motor konkrét terhelési viszonyait, üzemanyag-fajtáit és egyéb műszaki sajátosságokat, amelyek befolyásolhatják az olaj teljesítményét.

 

A megfelelő járműgyártói szabványnak megfelelő motorolaj használata fontosabb, mint csupán a helyes viszkozitású olaj kiválasztása, mert ezek a szabványok biztosítják, hogy az olaj pontosan illeszkedik a motor specifikus követelményeihez. A helytelen motorolaj használata, még ha a viszkozitása megfelelő is, vezethet motorhibákhoz, csökkentheti a motor élettartamát, és növelheti a karbantartási költségeket hosszú távon. A gyártó által előírt specifikációk betartása garantálja a motor zavartalan működését, optimalizálja a hatékonyságot, és csökkenti a környezeti terhelést is, hiszen az olaj kevesebb káros anyagot bocsát ki a motor optimális működése során.

 

Az ACEA, API, ILSAC és JASO a négy jelentős szervezet, amelyek különböző motorolaj teljesítményszinteket állapítanak meg, reflektálva a különböző földrajzi és technológiai követelményekre. Ezek a teljesítményszintek bizonyos területeken egymásra épülnek, máshol pedig teljesen függetlenek egymástól. A szervezetek különböző szabványokat dolgoztak ki, melyek az adott régiók autóipari követelményeit tükrözik.

 

  • ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobiles): Az európai autógyártók által 1991-ben létrehozott szervezet, amelyek különösen a nagy teljesítményű motorok és a környezetbarát technológiák motorolaj igényeire összpontosítanak. Az ACEA szabványok gyakran tartalmaznak specifikációkat az alacsony hamutartalmú olajokra, amelyek kompatibilisek a modern kipufogógáz-kezelő rendszerekkel, és előírásokat tartalmaznak a dízelmotorok számára, mint például a részecskeszűrők védelme.

 

  • API (American Petroleum Institute): Az API szabványok az amerikai piacra és a nemzetközi piacokra egyaránt terjednek ki, és főként az ottani autógyártók és fogyasztók igényeit szolgálják ki. Az API jelölések két fő kategóriára oszlanak: "S" (Service) személyautók benzinmotorjaihoz és "C" (Commercial) teherautók dízelmotorjaihoz. Az API szabványok főként a motor kopásállóságára, tisztaságának megőrzésére és a teljesítményre koncentrálnak.

 

  • ILSAC (International Lubricant Standardization and Approval Committee): Az ILSAC egy olyan szervezet, amely az API-val együttműködve kialakítja a személyautók motorolajainak követelményeit, elsősorban az Egyesült Államok és Japán piacokra. Az ILSAC szabványok az üzemanyag-hatékonyság növelésére és az emisszió csökkentésére összpontosítanak, megkövetelve az alacsony súrlódású formulákat.

 

  • JASO (Japanese Automotive Standards Organization): A JASO elsősorban a japán piacra koncentrál, és különös figyelmet fordít a két és négyütemű motorok olajainak követelményeire. A JASO szabványok kiemelkedően foglalkoznak a motor belső tisztaságának megőrzésével, a kopás elleni védelemmel és a korrózióállósággal.

 

Egymásra épülés és függetlenség

Bár az ACEA és az API szabványok gyakran egymásra épülnek azzal, hogy az API szabványokat néha az ACEA szabványok kiegészítéseként használják Európában, és fordítva, az ILSAC és JASO szabványok sokkal specifikusabbak egy-egy régió autóiparának igényeihez. Az ILSAC szabványok gyakran API szabványokkal együtt alkalmazhatók, míg a JASO szabványok függetlenebbek, mivel speciális követelményeket támasztanak a motorolajokkal szemben, amelyek jellemzően csak a japán gyártmányú járműveknél relevánsak.

 

Nagy különbségek

A fő különbség a különböző szervezetek között az adott régió technológiai és környezetvédelmi követelményein alapul. Az ACEA szigorúbb előírásokat állapít meg az emisszió és a motorvédelem területén, az API és az ILSAC a viszkozitási stabilitásra és a motor kopásállóságára helyezi a hangsúlyt, míg a JASO különösen a japán piacra szabott kritériumokat határoz meg, figyelembe véve az ottani különleges motor típusokat és működési feltételeket.

 

Változások az ACEA szabványok terén

Az ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobiles) motorolaj szabványok kritikus szerepet játszanak az európai járműiparban, biztosítva, hogy a motorolajok megfeleljenek a modern motorok magas követelményeinek. Az ACEA motorolaj-szabványok időérzékenyek. Az ACEA motorolaj teljesítmény szinteket néhány évente frissítik, hogy lépést tartsanak az új technológiákkal és fejlesztésekkel a motor- és kenőanyagiparban. Nevezetesen, a szervezet új motorolaj specifikációkat ad ki minden alkalommal, amikor az EU új kibocsátási szabályozásokat vezet be, vagy új motorolaj-technológiák jelennek meg. Az utolsó 10 évben az ACEA szabványok jelentős frissítéseken mentek keresztül, hogy kezeljék a technológiai előrehaladásokat és a szigorodó környezetvédelmi előírásokat. A legfontosabb fejlemények közé tartoznak az új alacsony viszkozitású olajokra vonatkozó szabványok, amelyek jobb üzemanyag-hatékonyságot és alacsonyabb emissziószinteket céloznak meg.

 

Az ACEA szabványok általános jellemzői

Az ACEA szabványok több kategóriába sorolódnak, attól függően, hogy a motor típusa dízel (C kategória), benzin (A/B kategória), vagy nehézteher-gépjármű (E kategória) motorokhoz készült. Ezek a kategóriák további al-kategóriákra oszlanak az adott olajok teljesítményjellemzői alapján.

 

ACEA motorolaj szabványok és frissítések

Az elmúlt több, mint 10 év során összesen négy alkalommal történt olyan nagyobb frissítés, amikor alapjaiban frissültek a korábban kiadott teljesítményszintek és jelentek meg ujjak is mellettük. 

  • 2012-es frissítés: Az ACEA 2012-es európai motorolaj teljesítmény szintjei három fő osztályt tartalmaznak: egyet a benzin- és könnyű dízelmotorok számára; egyet kifejezetten a benzin- és könnyű dízelmotorok számára, amelyek utókezelő berendezésekkel vannak ellátva; és egyet a nehéz dízelmotorok számára. Mindegyik osztályon belül vannak alkategóriák, amelyek a különböző teljesítménykövetelményeket tükrözik - négy (A1/B1, A3/B3, A3/B4 és A5/B5) a benzin- és könnyű dízelmotorok számára; négy (C1, C2, C3, C4) kifejezetten az utókezelő berendezésekkel rendelkező motorok számára és négy (E4, E6, E7, E9) a nehéz dízelmotorok számára.
  • 2016-os frissítés: Az ACEA 2016 frissítése új teszteket vezetett be, amelyek fokozott figyelmet fordítottak a motor tisztaságának fenntartására, a lerakódások elleni védelemre, valamint az olaj oxidációjának és vastartalmának ellenőrzésére. Ez a frissítés különös hangsúlyt fektetett a modern dízelmotorok részecskeszűrőinek védelmére. Az ACEA 2016-os motorolaj teljesítmény szintjei három fő osztályt tartalmaznak hasonlóan 2012-es frissítéshez.Mindegyik csoporton belül kategóriák találhatók, amelyek a különböző teljesítménykövetelményeket tükrözik – három (A3/B3, A3/B4 és A5/B5) a benzin- és könnyű dízelmotorok számára, öt (C1, C2, C3, C4, C5) kifejezetten az utókezelő berendezésekkel rendelkező motorok számára, és négy (E4, E6, E7, E9) a nehéz dízelmotorok számára. Ahogy látható, a 2016-os frissítéssel kikerült az A1/B1 és megjelent a C4 teljesítményszint.
  • 2021-as frissítés: Az 2016-os ACEA könnyű tehergépjármű-olajszekvenciák frissítésének szükségességét vezető okok Az ACEA tagjai, folyamatosan új motor hajtáslánc rendszereket fejlesztettek annak érdekében, hogy tovább javítsák az üzemanyag-hatékonyságot és biztosítsák a vásárlók által elvárt magasabb teljesítményt. Az üzemanyag-hatékonyság javítása azt jelenti, hogy alacsonyabb viszkozitási osztályba tartozó motorolajat kell használniuk a gyártóknak. A mai személy és kisteher jármű motorok fő technológiái a benzin- és dízel közvetlen befecskendezéses (DI) turbófeltöltős motorok, amelyeket stop/start rendszerekkel, hibrid és elektromos technológiával egészítenek ki. Ennek megfelelően az ACEA tagjai, új motor teszteket vezettek be két új motorolaj-kategóriában, hogy biztosítsák az alapvető védelmet és teljesítményt a modern motorok számára.
  • 2021-esúj motorolaj-kategóriák: Az első új kategória a magas SAPS tartalmú ACEA A7/B7-21, amely alacsony sebességnél történő előgyulladás (LSPI) és kopás elleni védelemmel rendelkezik a turbófeltöltős közvetlen befecskendezéses (DI) benzinmotorok számára, valamint turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelemmel a modern közvetlen befecskendezéses (DI) dízelmotorok számára. A második új kategória a C6-21 (0W-20), amely szintén biztosít alacsony sebességnél történő előgyulladás (LSPI) és kopás elleni védelmet a turbófeltöltős DI benzinmotorok számára, valamint dízel turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelmet alacsony SAPS osztályban, illetve kompatibilis a katalizátorral és benzin és dízel kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel (GPF/DPF).
  • 2023-as frissítés: A üvegházhatású gázok (GHG-k) kibocsátásával kapcsolatosan egyre növekvő aggodalmak miatt az országok szigorúbb üzemanyag felhasználási szabályozásokat vezettek be az üzemanyag felhasználás és az úton közlekedő járművek károsanyag kibocsátásának csökkentése érdekében.  A legújabb és a jelenleg fejlesztés alatt álló belsőégésű motorokat a legmagasabb hatékonyság elérésére optimalizálják a gyártók, ami azt jelenti, hogy a legkisebb súrlódás elérése törekszenek a kopás lehetőségének veszélyeztetése nélkül. A teljes üzemanyag hatékonysági potenciál kihasználásához alacsony viszkozitású motorolajokra van szükség, amelyek alacsonyabbak, mint az európai piacon jelenleg elérhető 0W-20 fokozatok.

 

A 2023-as frissítés után, a jelenleg  érvényben lévő ACEA motorolaj teljesítményszintek személygépjárművek esetében:

A/B - Benzin- és dízel motorolajok – „Magas SAPS” tartalommal

  • A3/B4 - HTHS viszkozitás ≥ 3,5 mPas, megfelel a közvetlen befecskendezéses dízelmotorokra vonatkozó követelményeknek
  • A5/B5 - HTHS viszkozitása 2,9-3,5 mPas, a többi szabvány A3/B4-nek felel meg
  • A7/B7 - Magas SAPS tartalaom, alacsony fordulatszámú előgyújtással szembeni (LSPI) és kopásvédelemmel a turbófeltöltős közvetlen befecskendezéses (DI) benzinmotorokhoz, valamint turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelemmel a modern közvetlen befecskendezéses (DI) dízelmotorokhoz.

 

C: Katalizátor és benzin és dízel részecskeszűrő (GPF/DPF) kompatibilis motorolajok benzines és dízelmotorokhoz „Low SAPS” tartalommal

  • C1 - Low SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,5%, HTHS ≥ 2,9 mPas, 2023-ban érvényét vesztő teljesítményszint
  • C2 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 2,9 mPas
  • C3 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 3,5 mPas
  • C4 - Low SAPS, szulfátos hamu tartalom max. 0,5%, HTHS ≥ 3,5 mPas
  • C5 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 2,6 < 2,9 mPas
  • C6 - Alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI) elleni és kopásvédelmet biztosít a turbófeltöltős DI benzinmotorokhoz, valamint dízel turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelmet biztosít az alacsony SAPS osztályhoz, kompatibilis a katalizátorral és a GPF/DPF kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel.

 

 

Az Európán kívüli autógyártók által használt motorolaj teljesítményszintek

Az API (American Petroleum Institute), JASO (Japanese Automotive Standards Organization) és ILSAC (International Lubricant Standardization and Approval Committee) motorolaj szabványok kritikus szerepet játszanak a világpiaci járművek motorolaj-igényeinek kielégítésében. Az elmúlt 10 évben ezek a szervezetek frissítették és bővítették szabványrendszerüket, hogy megfeleljenek a modern motorok technológiai előrelépéseihez és a szigorodó környezetvédelmi előírásokhoz. Különös figyelmet fordítottak az alacsony viszkozitású olajokra, amelyek elősegítik az üzemanyag-hatékonyság javítását és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

 

API motorolaj teljesítményszintek

Az API motorolaj-szabványai két fő kategóriára oszlanak: "S" (Service) a személyautók benzinmotorjaihoz és "C" (Commercial) a kereskedelmi járművek dízelmotorjaihoz. Az API szabványok legutóbbi frissítése az API SP, amely 2020-ban jelent meg. Az API SP szabvány magában foglalja az előző API SN szabvány minden előnyét, továbbá kiegészítő teszteket tartalmaz a motor tisztaságának megőrzésére, a kopás elleni védelemre, és különösen az alacsony viszkozitású olajok teljesítményének növelésére.

 

  • API SP - 2020 májusában került bevezetésre, és az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI) elleni védelmet, a vezérműlánc kopásvédelmét, a dugattyúk és turbófeltöltők magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmét, valamint az iszap- és lakkosodás kialakulásával szembeni szigorúbb védelmét szolgálja. Az erőforrás-takarékossággal rendelkező API SP megfelel az ILSAC GF-6A-nak, mivel az API SP teljesítményét a jobb üzemanyag-fogyasztással, a károsanyag-kibocsátás-szabályozó rendszer védelmével és az E85-ig terjedő etanoltartalmú üzemanyaggal működő motorok védelmével kombinálja.
  • API SN - 2020-as és régebbi autó motorokhoz
  • API SM - 2010-es és régebbi autó motorokhoz
  • API SL - 2004-es és régebbi autó motorokhoz
  • API SJ - 2001-es és régebbi autó motorokhoz

 

ILSAC motorolaj teljesítményszintek

Az ILSAC, amelyet az API és az autógyártók közösen hoztak létre, elsősorban az észak-amerikai és japán piacokra koncentrál. Az ILSAC legfrissebb szabványa a GF-6, amely 2020-ban került bevezetésre, és két részre oszlik: GF-6A és GF-6B. A GF-6A a hagyományos viszkozitású olajokra vonatkozik, míg a GF-6B kifejezetten az alacsony viszkozitású olajokra, amelyek még jobb üzemanyag-hatékonyságot nyújtanak. Ezek a szabványok különös figyelmet fordítanak az olajok oxidációs stabilitására, a motor kopás elleni védelemre, és a korrózió elleni védelmére.

  • ILSAC GF-6A - 2020 májusában vezették be, védelmet nyújt az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI), vezérműlánc kopás elleni védelmet, továbbfejlesztett magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmet dugattyúkhoz és turbófeltöltőkhöz, szigorúbb iszap- és lakkkezelést, jobb üzemanyag-fogyasztást, továbbfejlesztett károsanyag-kibocsátáscsökkentő rendszert. etanol tartalmú üzemanyaggal üzemelő motorok védelme és védelme E85-ig. Megfelel az API SP teljesítményszintnek
  • Csak a 0W-16 SAE viszkozitási fokozatú motorolajokra vonatkozik. 2020 májusában vezették be, védelmet nyújt az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI), vezérműlánc kopás elleni védelmet, dugattyúk és turbófeltöltők magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmét, szigorú iszap- és lakkszabályozást, jobb üzemanyag-fogyasztást, emisszió-szabályozó rendszer védelmét és védelmét E85-ig terjedő etanoltartalmú üzemanyaggal működő motorok.

 

JASO motorolaj teljesítmény szintek

A JASO elsősorban a japán piacra szolgáltat, különösen a kétt és négyütemű motorkerékpár motorok számára. A JASO szabványok közé tartozik a JASO MA és MA2 a motorkerékpárok négyütemű motorjaihoz, amelyek a tengelykapcsoló kompatibilitást és a kopásállóságot tesztelik. Az elmúlt években a JASO nem hozott létre új kategóriát az alacsony viszkozitású olajok számára, de folyamatosan frissíti a meglévő szabványokat a piaci igényekhez és a technológiai fejlődéshez igazodva.

 

Főbb Európai autógyártó motorolajra vonatkozó saját szabványai

Egyes autógyártók további szigorú követelményeket támasztanak a nemzetközi motorolaj teljesítményszintekkel szemben és emiatt saját motorolaj szabványokat vezettek be. Ezeket a gyártó-specifikus szabványokat általában a gyártóról elnevezett specifikációk tartalmazzák(pl. BMW Longlife-04, MB kiadás, Porsche A40 stb.).

 

Volkswagen motorolaj szabványok

  • VW 501.01 - Többfokozatú motorolajok normál csereintervallumú (max. 15 000 km vagy 1 év) benzinmotorokhoz, alacsony teljesítményű régebbi modellekhez
  • VW 502.00 - Többfokozatú motorolajok normál csereintervallumú (max. 15 000 km vagy 1 év) nagyobb teljesítményű benzinmotorokhoz
  • VW 504.00 - Benzinmotorokhoz Longlife-Service-vel és anélkül (TSI motorok). VW 503.00 és 503.01 specifikációkat leváltotta 
  • VW 505.00 - Többfokozatú motorolajok turbófeltöltős és anélküli dízelmotorokhoz (TDI és CRTDI motorok)
  • VW 505.01 - Többfokozatú motorolajok PDTDI dízel motorokhoz
  • VW 506.01 - Megszűnt specifikáció, a VW 507 00 váltotta fel, de még mindig kötelező néhány régebbi dízelmotornál
  • VW 507.00 - Dízel Részecskeszűrővel szerelt dízel járművekhez Longlife szervizzel és anélkül. VW 506.00 és VW 506.01 specifikációkat helyettesíti 
  • VW 508.00 - Modern, üzemanyag-hatékony benzinmotorokhoz Longlife szervizzel és anélkül, visszafelé nem kompatibilis a régebbi specifikációkkal
  • VW 509.00 - Modern, üzemanyag-hatékony dízelmotorokhoz, Longlife szervizzel  és anélkül, visszafelé nem kompatibilis a régebbi specifikációkkal

 

 

Porsche motorolaj szabványok

  • A40 - SAE 0W-40, SAE 5W-40 és SAE 5W-50 motorolajok minden benzinmotorhoz, kivéve a Cayenne V6 és hibrid benzinmotorokat
  • C30 - SAE 5W-30 motorolajok minden dízelmotorhoz, valamint Cayenne V6 és hibrid benzinmotorokhoz
  • C20 - SAE 0W-20 motorolajok modern, üzemanyag-hatékony, hosszú élettartamú motorokhoz

 

 

Mercedes Benz motorolaj szabványok

  • MB 226.5 - M281, M 200.71 Citanum motorok engedélyezett motorolajai
  • MB 226.51 - Egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorok engedélyezett motorolajai. OM 607 (személyautók esetében; OMJ 622 (Citan és Vito); OM 626 motorok esetében
  • MB 228.1 - Dízel motorok többfokozatú motorolaja
  • MB 228.3 (DTFR 15B110) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 640; 642; 646; 651)
  • MB 228.5 (DTFR 15B120) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 640; 642; 646; 651)
  • Mb 228.51(DTFR 15C110) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai, )OM 640; 642; 646; 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 629; 640; 646; 651; 654; 660(
  • MB 228.61 (DTFR 15C130) - Haszongépjármű dízelmotorohoz, alacsony SAPS tartalommal
  • MB 229.3 - Egyes benzin motorokhoz (M 122, 272, 273, 113, 132, 266, 270, 271, 274 (except 213053), 276, 278, 281, 200.71 Citanium) és egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651)
  • MB 229.31 - Egyes benzin motorokhoz (M 132, 266, 271), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607 személyautókban, OM 626, 629, 640, 646, 654, 660)
  • MB 229.5 - Egyes benzin motorokhoz (M 122, 132, 266, 272, 270, 271, 272, 273, 274 (except: 213053, 213153), 276, 278, 281, 200.71 Citanium) és egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651)
  • MB 229.51 - Egyes benzin motorokhoz (M 132, 256, 264, 266, 270, 271, 274 (except: 213053)), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607 személyautók esetén, 626, 629, 640, 646, 651, 654, 660)
  • MB 229.52 - Egyes benzin motorokhoz (M 176 in BR 222 and BR 217; 132, 256, 264, 266, 270, 271, 274 (except: 213053)), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651, 660) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607, 626, 629, 640, 642, 646, 651, 654, 656, 660) 
  • MB 229.6 - Egyes benzin motorokhoz (M 270, 274 (kivéve plug-in hibridek), 276, 270, 274 Vito, V-klasse és Metris modellekben (kivéve plug-in hibridek))
  • MB 229.61 - Egyes benzin motorokhoz (M 176 (beletartozik a 2019-től gyártott G500), M 256.9 (kivéve plug-in hibridek), M260, M265, M282.9) és egyes dízelmotorokhoz (OM 608, 654.9 (kivéve plug-in hibridek), 654.8 kivéve plug-in hibridek), 656, 654 Vito, V-Klasse és Sprintrekben)
  • MB 229.71 - Egyes benzin motorokhoz (M 139; 254, 256.9 (kivéve plug-in hibridek), 260, 264, 282.9)  és gyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 608, OM 654.9 (kívéve plug-in hibridek, OM 654.8 (kivéve plug-in hibridek), OM 654 Vito, V-klasse és Sprinterekben, OM 608.9 Citan modellben)
  • MB 229.72 - Egyes benzin motorokhoz (M 254, M 256.9 (kivéve plug-in hibridek), 260, 264, 282.9) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 654.9 (kívéve plug-in hibridek) 654.8 (kivéve plug-in hibridek)
  • MB 229.81 - Egyes benzin motorokhoz (M282.8)

 

BMW motorolaj szabványok

  • BMW LL-01 - A 2001 utáni benzin és dízel motorok motorolaja (kivéve a DPF-e szerelt dízel motorok). Helyettesíti a BMW LL-98 szabványt 
  • BMW LL 01 FE - Alacsony viszkozitású motorolaj a gyártó által megjelölt motorokban való használatra. (N1x; N2x; N54; N55; N63; N74)
  • BMW LL-04 - Motorolajok a DPF-el szerelt dízelmotorokhoz és az Euro 4 és utáni benzinmotorokhoz. Helyettesíti a BMW LL-01 és LL-98 szabványokat.. 
  • BMW LL-12 FE - Üzemanyag takarékos motorolajok a gyártó által megjelölt, 2002 után gyártott benzin és egyes 2014 után gyártott dízelmotorokhoz. Nx7K1; Nx7U1; 2013 tuán gyártott Nx7O1. Nem használható a két és három turbóval szerelt motorokban.
  • BMW LL-14 FE+ - Üzemanyag takarékos motorolajok a gyártó által megjelölt, 2014-től gyártott benzin motorokhoz (N20; Bx8)
  • BMW LL-17 FE+ - Speciális, alacsony, 2,6 mPa*s HTHS viszkozitású motorolajok egyes 2014 után gyártott  benzinmotorokhoz. ACEA C5-re épülő 0W-20 motorolaj (B36; B38; B46; B48; N20; N26; B58; B47C20U2; B47C20O2;   
  • BMW LL-19 FE - BMW LL-04-re épülő 0W-20 viszkozitású motorolaj. 
  • BMW LL 22 FE++ - Speciális SAE 0W-12 viszkozitású motorolaj a B48 (TU2) B és B58 (TU2) motorokban való használatra. 
  • BMW 10W-60: S54; S62; S65; S85; N47S

 

Ford motorolaj szabványok

  • WSS-M2C 913-D - Otto és dízelmotorok, kivéve a 2009 előtti KA TDCi, Galaxy 1.9 TDi és 2.5 Duratec-ST/RS, visszafelé kompatibilis az M2C 913-A, -B és -C szabványokkal
  • WSS-M2C 917-A - A KA 2009 és a Galaxy 1.9 TDI benzin- és dízelmotorok megfelelnek az ACEA A3/B4/C3 követelményeinek
  • WSS-M2C 925-B - Alacsony viszkozitású motorolaj egyes benzinmotorokhoz amelyek esetében ez az előírás, megfelel az ACEA A5/B5 szabványnak
  • WSS-M2C 934-B - Dízelmotorok részecskeszűrővel, megfelelnek az ACEA C1 előírásainak
  • WSS-M2C 937-A - 2,5 Duratec-ST/RS motorok motorolaja, különösen a Ford Focus-okhoz
  • WSS-M2C 948-B - Alacsony viszkozitású motorolaj  egyes benzinmotorokhoz amelyek esetében ez az előírás
  • WSS-M2C 950-A - 2014/10 után gyártott Mondeo és Focus modellek dízel motorjának motorolaja
  • WSS-M2C 952-A1 - 2017/08- utáni 1,5 literes DV Neo Dieselhez
  • WSS-M2C 956-A1 - Modern Ford specifikáció a Ford Transit Connect/Tourneo Connect (V761) autókhoz, a VW 508.00/509.00 együttműködésével fejlesztve

 

Opel motorolaj szabványok

  • GM-LL-A-025 - Benzinmotorok MY '11-ig, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 2,9 mPas
  • GM-LL-B-025 - Dízelmotorok MY '02 óta, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 3,5 mPas, 2002 előtti benzin- és dízelmotorokhoz is alkalmas
  • dexos 2 - Benzin- és dízelmotorok új kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel, mint például DPF a MY '10-től, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 3,5 mPas, alkalmasak egyes MY '10 előtti benzin- és dízelmotorokhoz is (dexos 1)
  • dexos 1 Gen2 - Speciális benzinmotorok, például 1,0 literes (LE1), 1,4 literes (LUJ), 1,4 literes (LE2), 1,5 literes (LFV) és 2,0 literes (LTG) motorolaja
  • OV0401547-D30 - Modern Opel motorolaj specifikáció, OV0401547 továbbfejlesztése dízelmotorokhoz
  • OV0401547-G30 - Modern Opel motorolaj specifikáció, az OV0401547 továbbfejlesztése benzinmotorokhoz
  • OV0401547-A20 - Az üzemanyag takarékos motorokra vonatkozó modern Opel specifikáció, a benzin- és dízelmotorokra vonatkozik

 

Peugeot Citroen Dacia (PSA) motorolaj szabványok

  • B71 2010 - Üzemanyag-hatékony olajok 0W20 viszkozitású modern motorokhoz (benzin és dízel) 2018-tól
  • B71 2290 - 5W-30 szintetikus motorolajok, Euro 5 modellek (ORGA/DAM 11788-tól: lásd a gumiabroncsnyomás matricát)
  • B71 2295 - 15W-40 ásványi, Euro 5 modellek (OGA/DAM 11788-tól: lásd a guminyomás matricát)
  • B71 2296 - 5W-40 és 0W-30 szintetikus motorolajok, Euro 5 modellek (OGA/DAM 11788-tól: lásd a gumiabroncsnyomás matricát)
  • B71 2300 - Magas SAPS tartalmú motorolajok benzint motorokhoz ACEA A3/B4-re épülve régebbi modellekhez, PSA 2. szint alapján
  • B71 2312 - Alacsony SAPS tartalmú motorolajok dízel motorokhoz ACEA C1/C2-re épülve

 

Renault és Dacia motorolaj szabványok

  • RN0700 - Gyártási dátum 2007.10.08 után: benzines szívómotor, E85 szívómotorral, K9K motor DPF nélkül 20 000 km/1 év oaljcsere periódus mellett, gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III K4M, Laguna III M4R
  • RN0710 - Gyártási dátum 2007.10.08 után: Renault Sport benzin, benzinmotor turbófeltöltővel, dízel DPF nélkül, G9T motor DPF-el, Clio III K4M 88 kW-nál nagyobb teljesítménnyel, gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III M9R DPF nélkül, Laguna III F4R turbófeltöltővel Dacia Logan, Sandero, Duster: DPF nélküli dízelmotor gyártása 2009.01.12-től
  • RN0720 - Gyártási dátum 2007.10.08. után: Dízel motork DPF-el, gyártási dátum 2007.10.08. után és 2008.05.28. előtt: Laguna III K9K, gyártási dátum 2007.10.08. után és 2008.09.08. előtt: Kangoo II K9K DPF nélkül, több mint 73 kW gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III M9R DPF-el Dacia Logan, Sandero, Duster: Dízelmotor DPF-vel
  • RN17 - Alkalmas benzinmotorokhoz és Euro 6 dízelmotorokhoz. A specifikációt turbófeltöltős, közvetlen befecskendezésű benzinmotorokhoz (TGDI) fejlesztették ki, és a benzin részecske szűrőjének (GPF) védelmét is tartalmazza. Az RN17 felváltja az RN0700 és RN0710 specifikációkat, és visszafelé kompatibilis. SAE 0W30 viszkozitáshoz tervezték.
  • RN17 RSA - Alkalmas benzinmotorokhoz benzin részecskeszűrővel vagy anélkül. Hasonló az RN17 szabványhoz, de SAE 0W40 viszkozitáshoz tervezték.

 

Fiat motorolaj szabványok

  • 9.55535 D2 - Standard motorolaj dízelmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 10W-40 vagy 15W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 9.55535 DM1 - Alacsony viszkozitású, közepes SAPS tartalmú üzemanyag takarékos  motorolaj modern dízelmotorokhoz
  • 955535 DS1 - A gyártó által meghatározott benzinmotorkban való használatra. ACEA C2-re épül
  • 955535 DSX - A gyártó által meghatározott dízelmotorkban való használatra. ACEA C2-re épül
  • 955535 G1 - Alacsony viszkozitású motorolaj benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 0W-30 vagy 5W-30, HTHS > 2,9 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 G2 - Standard motorolaj benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 10W-40 vagy 15W-40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 955535 GS1 - A gyártó által meghatározott benzinmotoroban való használatra. ACEA C2-re épül.
  • 955535 GSX - Üzemanyag-takarékos motorolaj, amely megfelel az Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási szabványú benzinmotorok legújabb generációjának követelményeinek
  • 955535 H2 - Nagy teljesítményű motorolaj nagy csereintervallumú benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 H3 - Nagy teljesítményű motorolaj benzinmotorokhoz, különösen Abarth modellekhez, 10W-60, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 955535 M2 - Motorolaj benzin- és dízelmotorokhoz hosszú olajcsere intervallummal, Euro 4 motorokhoz, 0W40 vagy 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 N2 - Motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olajcsere intervallummal, Euro 4 motorok, 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 S1 - Motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olaj csere intervallummal, Euro 5 motorok, 5W30, HTHS 2,9-3,5 mPas, Mid-SAPS olaj, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 S2 - Motorolaj hosszú olajcsere intervallumú benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 5W-40, HTHS > 3,5 mPas, Mid-SAPS olaj, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 Z2 - Nagy teljesítményű motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olajcsere intervallummal, Euro 5 motorokhoz, 0W40 vagy 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év

 

Volvo motorolaj szabványok

  • VCC RB20-2AE - Modern, energiatakarékos autómotorok
  • VCC 95200356 - Alacsony viszkozitású motorolaj benzin- és dízel motorokhoz

 

Konklúzió

A motorolaj kiválasztásánál a járműgyártó által meghatározott motorolaj-specifikációk és a motorolaj teljesítmény szintjének figyelembe vétele lényegesen fontosabb, mint pusztán a viszkozitás. A motorgyártók sok esetben egyedi motorolaj szabványt hoznak létre az egyes motorok egyedi igényeire szabva. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az olaj teljes mértékben megfeleljen a motor specifikus követelményeinek, így optimalizálva annak teljesítményét és hosszabbítva élettartamát. A gyártó által ajánlott specifikációk figyelembe vétele elengedhetetlen azért, mert ezek az előírások pontosan az adott motor típusára lettek szabva, figyelembe véve annak működési jellemzőit, terhelhetőségét és a környezeti tényezőket. Ezenfelül, a megfelelő teljesítmény szintű olaj kiválasztása kulcsfontosságú a motor védelmében is, hiszen ezek az olajok speciális adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni a kopást, megakadályozni a korai elhasználódást, és javítani az üzemanyag-hatékonyságot ami túlmutat a motorolaj viszkozitásán. Összességében tehát, a járműgyártók által előírt specifikációk és a teljesítmény szintek betartása biztosítja a motor zavartalan működését és hosszú távú megbízhatóságát.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Miért fontosabb a motorolaj teljesítmény szintje, mint a viszkozitása?

A motorolajok esetében a viszkozitáson kívül a motorolaj teljesítmény szintjeinek és a járműgyártói motorolaj szabványoknak a bevezetése fontos lépés volt a járművek hosszú távú teljesítményének és megbízhatóságának biztosítása érdekében. A viszkozitás alapvetően az olaj sűrűségét és folyóképességét jellemzi különböző hőmérsékleteken, amely létfontosságú a motor kenéséhez. Azonban a modern motorok egyre összetettebbek, és specifikus követelményeket támasztanak az olajokkal szemben, amelyek túlmutatnak a puszta viszkozitáson.

 

Ebben a cikkben bemutatjuk az Európai és tengerentúli motorolaj besorolásokat érintő legfontosabb változásokat, a jelenleg érvényben lévő és legfrissebb  motorolaj teljesítmény szinteket illetve az Európai autógyártók leggyakoribb motorolaj szabványait és specifikációit.

 

Legutóbbi cikkünkben a motorolaj élettartamát leginkább befolyásoló tényezőkről és a használat függő motorolaj csere periódusáról írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni

 

A teljesítmény szintek bevezetése azt a célt szolgálja, hogy az olajok képesek legyenek kezelni a különféle motorok által támasztott speciális igényeket, mint például a kopás elleni védelem, a lerakódások csökkentése, a korrózióállóság és a habzás megelőzése. Ezek a teljesítmény szintek, mint például az API (American Petroleum Institute) vagy az ACEA (European Automobile Manufacturers' Association) által meghatározott besorolások, biztosítják, hogy az olajok megfeleljenek bizonyos minimális tesztelési kritériumoknak.

 

A járműgyártói motorolaj szabványok még specifikusabbak. Ezen szabványok, mint például a Volkswagen, a BMW, vagy a Mercedes-Benz által kiadottak, nem csak az általános teljesítmény szinteket szabályozzák, hanem a konkrét járműtípusokra szabott egyedi követelményeket is meghatározzák. Ezek figyelembe veszik a motor konkrét terhelési viszonyait, üzemanyag-fajtáit és egyéb műszaki sajátosságokat, amelyek befolyásolhatják az olaj teljesítményét.

 

A megfelelő járműgyártói szabványnak megfelelő motorolaj használata fontosabb, mint csupán a helyes viszkozitású olaj kiválasztása, mert ezek a szabványok biztosítják, hogy az olaj pontosan illeszkedik a motor specifikus követelményeihez. A helytelen motorolaj használata, még ha a viszkozitása megfelelő is, vezethet motorhibákhoz, csökkentheti a motor élettartamát, és növelheti a karbantartási költségeket hosszú távon. A gyártó által előírt specifikációk betartása garantálja a motor zavartalan működését, optimalizálja a hatékonyságot, és csökkenti a környezeti terhelést is, hiszen az olaj kevesebb káros anyagot bocsát ki a motor optimális működése során.

 

Az ACEA, API, ILSAC és JASO a négy jelentős szervezet, amelyek különböző motorolaj teljesítményszinteket állapítanak meg, reflektálva a különböző földrajzi és technológiai követelményekre. Ezek a teljesítményszintek bizonyos területeken egymásra épülnek, máshol pedig teljesen függetlenek egymástól. A szervezetek különböző szabványokat dolgoztak ki, melyek az adott régiók autóipari követelményeit tükrözik.

 

  • ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobiles): Az európai autógyártók által 1991-ben létrehozott szervezet, amelyek különösen a nagy teljesítményű motorok és a környezetbarát technológiák motorolaj igényeire összpontosítanak. Az ACEA szabványok gyakran tartalmaznak specifikációkat az alacsony hamutartalmú olajokra, amelyek kompatibilisek a modern kipufogógáz-kezelő rendszerekkel, és előírásokat tartalmaznak a dízelmotorok számára, mint például a részecskeszűrők védelme.

 

  • API (American Petroleum Institute): Az API szabványok az amerikai piacra és a nemzetközi piacokra egyaránt terjednek ki, és főként az ottani autógyártók és fogyasztók igényeit szolgálják ki. Az API jelölések két fő kategóriára oszlanak: "S" (Service) személyautók benzinmotorjaihoz és "C" (Commercial) teherautók dízelmotorjaihoz. Az API szabványok főként a motor kopásállóságára, tisztaságának megőrzésére és a teljesítményre koncentrálnak.

 

  • ILSAC (International Lubricant Standardization and Approval Committee): Az ILSAC egy olyan szervezet, amely az API-val együttműködve kialakítja a személyautók motorolajainak követelményeit, elsősorban az Egyesült Államok és Japán piacokra. Az ILSAC szabványok az üzemanyag-hatékonyság növelésére és az emisszió csökkentésére összpontosítanak, megkövetelve az alacsony súrlódású formulákat.

 

  • JASO (Japanese Automotive Standards Organization): A JASO elsősorban a japán piacra koncentrál, és különös figyelmet fordít a két és négyütemű motorok olajainak követelményeire. A JASO szabványok kiemelkedően foglalkoznak a motor belső tisztaságának megőrzésével, a kopás elleni védelemmel és a korrózióállósággal.

 

Egymásra épülés és függetlenség

Bár az ACEA és az API szabványok gyakran egymásra épülnek azzal, hogy az API szabványokat néha az ACEA szabványok kiegészítéseként használják Európában, és fordítva, az ILSAC és JASO szabványok sokkal specifikusabbak egy-egy régió autóiparának igényeihez. Az ILSAC szabványok gyakran API szabványokkal együtt alkalmazhatók, míg a JASO szabványok függetlenebbek, mivel speciális követelményeket támasztanak a motorolajokkal szemben, amelyek jellemzően csak a japán gyártmányú járműveknél relevánsak.

 

Nagy különbségek

A fő különbség a különböző szervezetek között az adott régió technológiai és környezetvédelmi követelményein alapul. Az ACEA szigorúbb előírásokat állapít meg az emisszió és a motorvédelem területén, az API és az ILSAC a viszkozitási stabilitásra és a motor kopásállóságára helyezi a hangsúlyt, míg a JASO különösen a japán piacra szabott kritériumokat határoz meg, figyelembe véve az ottani különleges motor típusokat és működési feltételeket.

 

Változások az ACEA szabványok terén

Az ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobiles) motorolaj szabványok kritikus szerepet játszanak az európai járműiparban, biztosítva, hogy a motorolajok megfeleljenek a modern motorok magas követelményeinek. Az ACEA motorolaj-szabványok időérzékenyek. Az ACEA motorolaj teljesítmény szinteket néhány évente frissítik, hogy lépést tartsanak az új technológiákkal és fejlesztésekkel a motor- és kenőanyagiparban. Nevezetesen, a szervezet új motorolaj specifikációkat ad ki minden alkalommal, amikor az EU új kibocsátási szabályozásokat vezet be, vagy új motorolaj-technológiák jelennek meg. Az utolsó 10 évben az ACEA szabványok jelentős frissítéseken mentek keresztül, hogy kezeljék a technológiai előrehaladásokat és a szigorodó környezetvédelmi előírásokat. A legfontosabb fejlemények közé tartoznak az új alacsony viszkozitású olajokra vonatkozó szabványok, amelyek jobb üzemanyag-hatékonyságot és alacsonyabb emissziószinteket céloznak meg.

 

Az ACEA szabványok általános jellemzői

Az ACEA szabványok több kategóriába sorolódnak, attól függően, hogy a motor típusa dízel (C kategória), benzin (A/B kategória), vagy nehézteher-gépjármű (E kategória) motorokhoz készült. Ezek a kategóriák további al-kategóriákra oszlanak az adott olajok teljesítményjellemzői alapján.

 

ACEA motorolaj szabványok és frissítések

Az elmúlt több, mint 10 év során összesen négy alkalommal történt olyan nagyobb frissítés, amikor alapjaiban frissültek a korábban kiadott teljesítményszintek és jelentek meg ujjak is mellettük. 

  • 2012-es frissítés: Az ACEA 2012-es európai motorolaj teljesítmény szintjei három fő osztályt tartalmaznak: egyet a benzin- és könnyű dízelmotorok számára; egyet kifejezetten a benzin- és könnyű dízelmotorok számára, amelyek utókezelő berendezésekkel vannak ellátva; és egyet a nehéz dízelmotorok számára. Mindegyik osztályon belül vannak alkategóriák, amelyek a különböző teljesítménykövetelményeket tükrözik - négy (A1/B1, A3/B3, A3/B4 és A5/B5) a benzin- és könnyű dízelmotorok számára; négy (C1, C2, C3, C4) kifejezetten az utókezelő berendezésekkel rendelkező motorok számára és négy (E4, E6, E7, E9) a nehéz dízelmotorok számára.
  • 2016-os frissítés: Az ACEA 2016 frissítése új teszteket vezetett be, amelyek fokozott figyelmet fordítottak a motor tisztaságának fenntartására, a lerakódások elleni védelemre, valamint az olaj oxidációjának és vastartalmának ellenőrzésére. Ez a frissítés különös hangsúlyt fektetett a modern dízelmotorok részecskeszűrőinek védelmére. Az ACEA 2016-os motorolaj teljesítmény szintjei három fő osztályt tartalmaznak hasonlóan 2012-es frissítéshez.Mindegyik csoporton belül kategóriák találhatók, amelyek a különböző teljesítménykövetelményeket tükrözik – három (A3/B3, A3/B4 és A5/B5) a benzin- és könnyű dízelmotorok számára, öt (C1, C2, C3, C4, C5) kifejezetten az utókezelő berendezésekkel rendelkező motorok számára, és négy (E4, E6, E7, E9) a nehéz dízelmotorok számára. Ahogy látható, a 2016-os frissítéssel kikerült az A1/B1 és megjelent a C4 teljesítményszint.
  • 2021-as frissítés: Az 2016-os ACEA könnyű tehergépjármű-olajszekvenciák frissítésének szükségességét vezető okok Az ACEA tagjai, folyamatosan új motor hajtáslánc rendszereket fejlesztettek annak érdekében, hogy tovább javítsák az üzemanyag-hatékonyságot és biztosítsák a vásárlók által elvárt magasabb teljesítményt. Az üzemanyag-hatékonyság javítása azt jelenti, hogy alacsonyabb viszkozitási osztályba tartozó motorolajat kell használniuk a gyártóknak. A mai személy és kisteher jármű motorok fő technológiái a benzin- és dízel közvetlen befecskendezéses (DI) turbófeltöltős motorok, amelyeket stop/start rendszerekkel, hibrid és elektromos technológiával egészítenek ki. Ennek megfelelően az ACEA tagjai, új motor teszteket vezettek be két új motorolaj-kategóriában, hogy biztosítsák az alapvető védelmet és teljesítményt a modern motorok számára.
  • 2021-esúj motorolaj-kategóriák: Az első új kategória a magas SAPS tartalmú ACEA A7/B7-21, amely alacsony sebességnél történő előgyulladás (LSPI) és kopás elleni védelemmel rendelkezik a turbófeltöltős közvetlen befecskendezéses (DI) benzinmotorok számára, valamint turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelemmel a modern közvetlen befecskendezéses (DI) dízelmotorok számára. A második új kategória a C6-21 (0W-20), amely szintén biztosít alacsony sebességnél történő előgyulladás (LSPI) és kopás elleni védelmet a turbófeltöltős DI benzinmotorok számára, valamint dízel turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelmet alacsony SAPS osztályban, illetve kompatibilis a katalizátorral és benzin és dízel kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel (GPF/DPF).
  • 2023-as frissítés: A üvegházhatású gázok (GHG-k) kibocsátásával kapcsolatosan egyre növekvő aggodalmak miatt az országok szigorúbb üzemanyag felhasználási szabályozásokat vezettek be az üzemanyag felhasználás és az úton közlekedő járművek károsanyag kibocsátásának csökkentése érdekében.  A legújabb és a jelenleg fejlesztés alatt álló belsőégésű motorokat a legmagasabb hatékonyság elérésére optimalizálják a gyártók, ami azt jelenti, hogy a legkisebb súrlódás elérése törekszenek a kopás lehetőségének veszélyeztetése nélkül. A teljes üzemanyag hatékonysági potenciál kihasználásához alacsony viszkozitású motorolajokra van szükség, amelyek alacsonyabbak, mint az európai piacon jelenleg elérhető 0W-20 fokozatok.

 

A 2023-as frissítés után, a jelenleg  érvényben lévő ACEA motorolaj teljesítményszintek személygépjárművek esetében:

A/B - Benzin- és dízel motorolajok – „Magas SAPS” tartalommal

  • A3/B4 - HTHS viszkozitás ≥ 3,5 mPas, megfelel a közvetlen befecskendezéses dízelmotorokra vonatkozó követelményeknek
  • A5/B5 - HTHS viszkozitása 2,9-3,5 mPas, a többi szabvány A3/B4-nek felel meg
  • A7/B7 - Magas SAPS tartalaom, alacsony fordulatszámú előgyújtással szembeni (LSPI) és kopásvédelemmel a turbófeltöltős közvetlen befecskendezéses (DI) benzinmotorokhoz, valamint turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelemmel a modern közvetlen befecskendezéses (DI) dízelmotorokhoz.

 

C: Katalizátor és benzin és dízel részecskeszűrő (GPF/DPF) kompatibilis motorolajok benzines és dízelmotorokhoz „Low SAPS” tartalommal

  • C1 - Low SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,5%, HTHS ≥ 2,9 mPas, 2023-ban érvényét vesztő teljesítményszint
  • C2 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 2,9 mPas
  • C3 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 3,5 mPas
  • C4 - Low SAPS, szulfátos hamu tartalom max. 0,5%, HTHS ≥ 3,5 mPas
  • C5 - Mid SAPS, szulfátos hamutartalom max. 0,8%, HTHS ≥ 2,6 < 2,9 mPas
  • C6 - Alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI) elleni és kopásvédelmet biztosít a turbófeltöltős DI benzinmotorokhoz, valamint dízel turbófeltöltő kompresszor lerakódás (TCCD) elleni védelmet biztosít az alacsony SAPS osztályhoz, kompatibilis a katalizátorral és a GPF/DPF kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel.

 

 

Az Európán kívüli autógyártók által használt motorolaj teljesítményszintek

Az API (American Petroleum Institute), JASO (Japanese Automotive Standards Organization) és ILSAC (International Lubricant Standardization and Approval Committee) motorolaj szabványok kritikus szerepet játszanak a világpiaci járművek motorolaj-igényeinek kielégítésében. Az elmúlt 10 évben ezek a szervezetek frissítették és bővítették szabványrendszerüket, hogy megfeleljenek a modern motorok technológiai előrelépéseihez és a szigorodó környezetvédelmi előírásokhoz. Különös figyelmet fordítottak az alacsony viszkozitású olajokra, amelyek elősegítik az üzemanyag-hatékonyság javítását és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

 

API motorolaj teljesítményszintek

Az API motorolaj-szabványai két fő kategóriára oszlanak: "S" (Service) a személyautók benzinmotorjaihoz és "C" (Commercial) a kereskedelmi járművek dízelmotorjaihoz. Az API szabványok legutóbbi frissítése az API SP, amely 2020-ban jelent meg. Az API SP szabvány magában foglalja az előző API SN szabvány minden előnyét, továbbá kiegészítő teszteket tartalmaz a motor tisztaságának megőrzésére, a kopás elleni védelemre, és különösen az alacsony viszkozitású olajok teljesítményének növelésére.

 

  • API SP - 2020 májusában került bevezetésre, és az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI) elleni védelmet, a vezérműlánc kopásvédelmét, a dugattyúk és turbófeltöltők magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmét, valamint az iszap- és lakkosodás kialakulásával szembeni szigorúbb védelmét szolgálja. Az erőforrás-takarékossággal rendelkező API SP megfelel az ILSAC GF-6A-nak, mivel az API SP teljesítményét a jobb üzemanyag-fogyasztással, a károsanyag-kibocsátás-szabályozó rendszer védelmével és az E85-ig terjedő etanoltartalmú üzemanyaggal működő motorok védelmével kombinálja.
  • API SN - 2020-as és régebbi autó motorokhoz
  • API SM - 2010-es és régebbi autó motorokhoz
  • API SL - 2004-es és régebbi autó motorokhoz
  • API SJ - 2001-es és régebbi autó motorokhoz

 

ILSAC motorolaj teljesítményszintek

Az ILSAC, amelyet az API és az autógyártók közösen hoztak létre, elsősorban az észak-amerikai és japán piacokra koncentrál. Az ILSAC legfrissebb szabványa a GF-6, amely 2020-ban került bevezetésre, és két részre oszlik: GF-6A és GF-6B. A GF-6A a hagyományos viszkozitású olajokra vonatkozik, míg a GF-6B kifejezetten az alacsony viszkozitású olajokra, amelyek még jobb üzemanyag-hatékonyságot nyújtanak. Ezek a szabványok különös figyelmet fordítanak az olajok oxidációs stabilitására, a motor kopás elleni védelemre, és a korrózió elleni védelmére.

  • ILSAC GF-6A - 2020 májusában vezették be, védelmet nyújt az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI), vezérműlánc kopás elleni védelmet, továbbfejlesztett magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmet dugattyúkhoz és turbófeltöltőkhöz, szigorúbb iszap- és lakkkezelést, jobb üzemanyag-fogyasztást, továbbfejlesztett károsanyag-kibocsátáscsökkentő rendszert. etanol tartalmú üzemanyaggal üzemelő motorok védelme és védelme E85-ig. Megfelel az API SP teljesítményszintnek
  • Csak a 0W-16 SAE viszkozitási fokozatú motorolajokra vonatkozik. 2020 májusában vezették be, védelmet nyújt az alacsony fordulatszámú előgyújtás (LSPI), vezérműlánc kopás elleni védelmet, dugattyúk és turbófeltöltők magas hőmérsékletű lerakódás elleni védelmét, szigorú iszap- és lakkszabályozást, jobb üzemanyag-fogyasztást, emisszió-szabályozó rendszer védelmét és védelmét E85-ig terjedő etanoltartalmú üzemanyaggal működő motorok.

 

JASO motorolaj teljesítmény szintek

A JASO elsősorban a japán piacra szolgáltat, különösen a kétt és négyütemű motorkerékpár motorok számára. A JASO szabványok közé tartozik a JASO MA és MA2 a motorkerékpárok négyütemű motorjaihoz, amelyek a tengelykapcsoló kompatibilitást és a kopásállóságot tesztelik. Az elmúlt években a JASO nem hozott létre új kategóriát az alacsony viszkozitású olajok számára, de folyamatosan frissíti a meglévő szabványokat a piaci igényekhez és a technológiai fejlődéshez igazodva.

 

Főbb Európai autógyártó motorolajra vonatkozó saját szabványai

Egyes autógyártók további szigorú követelményeket támasztanak a nemzetközi motorolaj teljesítményszintekkel szemben és emiatt saját motorolaj szabványokat vezettek be. Ezeket a gyártó-specifikus szabványokat általában a gyártóról elnevezett specifikációk tartalmazzák(pl. BMW Longlife-04, MB kiadás, Porsche A40 stb.).

 

Volkswagen motorolaj szabványok

  • VW 501.01 - Többfokozatú motorolajok normál csereintervallumú (max. 15 000 km vagy 1 év) benzinmotorokhoz, alacsony teljesítményű régebbi modellekhez
  • VW 502.00 - Többfokozatú motorolajok normál csereintervallumú (max. 15 000 km vagy 1 év) nagyobb teljesítményű benzinmotorokhoz
  • VW 504.00 - Benzinmotorokhoz Longlife-Service-vel és anélkül (TSI motorok). VW 503.00 és 503.01 specifikációkat leváltotta 
  • VW 505.00 - Többfokozatú motorolajok turbófeltöltős és anélküli dízelmotorokhoz (TDI és CRTDI motorok)
  • VW 505.01 - Többfokozatú motorolajok PDTDI dízel motorokhoz
  • VW 506.01 - Megszűnt specifikáció, a VW 507 00 váltotta fel, de még mindig kötelező néhány régebbi dízelmotornál
  • VW 507.00 - Dízel Részecskeszűrővel szerelt dízel járművekhez Longlife szervizzel és anélkül. VW 506.00 és VW 506.01 specifikációkat helyettesíti 
  • VW 508.00 - Modern, üzemanyag-hatékony benzinmotorokhoz Longlife szervizzel és anélkül, visszafelé nem kompatibilis a régebbi specifikációkkal
  • VW 509.00 - Modern, üzemanyag-hatékony dízelmotorokhoz, Longlife szervizzel  és anélkül, visszafelé nem kompatibilis a régebbi specifikációkkal

 

 

Porsche motorolaj szabványok

  • A40 - SAE 0W-40, SAE 5W-40 és SAE 5W-50 motorolajok minden benzinmotorhoz, kivéve a Cayenne V6 és hibrid benzinmotorokat
  • C30 - SAE 5W-30 motorolajok minden dízelmotorhoz, valamint Cayenne V6 és hibrid benzinmotorokhoz
  • C20 - SAE 0W-20 motorolajok modern, üzemanyag-hatékony, hosszú élettartamú motorokhoz

 

 

Mercedes Benz motorolaj szabványok

  • MB 226.5 - M281, M 200.71 Citanum motorok engedélyezett motorolajai
  • MB 226.51 - Egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorok engedélyezett motorolajai. OM 607 (személyautók esetében; OMJ 622 (Citan és Vito); OM 626 motorok esetében
  • MB 228.1 - Dízel motorok többfokozatú motorolaja
  • MB 228.3 (DTFR 15B110) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 640; 642; 646; 651)
  • MB 228.5 (DTFR 15B120) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 640; 642; 646; 651)
  • Mb 228.51(DTFR 15C110) - egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorok engedélyezett motorolajai, )OM 640; 642; 646; 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízel motorok engedélyezett motorolajai (OM 629; 640; 646; 651; 654; 660(
  • MB 228.61 (DTFR 15C130) - Haszongépjármű dízelmotorohoz, alacsony SAPS tartalommal
  • MB 229.3 - Egyes benzin motorokhoz (M 122, 272, 273, 113, 132, 266, 270, 271, 274 (except 213053), 276, 278, 281, 200.71 Citanium) és egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651)
  • MB 229.31 - Egyes benzin motorokhoz (M 132, 266, 271), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607 személyautókban, OM 626, 629, 640, 646, 654, 660)
  • MB 229.5 - Egyes benzin motorokhoz (M 122, 132, 266, 272, 270, 271, 272, 273, 274 (except: 213053, 213153), 276, 278, 281, 200.71 Citanium) és egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651)
  • MB 229.51 - Egyes benzin motorokhoz (M 132, 256, 264, 266, 270, 271, 274 (except: 213053)), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607 személyautók esetén, 626, 629, 640, 646, 651, 654, 660)
  • MB 229.52 - Egyes benzin motorokhoz (M 176 in BR 222 and BR 217; 132, 256, 264, 266, 270, 271, 274 (except: 213053)), egyes részecskeszűrő nélküli dízel motorokhoz (OM 640, 642, 646, 651, 660) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 607, 626, 629, 640, 642, 646, 651, 654, 656, 660) 
  • MB 229.6 - Egyes benzin motorokhoz (M 270, 274 (kivéve plug-in hibridek), 276, 270, 274 Vito, V-klasse és Metris modellekben (kivéve plug-in hibridek))
  • MB 229.61 - Egyes benzin motorokhoz (M 176 (beletartozik a 2019-től gyártott G500), M 256.9 (kivéve plug-in hibridek), M260, M265, M282.9) és egyes dízelmotorokhoz (OM 608, 654.9 (kivéve plug-in hibridek), 654.8 kivéve plug-in hibridek), 656, 654 Vito, V-Klasse és Sprintrekben)
  • MB 229.71 - Egyes benzin motorokhoz (M 139; 254, 256.9 (kivéve plug-in hibridek), 260, 264, 282.9)  és gyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 608, OM 654.9 (kívéve plug-in hibridek, OM 654.8 (kivéve plug-in hibridek), OM 654 Vito, V-klasse és Sprinterekben, OM 608.9 Citan modellben)
  • MB 229.72 - Egyes benzin motorokhoz (M 254, M 256.9 (kivéve plug-in hibridek), 260, 264, 282.9) és egyes részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz (OM 654.9 (kívéve plug-in hibridek) 654.8 (kivéve plug-in hibridek)
  • MB 229.81 - Egyes benzin motorokhoz (M282.8)

 

BMW motorolaj szabványok

  • BMW LL-01 - A 2001 utáni benzin és dízel motorok motorolaja (kivéve a DPF-e szerelt dízel motorok). Helyettesíti a BMW LL-98 szabványt 
  • BMW LL 01 FE - Alacsony viszkozitású motorolaj a gyártó által megjelölt motorokban való használatra. (N1x; N2x; N54; N55; N63; N74)
  • BMW LL-04 - Motorolajok a DPF-el szerelt dízelmotorokhoz és az Euro 4 és utáni benzinmotorokhoz. Helyettesíti a BMW LL-01 és LL-98 szabványokat.. 
  • BMW LL-12 FE - Üzemanyag takarékos motorolajok a gyártó által megjelölt, 2002 után gyártott benzin és egyes 2014 után gyártott dízelmotorokhoz. Nx7K1; Nx7U1; 2013 tuán gyártott Nx7O1. Nem használható a két és három turbóval szerelt motorokban.
  • BMW LL-14 FE+ - Üzemanyag takarékos motorolajok a gyártó által megjelölt, 2014-től gyártott benzin motorokhoz (N20; Bx8)
  • BMW LL-17 FE+ - Speciális, alacsony, 2,6 mPa*s HTHS viszkozitású motorolajok egyes 2014 után gyártott  benzinmotorokhoz. ACEA C5-re épülő 0W-20 motorolaj (B36; B38; B46; B48; N20; N26; B58; B47C20U2; B47C20O2;   
  • BMW LL-19 FE - BMW LL-04-re épülő 0W-20 viszkozitású motorolaj. 
  • BMW LL 22 FE++ - Speciális SAE 0W-12 viszkozitású motorolaj a B48 (TU2) B és B58 (TU2) motorokban való használatra. 
  • BMW 10W-60: S54; S62; S65; S85; N47S

 

Ford motorolaj szabványok

  • WSS-M2C 913-D - Otto és dízelmotorok, kivéve a 2009 előtti KA TDCi, Galaxy 1.9 TDi és 2.5 Duratec-ST/RS, visszafelé kompatibilis az M2C 913-A, -B és -C szabványokkal
  • WSS-M2C 917-A - A KA 2009 és a Galaxy 1.9 TDI benzin- és dízelmotorok megfelelnek az ACEA A3/B4/C3 követelményeinek
  • WSS-M2C 925-B - Alacsony viszkozitású motorolaj egyes benzinmotorokhoz amelyek esetében ez az előírás, megfelel az ACEA A5/B5 szabványnak
  • WSS-M2C 934-B - Dízelmotorok részecskeszűrővel, megfelelnek az ACEA C1 előírásainak
  • WSS-M2C 937-A - 2,5 Duratec-ST/RS motorok motorolaja, különösen a Ford Focus-okhoz
  • WSS-M2C 948-B - Alacsony viszkozitású motorolaj  egyes benzinmotorokhoz amelyek esetében ez az előírás
  • WSS-M2C 950-A - 2014/10 után gyártott Mondeo és Focus modellek dízel motorjának motorolaja
  • WSS-M2C 952-A1 - 2017/08- utáni 1,5 literes DV Neo Dieselhez
  • WSS-M2C 956-A1 - Modern Ford specifikáció a Ford Transit Connect/Tourneo Connect (V761) autókhoz, a VW 508.00/509.00 együttműködésével fejlesztve

 

Opel motorolaj szabványok

  • GM-LL-A-025 - Benzinmotorok MY '11-ig, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 2,9 mPas
  • GM-LL-B-025 - Dízelmotorok MY '02 óta, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 3,5 mPas, 2002 előtti benzin- és dízelmotorokhoz is alkalmas
  • dexos 2 - Benzin- és dízelmotorok új kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel, mint például DPF a MY '10-től, hosszú olajcsere intervallumokkal, HTHS ≥ 3,5 mPas, alkalmasak egyes MY '10 előtti benzin- és dízelmotorokhoz is (dexos 1)
  • dexos 1 Gen2 - Speciális benzinmotorok, például 1,0 literes (LE1), 1,4 literes (LUJ), 1,4 literes (LE2), 1,5 literes (LFV) és 2,0 literes (LTG) motorolaja
  • OV0401547-D30 - Modern Opel motorolaj specifikáció, OV0401547 továbbfejlesztése dízelmotorokhoz
  • OV0401547-G30 - Modern Opel motorolaj specifikáció, az OV0401547 továbbfejlesztése benzinmotorokhoz
  • OV0401547-A20 - Az üzemanyag takarékos motorokra vonatkozó modern Opel specifikáció, a benzin- és dízelmotorokra vonatkozik

 

Peugeot Citroen Dacia (PSA) motorolaj szabványok

  • B71 2010 - Üzemanyag-hatékony olajok 0W20 viszkozitású modern motorokhoz (benzin és dízel) 2018-tól
  • B71 2290 - 5W-30 szintetikus motorolajok, Euro 5 modellek (ORGA/DAM 11788-tól: lásd a gumiabroncsnyomás matricát)
  • B71 2295 - 15W-40 ásványi, Euro 5 modellek (OGA/DAM 11788-tól: lásd a guminyomás matricát)
  • B71 2296 - 5W-40 és 0W-30 szintetikus motorolajok, Euro 5 modellek (OGA/DAM 11788-tól: lásd a gumiabroncsnyomás matricát)
  • B71 2300 - Magas SAPS tartalmú motorolajok benzint motorokhoz ACEA A3/B4-re épülve régebbi modellekhez, PSA 2. szint alapján
  • B71 2312 - Alacsony SAPS tartalmú motorolajok dízel motorokhoz ACEA C1/C2-re épülve

 

Renault és Dacia motorolaj szabványok

  • RN0700 - Gyártási dátum 2007.10.08 után: benzines szívómotor, E85 szívómotorral, K9K motor DPF nélkül 20 000 km/1 év oaljcsere periódus mellett, gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III K4M, Laguna III M4R
  • RN0710 - Gyártási dátum 2007.10.08 után: Renault Sport benzin, benzinmotor turbófeltöltővel, dízel DPF nélkül, G9T motor DPF-el, Clio III K4M 88 kW-nál nagyobb teljesítménnyel, gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III M9R DPF nélkül, Laguna III F4R turbófeltöltővel Dacia Logan, Sandero, Duster: DPF nélküli dízelmotor gyártása 2009.01.12-től
  • RN0720 - Gyártási dátum 2007.10.08. után: Dízel motork DPF-el, gyártási dátum 2007.10.08. után és 2008.05.28. előtt: Laguna III K9K, gyártási dátum 2007.10.08. után és 2008.09.08. előtt: Kangoo II K9K DPF nélkül, több mint 73 kW gyártási dátum 2001.01.01-2007.10.08: Laguna III M9R DPF-el Dacia Logan, Sandero, Duster: Dízelmotor DPF-vel
  • RN17 - Alkalmas benzinmotorokhoz és Euro 6 dízelmotorokhoz. A specifikációt turbófeltöltős, közvetlen befecskendezésű benzinmotorokhoz (TGDI) fejlesztették ki, és a benzin részecske szűrőjének (GPF) védelmét is tartalmazza. Az RN17 felváltja az RN0700 és RN0710 specifikációkat, és visszafelé kompatibilis. SAE 0W30 viszkozitáshoz tervezték.
  • RN17 RSA - Alkalmas benzinmotorokhoz benzin részecskeszűrővel vagy anélkül. Hasonló az RN17 szabványhoz, de SAE 0W40 viszkozitáshoz tervezték.

 

Fiat motorolaj szabványok

  • 9.55535 D2 - Standard motorolaj dízelmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 10W-40 vagy 15W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 9.55535 DM1 - Alacsony viszkozitású, közepes SAPS tartalmú üzemanyag takarékos  motorolaj modern dízelmotorokhoz
  • 955535 DS1 - A gyártó által meghatározott benzinmotorkban való használatra. ACEA C2-re épül
  • 955535 DSX - A gyártó által meghatározott dízelmotorkban való használatra. ACEA C2-re épül
  • 955535 G1 - Alacsony viszkozitású motorolaj benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 0W-30 vagy 5W-30, HTHS > 2,9 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 G2 - Standard motorolaj benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 10W-40 vagy 15W-40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 955535 GS1 - A gyártó által meghatározott benzinmotoroban való használatra. ACEA C2-re épül.
  • 955535 GSX - Üzemanyag-takarékos motorolaj, amely megfelel az Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási szabványú benzinmotorok legújabb generációjának követelményeinek
  • 955535 H2 - Nagy teljesítményű motorolaj nagy csereintervallumú benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 H3 - Nagy teljesítményű motorolaj benzinmotorokhoz, különösen Abarth modellekhez, 10W-60, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 20 000 km/1 év
  • 955535 M2 - Motorolaj benzin- és dízelmotorokhoz hosszú olajcsere intervallummal, Euro 4 motorokhoz, 0W40 vagy 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 N2 - Motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olajcsere intervallummal, Euro 4 motorok, 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 S1 - Motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olaj csere intervallummal, Euro 5 motorok, 5W30, HTHS 2,9-3,5 mPas, Mid-SAPS olaj, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 S2 - Motorolaj hosszú olajcsere intervallumú benzinmotorokhoz, Euro 5 motorokhoz, 5W-40, HTHS > 3,5 mPas, Mid-SAPS olaj, csere intervallum 30 000 km/2 év
  • 955535 Z2 - Nagy teljesítményű motorolaj turbófeltöltős benzin- és dízelmotorokhoz, hosszú olajcsere intervallummal, Euro 5 motorokhoz, 0W40 vagy 5W40, HTHS > 3,5 mPas, csereintervallum 30 000 km/2 év

 

Volvo motorolaj szabványok

  • VCC RB20-2AE - Modern, energiatakarékos autómotorok
  • VCC 95200356 - Alacsony viszkozitású motorolaj benzin- és dízel motorokhoz

 

Konklúzió

A motorolaj kiválasztásánál a járműgyártó által meghatározott motorolaj-specifikációk és a motorolaj teljesítmény szintjének figyelembe vétele lényegesen fontosabb, mint pusztán a viszkozitás. A motorgyártók sok esetben egyedi motorolaj szabványt hoznak létre az egyes motorok egyedi igényeire szabva. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az olaj teljes mértékben megfeleljen a motor specifikus követelményeinek, így optimalizálva annak teljesítményét és hosszabbítva élettartamát. A gyártó által ajánlott specifikációk figyelembe vétele elengedhetetlen azért, mert ezek az előírások pontosan az adott motor típusára lettek szabva, figyelembe véve annak működési jellemzőit, terhelhetőségét és a környezeti tényezőket. Ezenfelül, a megfelelő teljesítmény szintű olaj kiválasztása kulcsfontosságú a motor védelmében is, hiszen ezek az olajok speciális adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni a kopást, megakadályozni a korai elhasználódást, és javítani az üzemanyag-hatékonyságot ami túlmutat a motorolaj viszkozitásán. Összességében tehát, a járműgyártók által előírt specifikációk és a teljesítmény szintek betartása biztosítja a motor zavartalan működését és hosszú távú megbízhatóságát.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Az alacsony viszkozitású motorolajok térnyerése a járműiparban! Tényleg leváltja a 0W-20 az 5W-30-at?

Néhány évvel ezelőtt az üzemanyag fogyasztás és károsanyag kibocsátás érdekében sok gyártó már a 0W-20 viszkozitású motorolajok használatát ajánlotta járműveihez és egyes gyártók esetében már a 0W-16 és az ennél alacsonyabb 0W-12 vagy 0W-8 is épp megjelent a választható viszkozitások között.

Az elmúlt pár évben az SAE 0W-20 térnyerése felülmúlta az elvárásokat, és egyértelműen a leggyorsabban növekvő viszkozitási fokozat lett a kereskedelmi értékesítések tekintetében Európában és különösen Észak-Amerikában. Európában egyre több ajánlást látunk az SAE 0W-20 és 0W-30 viszkozitásokra vonatkozólag, néhány személyautó gyártó már ezeket a viszkozitási fokozatokat ajánlja olyan járművekhez is, amelyekhez korábban SAE 5W-XX kenőanyagok használatát írtak elő.

Amit még jelenleg nem látni, az a 0W-20 viszkozitási osztálynál alacsonyabb viszkozitási fokozatok jelentős elfogadása és térnyerése annak ellenére, hogy sok iparági vita és fejlesztési munka folyik ebben az irányban is. Lehet, hogy még túl korai, vagy lehetnek olyan akadályok, amelyek korlátozzák az még alacsonyabb viszkozitású motorolajok használatának széles növekedését.

 

Legutóbbi cikkünk az olajcsere szükségességének okait és az olajcsere folyamatát mutatta be. Ezt a cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

Trendek a motorolajok viszkozitása terén - Az elmúlt 15 év áttekintése

Történelmileg az alacsonyabb viszkozitású kenőanyagok fejlesztését az üzemanyag-fogyasztás javításának útkeresése vezérelte, mivel az alacsony viszkozitású motorolajok használata támogatja az üzemanyag fogyasztásnak és a károsanyag kibocsátásnak a csökkentését. Ezek a fejlesztési irányok korábban nagyban függtek az ilyen típusú motorolajok gyártásához szükséges megfelelő alapolajok rendelkezésre állásától, mivel a SAE 0W-XX termékek gyártását eleinte a Group IV. alapolaj csoportba tartozó magas viszkozitási indexű bázisolajok használatára korlátozták a kenőanyag gyártók. Viszont a Group IV. alapolaj csoport tulajdonságaival hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de alacsonyabb költségű, szintén magas viszkozitási indexű Group III. alapolaj csoportba tartozó alapolajok felhasználásának térnyerése lehetővé tette a járműgyártók részére, hogy kihasználják az alacsonyabb viszkozitású kenőanyagok előnyeit.

 

Egészen 2009-2010-ig nem volt jellemző, hogy az ismert nagy Japán autógyártók, mint a Honda és a Toyota széles körben ajánlotta volna az SAE 0W-20 viszkozitási osztályba tartozó motorolajok használatát Japánon kívül. A többi járműgyártó “csak” az elmúlt tíz év során kezdte el  követni ezt a trendet a kenőanyag ajánlás terén.

 

A Honda 2009-ben jelentette meg először a 0W-16 viszkozitású motorolajra vonatkozó ajánlását, amikor az xW-16 viszkozitási osztály még nem került definiálásra a mindenki által használt SAE J300 viszkozitási standard szerint. A SAE J300 standard azóta két felülvizsgálaton is átesett, egyszer 2013-ban, majd 2015-ben, amikor is a járműgyártók által igényelt olyan extra alacsony viszkozitási osztályok kerültek bele, mint a SAE 0W-12 vagy a SAE 0W-8.

 

A legnagyobb kenőanyag gyártók, mint a Shell, vagy az Exxon Mobil már a 2010-es évek elején úgy vélték, hogy a SAE 0W-20 lesz a legdinamikusabban növekvő viszkozitási osztály az azt követő időszakban, megelőzve a jelenleg is népszerű 5W-30 viszkozitásokat. Eleinte az 5W-20-tól várta mindenki a növekedést, de a járműgyártók elég hamar áttértek a 0W-20 viszkozitású motorolajok használatára az 5W-20-ról. A turbófeltöltős motorok piaci részesedésének növekedésével nőtt azon járművek száma is, amik továbbra is igénylik az 5W-30 viszkozitású motorolajok használatát, de mára már a 0W-20 a leggyakrabban használt viszkozitás az újjonan értékesített járművek esetében.

 

A 0W-20 mellett az olyan, ennél alacsonyabb viszkozitású motorolajok, mint a 0W-16, 0W-12 vagy 0W-8 is már évek óta elérhetőek, viszont ezeknek a térnyerése nem igazán gyorsult fel.  Teljesítmény szempontjából az SAE 0W-20 ideális egyensúlyt képez a motor védelme és az üzemanyag hatékonyság biztosítása között.

 

Az 1980-as és 90-es években Európában a SAE 10W-40 volt az uralkodó viszkozitási fokozat,  az 1990-es években Észak amerikában és Japánban ezt a SAE 10W-30 váltotta, mint legdinamikusabban növekvő viszkozitási fokozat, és a csúcsát körülbelül 2000-ben érte el. Ezt követte a 2000-es évek elején a SAE 5W-30 térnyerése és csak nagyon kis mértékben a SAE 5W-20 használata. A SAE 5W-30 visztkozitási fokozat  használata a csúcsát 2010-es évek első felében érte el globálisan.

 

 

Az ellátási lánc hatása a felhasználásra

Időbe telik, mire az autópark annyira megöregszik, hogy egy régebbi viszkozitási fokozat elkezd háttérbe szorulni és teret nyernek az új viszkozitási fokozatok, majd ezek felhasználása jelentősen növekedhet annyira, hogy teljes mértékben átveszi a vezető szerepet. 

 

Mivel a Magyarországi járműpark átlagéletkora 15 év, és nem ritkák a 2010 előtt gyártott autók sem az utakon, általában három fő személygépjármű motorolaj viszkozitási fokozat használata a jellemző. SAE 5W-30 a hagyományos benzin és dízelmotorok esetében, 5W-20 az Ázsiai és hibrid járműveknél és 0W-20 az újonnan értékesített járműveknél.. Ezt kiegészíthetjük a SAE 5W-40 viszkozitással amit az olyan sokat járművekben használnak amik új korukban SAE 0W-30 vagy 5W-30 viszkozitással futottak. Egyértelmű, hogy az SAE 10W-XX és ennél magasabb fokozatok elavulása figyelhető meg a piacon. 

 

Az már viszont nem egyértelmű, hogy az SAE 0W-16 vagy ennél alacsonyabb viszkozitási fokozatok felhasználása növekedni fog-e olyan ütemben, mint az SAE 5W-XX egykor, vagy mint a 0W-20 jelenleg, de az látszik, hogy igény lenne arra, hogy általánosan használható 0W-20 viszkozitású motorolajok jelenjenek meg a piacon, ne pedig járműgyártó specifikus termékek.

 

Viszont az látszik, hogy ahogy az SAE 0W-20 felhasználása növekszik, úgy a gyártók egyre inkább szegmentálják és szabják járműspecifikussá ezt a viszkozitási fokozatot is, ahogy tették azt a korábbi SAE fokozatoknál is. Ez jelentős terhet ró a teljes ellátási láncra, mind a gyártás, mind pedig a készletezés terén.

 

A hibrid elektromos járművek megjelenésével a járműgyártók még alacsonyabb viszkozitású motorolajok használatát írják elő, illetve a hibrid motorok működési feltételei nagyban eltérnek egy hagyományos, sok esetben turbófeltöltött belső égésű motortól. Ezek a járművek ugyanis biztonságosan használhatnak alacsonyabb viszkozitású motorolajokkal is, mivel a motor működési hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, és kevésbé aggasztó a motorolaj párolgásából adódó olajfogyasztás. Ez, és az egyéb, a hagyományos belsőégésű motoroktól eltérő üzemeltetésbeli különbségek azt eredményezik, hogy egy teljesen új hibrid jármű specifikus termékcsalád szülessen a kenőanyag gyártóknál.

  

Ez tovább bonyolítja a motorolajok használatára vonatkozó ajánlásokat, és tovább nehezíti az ellátási biztosítását a gyártók és forgalmazók számára. Ez akadályt jelenthet azoknak a termékeknek a költséghatékony elérhetőségére vonatkozóan, amelyekre csak néhány járműnek van szüksége van a piacon és nagyban megnehezíti a megfelelő motorolajok kiválasztását és készletezését is mindenki számára a teljes ellátási láncban.

 

Meddig csökkenthető a belsőégésű motorolajok viszkozitása?

Hogy milyen alacsonyra tolható észszerűen a viszkozitás? A SAE 0W-8 valószínűleg az alsó határ, bár vannak olyan tanulmányok, amelyek még ennél is alacsonyabb viszkozitási fokozatokat írnak le, mint például a SAE 0W-4.

 

A SAE 0W-8 termékek használata eddig néhány hibridre járműre voltak korlátozva, és főleg a Japán piacon használták. Ma úgy tűnik, hogy az SAE 0W-20 alatti fokozatok egyes olyan célzott alkalmazások esetén kerülnek használatra, mint a kis motorokkal kombinált hibrid hajtásláncok. De ha csak ezek a SAE 0W-20-nál alacsonyabb viszkozitású motorolajok nem kerülnek szélesebb körben elfogadásra a jágyműgyártók által, úgy nem lesznek többek, mint egy szűk rétegben felhasznált motorolaj, amelyet főleg a jármű kereskedésekben lehet csak elérni ezekhez a speciális járművekhez.

 

A kenőanyag piac képviselőinek egy jó része úgy nyilatkozik, hogy bár nehéz megjósolni, ma valószínűtlennek tűnik, hogy az SAE 0W-8-nál alacsonyabb viszkozitási fokozatokra lenne szükség. A járműgyártók az utolsó maradék hatékonyságot megragadják a tervezés és a felhasznált technológiák esetében, beleértve a hibrid hajtáslánc használatát és az elektromosítást, hogy hatékonyabbá tegyék a járműveiket üzemanyag felhasználás szempontjából. Meghatározzák azt a motorolaj viszkozitási fokozatot, amelyik szerintük a helyes egyensúlyt biztosítja az üzemanyag hatékonyság és a motorvédelem között. A motorolajokkal szembeni műszaki kihívásokat, mint például a mai kenőanyag-specifikációkban szereplő párolgási követelmények, teljesíteni kell kell még akkor is ha egyre alacsonyabb viszkozitási fokozatokra lenne szükség a járműgyártók szerint.

 

Érdemes megjegyezni, hogy az SAE J300 bizottság úgy döntött, hogy egyenlőre nem határoz meg az SAE 0W-8 alatti fokozatokat, legalábbis addig nem, amíg annak meghatározása kereskedelmi szempontból ne szükségszerű. 

 

Ahogy az egyik legnagyobb kenőanyag és adalék fejlesztő, az Infineum megjegyezte, a legnagyobb kihívást jelenleg a motorolaj viszkozitása és annak párolgása jelenti.  A további viszkozitási csökkentés jelentős fejlesztéseket igényelne mind az adalékok mind pedig az alapolajok fejlesztése terén. A járműgyártók áttérése a teljesen elektromos járművekre egyre inább valószínűtlenné teszi az egyre  alacsonyabb viszkozitású motorolajok széleskörű felhasználását. Figyelembe véve mind a motor védelmének szükségességét, mind pedig az egyre kisebb mértékű üzemanyag-hatékonyság növekedést amit a viszkozitás további csökkentésével nyerhetünk jelenleg nem valószínű a motorolajok viszkozitásának további csökkenése.

 

Az SAE 0W-8/12 akár szívó motorokban is használható nagyobb technológiai változtatás nélkül is. Ezeknek  a motoroknak a használata viszont egyre ritkább a turbófeltöltővel szerelt motorokhoz képest. Ezeket a viszkozitási fokozatokat főként a japán gyártok használják majd várhatóan a hibrid és nem hibrid belpiacos alkalmazásokban. Azonban, ahogy a járműgyártók folyamatosan áttérnek a kis lökettérfogatú turbós feltöltött motorok használatára az üzemanyag-hatékonyság javítása érdekében, úgy várható, hogy az SAE 0W-20 lesz az uralkodó fokozat.

 

Az SAE 0W-20 ma már egy gyakran használt első feltöltésű gyári olaj és jelenleg ez az ajánlott szerviz olaj viszkozitási fokozat is a legtöbb gyártó esetében. Addig ameddig 2016-ban Észak-Amerikában a SAE 0W-20 motorolajok csak az eladások 5%-át tették ki, úgy 2020-ban már közel 25%-ra nőtt a részesedésük és ez várhatóan tovább emelkedik. Nagyságrendileg az eladások 40-50%-át fogják kitenni a SAE 0W-20 viszkozitású motorolajok ennek az évtizednek a végére. A SAE 0W-16 és az alacsonyabb viszkozitási fokozatok valószínűleg továbbra is egy szük szegmensben kerülnek felhasználásra ebben az évtizedben.

 

Meg kell jegyezni, hogy ahogy a trendek áttérnek az alacsonyabb viszkozitások felé, úgy a magasabb viszkozitási indexű alapolajok iránti kereslet növekedni fog az alacsonyabb viszkozitási indexűek rovására. 

 

Az új specifikációk, amelyek jelenleg bevezetésre kerülhetnek, kevésbé lesznek hatással a viszkozitási fokozatok trendjeire. 

 

Főbb nemzetközi járműgyártói motorolaj szabvány amik a 0W-20 viszkozitásra épülnek:

  • ILSAC GF-6
  • API SP

 

Főbb Európai járműgyártói motorolaj szabványok amik a 0W-20 viszkozitásra és ACEA C5 specifikációra épülnek:

Mercedes Benz

  • MB 229.72 (csak 0W-20)
  • MB 229.71 (0W-20 és 5W-20)
  • MB 229.81

BMW

  • BMW LL-17 FE és FE+
  • BMW LL-22 FE++ (0W12) - 

Volkswagen

  • VW 508.00/509.00

Peugeot / Citroen 

  • PSA B71 2010

Opel

  • OV0401547

Renault 

  • RN 17 FE

Volvo

  • RBSO-2AE

Ford

  • Ford 952-A1

Jaguar / Land Rover

  • STJLR.51.5122
  • STJLR.03.5006

 

Konklúzió

Bár a jövő mindig bizonytalan, úgy tűnik, hogy az SAE 0W-20 lesz a vezető viszkozitási fokozat globálisan az elkövetkező időszakban és várható, hogy 2030-ra ez lesz a fő viszkozitási fokozat. Az alacsonyabb viszkozitási fokozatokra, mint az SAE 0W-16/12, korlátozott lesz az átállás, mivel a legtöbb járműgyártó úgy látja, hogy az SAE 0W-20 a helyes egyensúly az üzemanyag-hatékonyság, a motor tartósság, a károsanyag és a részecske-kibocsátás között. Az alacsonyabb viszkozitásra való átállás turbófeltöltött motoroknál új motor hardver platformokat és új drága kenőanyag-technológiát igényelne. Azonban az energiaátmenettel és az elektromosításra való összpontosítással a jármű gyártóknak és az iparágnak nincs kedve sem erőforrása ilyen új platformok fejlesztésére, amelyekre az alacsonyabb viszkozitás csökkentése érdekében lenne szükség.

 

A személygépjármű motorolajok felhasználása átfordult az alacsonyabb viszkozitási osztályok felé. Jelenleg három fő olyan viszkozitási fokozat van amit mind az Európai, mind az Észak-Amerikai piacon használnak. Ezek a SAE 5W-30, 5W-20 és 0W-20 viszkozitási fokozatok. Az 0W-20 iránti kereslet várhatóan gyorsan növekszik az elkövetkező időszakban és az évtized végére a meghatározó viszkozitási fokozattá válik. Bár az 0W-8 és 0W-16 viszkozitási fokozatok os folyamatosan előtérben vannak, ezek felhasználása inkább célzott alkalmazásokra korlátozódnak, és réteg termékek maradnak.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.commotorolajok-viszkozitasanak-valtozasa.webp

Az Autóipari Kenőanyagok Jövője: Fejlesztések a Kenőanyag Technológiában

A Kenőanyagok Fontossága az Autóiparban

A kenőanyagok kulcsfontosságú szerepet játszanak az autók zökkenőmentes és hatékony működésében. Fontosságuk abban rejlik, hogy csökkentik a súrlódást és a kopást a jármű motorjának, sebességváltójának és egyéb mechanikus rendszereinek különböző alkatrészei között. A mozgó alkatrészek közötti védőréteg biztosításával a kenőanyagok minimalizálják a hőtermelést és megakadályozzák a túlzott kopást, ezáltal meghosszabbítva a kritikus alkatrészek élettartamát. Emellett a kenőanyagok javítják az üzemanyag-hatékonyságot is a súrlódás miatt bekövetkező energia-veszteségek csökkentésével, ami jobb teljesítményhez és alacsonyabb karbantartási költségekhez vezet. A kenés tehát a néma hős, amely biztosítja az autók hosszú élettartamát, megbízhatóságát és optimális működését az úton.

Ebben a cikkben bemutatjuk a hagyományos kenőanyagok korlátait és azokat a mindennapi kihívásokat amik az új kenőanyag technológiák fejlesztéséhez vezettek.

 

Legutóbbi cikkünkben a hibrid motorolajokról és a hibrid hajtásláncrendszerek okozta kihívásokról írtunk Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Hagyományos Kenőanyagok az Autóiparban

A hagyományos kenőanyagok régóta az autóipar életvéreit képezték. Ezek a jól bevált kenőanyagok általában ásványolaj alapúak és évtizedek óta az elsődleges választások. Számos kritikus funkciót látnak el egy autó motorjában, sebességváltójában és különböző mechanikus alkatrészeiben. A hagyományos kenőanyagok fontos akadályt képeznek a mozgó alkatrészek között, csökkentve a súrlódást és minimalizálva a kopást. Emellett segítenek eloszlatni a motor működése során keletkező hőt, megakadályozva a túlmelegedést. Ezenkívül ezek a kenőanyagok tisztítószereként is szolgálnak, eltávolítva a kritikus alkatrészekről a szennyeződéseket és a törmelékeket, biztosítva, hogy azok zökkenőmentesen működjenek.

Bár a hagyományos kenőanyagok megbízhatóak, korlátaik is vannak, mint például a korlátozott hőmérsékleti stabilitás és a véges élettartam, ami rendszeres olajcsere szükségességét teszi szükségessé. Az elmúlt években a kenőanyag technológia fejlődése, ideértve a szintetikus és a bioalapú alternatívák bevezetését is, azon törekedett, hogy ezeket a korlátokat kezelje, ígérve még jobb teljesítményt és hatékonyságot az autóipar jövője számára.

 

Korlátok és Kihívások

Bármilyen hagyományos kenőanyagokkal kapcsolatos korlátok megértése kulcsfontosságú az olaj technológia előrehaladása szempontjából. Íme néhány kulcsfontosságú korlát és kihívás a hagyományos kenőanyagokkal kapcsolatban:

  • Korlátozott hőmérsékleti tartomány: A hagyományos kenőanyagok nem feltétlenül teljesítenek optimálisan extrém hőmérsékleti viszonyok között. Magas hőmérsékleten ki tudnak vékonyodni, csökkentve a viszkozitást és a kenést, míg hidegben megdermedhetnek, megakadályozva a indítási kenést.
  • Korábbi élettartam: Ezek a kenőanyagok idővel lebomlanak és szétbomlanak a hőnek és a szennyeződéseknek való kitettség miatt. Ennek eredményeként gyakoribb olajcsere és karbantartás szükséges, növelve az üzemeltetési költségeket.
  • Környezeti hatás: A hagyományos kenőanyagok gyakran nem megújuló kőolajból származnak. Gyártásuk és megsemmisítésük negatív környezeti hatásokkal járhat, hozzájárulva a szennyeződéshez és az erőforrások kimerüléséhez.
  • Korlátozott üzemanyag-hatékonyság: A hagyományos kenőanyagok súrlódáscsökkentő képességeinek vannak bizonyos korlátai. Nem biztosítják azt az energiahatékonyságot, amelyre a modern járművekben egyre szigorúbb üzemanyag-megtakarítási szabványoknak megfelelően szükség van.
  • Kompatibilitási problémák: Néhány hagyományos kenőanyag nem feltétlenül kompatibilis az új motor-technológiákkal és anyagokkal, például azokkal, amelyeket a hibrid vagy elektromos járművekben találunk, ami potenciálisan teljesítményproblémákhoz vezethet.
  • Növekvő kopás indításkor: Hidegindításkor a hagyományos kenőanyagoknak időbe telhet elérni az optimális viszkozitást, ami növeli a motoralkatrészek kopását, különösen hideg éghajlatú területeken.
  • Testreszabási hiány: A hagyományos kenőanyagok általában egy méret mindenkinek megoldások. Nem kínálnak olyan szintű testreszabást és precíziós kenést, amelyet néhány fejlett rendszer igényel.
  • Környezeti szabályozások: A szigorú környezeti szabályozások és kibocsátási szabványok nyomást gyakorolnak az autóiparra a hagyományos kenőanyagok használatának csökkentése érdekében a környezeti hatások miatt.
  • Alternatív üzemanyag kompatibilitása: Ahogy az alternatív üzemanyagokkal működő járművek, például hidrogén vagy földgáz által hajtott járművek népszerűsége nő, a hagyományos kenőanyagok nem feltétlenül alkalmasak ezekre az új motortípusokra.
  • Karbantartási költségek: A rendszeres olajcsere és karbantartási igények kényelmetlenséget és további költséget jelenthetnek a járműtulajdonosok számára.

 

A Kenőanyag Technológia Fejlődése

A kenőanyag technológia fejlődése jelentős mérföldköveket hozott magával. A kenőanyagok korai fejlesztéseinek eredményeként fokozatosan finomodtak az ásványolaj alapú olajok, javítva a kenő tulajdonságokat és kiterjesztve alkalmazásukat az autóiparban. Azonban egy jelentős fordulópont következett be a szintetikus kenőanyagokhoz való átállással. Ezek a laboratóriumban előállított kenőanyagok számos előnyt kínáltak a hagyományos kenőanyagokhoz képest, beleértve a kiváló magas hőmérsékleti stabilitást, a csökkentett súrlódást és a fokozott kopásvédelmet. A szintetikus kenőanyagok előnyei nemcsak a teljesítményre terjedtek ki, hanem hozzájárultak az üzemanyag-hatékonyság növekedéséhez és az üzemanyag-megtakarításhoz is. Ez a váltás a szintetikus kenőanyagokra jelentős pillanatot jelentett az autóiparban a járművek hatékonyságának és hosszú élettartamának javítása érdekében.

 

Nanotechnológia a Kenőanyagokban

A nanotechnológia új korszakot hozott a gépkocsik kenőanyagainak világában. A nanotechnológia szerepe lényegében a miniatűr részecskék manipulálásában és felhasználásában rejlik nanoméretű skálán, és ez jelentős hatással volt a kenőanyag technológiára. A nanoméretű részecskék, amelyek általában kevesebb mint 100 nanométert mérnek, mostanában okosan be vannak építve a kenőanyagokba, hogy forradalmasítsák a teljesítményüket. Ezek a kis csodák aktív adalékokként szolgálnak, védelmi réteget alkotva a motorban lévő mozgó alkatrészek között. Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi a súrlódás csökkentésének fokozását, ami a kenés egyik legkritikusabb aspektusa. A súrlódás szinte mikroszkopikus szintre való csökkentésével a nanorészecskék simább és hatékonyabb motorüzemet tesznek lehetővé, ami csökkenti a kopást és növeli az üzemanyag-hatékonyságot. Lényegében a nanotechnológia precíziós mérnöksége utat nyitott olyan kenőanyagoknak, amelyek nemcsak rendkívül hatékonyak, hanem a modern gépjárművek egyre növekvő igényeit is kielégítik, átlépve azok határait, amit korábban az autóipari kenésben elképzelhetőnek gondoltak.

 

Biológiai lebomlású kenőanyagok

A gépjárműiparban növekvő környezetvédelmi aggályokra válaszul a biológiailag lebomló autóipari kenőanyagok kiemelkedő megoldásként jelentek meg. A kenőanyagok környezeti aggályai elsősorban a hagyományos kenőanyagok eltávolításának lehetséges káros hatása körül forognak, amelyek gyakran nem lebomló összetevőket tartalmaznak. A biológiailag lebomló kenőanyag formulák általában környezetbarát szempontból lettek tudatosan kifejlesztve. Ezek a formulák általában megújuló forrásokból származnak vagy biológiailag lebomló bázisolajokkal vannak szintetizálva, ami kevésbé káros a környezetre a gyártás és az eldobás során. A biológiailag lebomló kenőanyagok fenntarthatósági előnyei kiterjednek a csökkent ökológiai hatásra is, mivel könnyebben lebomlanak a természetes környezetben, minimalizálva a talaj- és vízszennyezést. Ez a zöld megközelítés nemcsak az iparág elkötelezettségével a környezeti felelősségvállalás mellett egyezik, hanem támogatja is az autók tisztább, fenntarthatóbb jövőjét, ami vonzó választás a környezettudatos fogyasztók és gyártók számára egyaránt.

 

Okos Kenési Rendszerek

Az okos kenési rendszerek forradalmi fejlesztést jelentenek az autóiparban, az Internet of Things (IoT) erejét integrálva a kenési folyamatokba. Az IoT integráció az okos kenési rendszerekben valós idejű figyelést és karbantartást tesz lehetővé a járműmotorok és más mechanikus rendszerek kritikus elemeire. Ezek a rendszerek érzékelőket és adatelemzést használnak a kenőanyag állapotának, hőmérsékletének és kopásának folyamatos értékelésére, értékes információkat nyújtva a jármű mozgó alkatrészeinek egészségéről. Ennek eredményeként a problémákat proaktívan azonosítani és kezelni lehet, minimalizálva a leállási időt és csökkentve a költséges meghibásodások kockázatát. Továbbá azáltal, hogy biztosítják, hogy a kenés pontosan be legyen állítva a jármű működésének specifikus követelményeihez, az okos kenési rendszerek hozzájárulnak a javított hatékonysághoz és teljesítményhez, végső soron meghosszabbítva a kritikus alkatrészek élettartamát és javítva az autórendszerek általános megbízhatóságát. Lényegében az IoT technológia integrációja a kenési folyamatba forradalmasítja az autók karbantartását, amelyek így nemcsak megbízhatóbbak, hanem hatékonyabbak is a mai gyorsan változó autóiparban.

 

Elektromos Jármű Kenőanyagok

Kenőanyag Kihívások az Elektromos Járművekben (EV-kben)

Az elektromos járművek (EV-k) új korszakot hoztak az autóipari technológiában, de egyúttal egyedi kenési kihívásokat is jelentenek. A hagyományos belső égésű motorokkal ellentétben az EV-k elektromos motorokra támaszkodnak, amelyek sokkal kevesebb hőt generálnak a működés során. Ennek a hőmérséklet csökkenésnek az azt jelenti, hogy az EV-k kenőanyag igényei lényegesen eltérnek, mivel speciális kenőanyagokra van szükségük az optimális teljesítmény és élettartam érdekében. A magas hőmérsékletű zsírok egy ilyen innováció, amelyeket arra terveztek, hogy ellensúlyozzák az EV-kben található magas nyomatékú, nagy sebességű elektromos motorok által generált extrém hőt. Ezek a zsírok biztosítják, hogy az elektromos motorok és sebességváltóik komponensei megfelelően kenve legyenek, megakadályozva a túlmelegedést és az excesszív kopást. Továbbá, az EV-k akkumulátorélettartamának meghosszabbítása az összhatékonyságuk és költséghatékonyságuk szempontjából alapvető fontosságú. A kenés kulcsfontosságú szerepet játszik ezen a területen a súrlódás és az energiaveszteségek csökkentésével a hajtásláncban, hozzájárulva az akkumulátorok élettartamának meghosszabbításához és végső soron az elektromos járművek fenntarthatóságának és vonzerejének javításához a modern autóipari környezetben.

Jövőbeli Trendek és Ipari Kilátások

Az autóipar kenőanyag-technológiájának jövője nagy ígéretet hordoz magában, számos kulcsfontosságú trenddel a láthatáron. A kenőanyag-technológia előrejelzése a nanotechnológia további fejlődését és a környezetbarát, biológiailag lebomló kenőanyagok továbbfejlesztését jelzi. A kenőanyag-innováció fontos szereplői, ideértve a nagy olajcégeket és kutatóintézeteket, ezeket a fejlesztéseket hajtják, befektetve a kutatásba a folyamatosan változó autóipar igényeinek kielégítése érdekében. Ahogy nőnek a környezeti aggodalmak, az autóipar egyre inkább fenntartható és hatékony kenőanyag-megoldások felé mozdul el, jelentős piaci növekedést és lehetőségeket biztosítva. A kenőanyag-gyártók készen állnak kihasználni ezt a változást, olyan innovatív termékeket kínálva, amelyek nemcsak javítják a jármű teljesítményét, hanem összhangban vannak az iparág elkötelezettségével a környezeti lábnyom csökkentésére. Ahogy az autóipar tájképe továbbra is változik, a kenőanyag-technológia kulcsszerepet fog játszani az autók jövőjének kialakításában, új utakat nyitva a hatékonyabb, környezettudatosabb és megbízhatóbb járművek számára az úton.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

A hibrid és a start-stop rendszerű motorok műszaki kihívásai a motorolaj szempontjából.

Ahogy az autóipar igyekszik teljesíteni a nettó nulla emissziós kötelezettségeket, egyre gyorsul az hajtásláncok elektromosítása.

 

Habár egy teljesen elektromos jövő még távolinak tűnhet, a hibrid architektúrák már most is segítik az járműgyártókat abban, hogy nagy lépést tegyenek az emisszió csökkentésének útján. A hibridek jól bevált technológiák lehetnek, de ahogy a járműgyártók mindent megtesznek az ilyen rendszerek hatékonyságának növeléséért, változnak a kenőanyag igényeik is. Az iparág neves képviselői, köztük a ismert adalékgyártó, az Infenium is megvizsgálta az ebből adódó kihívásokat, és azokat a lehetőségeket, amelyeket kínálnak a kenőanyag-gyértóknak a hibrid-specifikus motorolajok létrehozásához. Ebben a cikkünkben a Hibrid hajtásláncoknak a motorolajra gyakorolt egyedi hatásait fogjuk átnézni.

 

Legutóbbi cikkünkben az LSPI jelenség káros hatásairól írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

Mielőtt megvizsgálnánk, milyen mértékben terjed az a személygépjármű piac elektrifikációja, fontos megérteni az iparban széles körben használt kifejezéseket, amelyeket különböző járműgyártók alkalmaznak, mivel nem minden hibrid logóval ellátott jármű ugyanazt a hajtásláncot használja. Az első grafikon áttekintést ad a hibrid architektúrák közötti különbségekbe a start/stop, a gyenge hibridek (MHV), a teljes hibridek (HEV), a plug-in hibridek (PHEV) és a teljes akkumulátoros elektromos (BEV) járművek között.

Hibridek - növekvő piac

Az emissziós szabályozások és az járműgyártók nettó nulla károsanyag kibocsátási kötelezettségei gyorsítják a személy és kishaszon járművek erőforrásainak elektromosításának ütemét. Az infrastruktúra felzárkózására és a fogyasztók teljes körű elektromos járművek iránti teljes elfogadására várva azonban az elkövetkező 10 évben és azon túl számos technológiát várhatunk a piacon. A hibridek - vagy elektromosított belső égésű motorok (e-ICE-k) - jól beépültek a piacba, és bebizonyították képességüket a károsanyag kibocsátás jelentős csökkentésére. A legtöbb járműgyártó esetében várható, hogy ahogy elfordulnak a belső égésű motorok felől a teljesen elektromos járművek felé, úgy rövid és középhosszú távon a teljes- és a plug-in hibridek fognak kiemelt szerepet képviselni az emissziócsökkentési stratégiáikba.

A grafikon gyors növekedést mutat a hibrid gyártásban 2020-tól 2022-ig, hogy megfeleljen a korai felhasználók igényeinek. 2029-re a BEV (teljesen elektromos járművek), valamint a gyenge (Mild-Hybrid), teljes (Full-Hybrid) és plug-in hibridek a világszerte a személy és kishaszonjármű gyártás közel 70%-át fogják kitenni. Ugyanebben az időszakban a belső égésű motorral rendelkező hibridek (a mikro hibrideket kivéve) a gyártott járművek mintegy 34%-át fogják kitenni, míg azok a hibridek, amelyek az e-motort a hajtáshoz tudják használni, majdnem  a 20%-át.

Annak ellenére, hogy áthidaló megoldásként azonosítják, a hibrid technológiákban megvan a lehetőség, hogy az elkövetkező években a globális autópark részeként megmaradjanak annak ellenére, hogy járművek átlagos életkora folyamatosan emelkedik.

 

A Hibrid járművek kenőanyagokra gyakorolt kihívásai

Jelenleg a járműgyártók főként a hagyományos személygépkocsik belsőégésű motorjaihoz határoznak meg motorolaj szabványokat. A hibrid jármű modelljeikhez sok esetben még nem vezettek be külön hibrid kenőanyag specifikációkat. Azonban sok járműgyártó konkrét ajánlásokat tesz járműveikre a viszkozitási osztályok vagy az olajcsere-intervallumok tekintetében. Ahogy az e-ICE (elektromos-belsőégésű hibrid hajtásláncok) technológia fejlődik, és a hagyományos start/stop rendszerek használata helyett összetettebb rendszerek kerülnek előtérbe, egyre több kihívás nehezedik a hagyományos kenőanyagokra. Az egyre fejlettebb e-ICE (elektromos-belsőégésű hibrid hajtásláncok) hajtásláncok mindegyike más működési ciklusban üzemel, és ezek mindegyike egymástól különböző kihívásokat támaszt a kenőanyagokkal szemben a hagyományos belsőégésű motorokkal (Internal Combustion Engine) szemben.

A HEV és PHEV architektúrákban, ahol az elektromotor hajthatja a kerekeket, a belsőégésű motor (ICE) teljesen kikapcsolható vagy kiegészítő hajtásként használható az elektromotor bizonyos vezetési feltételek mellett. Ez azt jelenti, hogy a belsőégésűmotor általában rövid időszakokban működik, és a motorolaj működési hőmérséklete sokkal alacsonyabb, mint egy hagyományos belsőégésű motoros járműben vagy egy egyszerűbb hibrid architektúrákban.

A tartósan alacsony üzemi hőmérséklet ezekben a hibridekben aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos motorolajok képesek-e megfelelően védeni az fejlett hibrid rendszerek belsőégésű motorjait az alacsony hőmérséklet miatt bekövetkező károsodásoktól.

Különösen az alacsony üzemi hőmérséklet következtében a motorolajban felhalmozódó el nem égett üzemanyag és nedvesség által okozott problémák merültek fel, amelyek olajemulziókat, rozsdát, korróziót és megnövekedett kopást okozhatnak - ezek mindegyike külön külön is katasztrofális alkatrészhiba kialakulásához vezethetnek.

Ezenkívül a belsőégésű motor számos magas teljesítményű hideg indítást végez, amelyek sokkal nagyobb motorkárosodást is okozhatnak a hirtelen bekövetkező magas motorterhelés miatt. További aggodalomra adhat okot a részecske csúcsok előfordulása is, különösen a nagyon kicsi,  a 23 nm-nél kisebb részecskék koncentrációja. A fejlett utókezelő rendszerek hatékonyságának fenntartása a jármű teljes élettartama alatt egyre kiemeltebb lesz a károsanyag-kibocsátási előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

 

A plug-in hibrid hajtásrendszer üzemelési ciklusainak hatása

Kenőanyagokkal szembeni kihívások

A kenőanyag gyártók és az iparági képviselők kutatásai azt mutatják, hogy az egyre összetettebb e-ICE hibrid hajtásláncok esetében mindenképpen előnyös olyan hibrid specifikus motorolaj használata a belsőégésű motorban ami a hibrid hajtáslánc specifikus működéséből származó egyedi működési körülményeknek való megfelelés szempontjából lett fejlesztve.

 

A Hibrid-specifikus motorolaj lehetőségei

Az elkövetkező években a teljes elektromosítás megvalósítása felé vezető úton a kenőanyagokkal szemben támasztott magas elvárásokkal rendelkező egyre összetettebb hibrid rendszerek a jármű piac nagy részét fogják kitenni. Abba az irányba haladunk, hogy a kenőanyagok és motorolajok egy új generációja iránti igény fog generálódni a piacon.

A mai hibrid járművek még olyan motorolaj és kenőanyag specifikációkra támaszkodnak, amelyek a hagyományos belsőégésű motorok igénye szerint kerültek meghatározásra.

Ahogy változik a járművek piaca, ahogy az új üzemanyagok használata egyre inkább előtérbe kerül, ahogy az egyre alacsonyabb viszkozitású motorolajok teret nyernek és az egyre fejlettebb és drágább kipufogógáz utókezelő rendszerek védelme még fontosabbá válik, ezek mind ú motorolaj tesztek és felülvizsgált határértékek bevezetésének szükségességét eredményezheti a jelenlegi belsőégésű motorolaj specifikációkban.

Hogy megjelennek-e az e-ICE specifikációi, vagy az e-ICE dedikált tesztek fokozatosan beépülnek-e a meglévő járműgyártói és iparági motorlaj specifikációkba, arra még várni kell, de mindenképpen tovább támogatná a hibrid-specifikus olajok számának növekedését.

Az kenőanyag iparág nagy szereplői szorosan együttműködik a járműgyártókkal és más ipari partnerekkel annak érdekében, hogy teljes körű megértést szerezzenek a hibrid hatjásláncok használatának kihívásokról. Azon fejlett kenőanyagok, amelyeket a hibrid hajtásláncok üzemciklushoz igazítottak, specifikus előnyöket nyújthatnak a hibrid járművekben.

 

Konklúzió

Sokan gondolják úgy, hogy egy fejlett akkumulátoros plug-in hibrid hajtáslánccal rendelkező autóban ritkábban kell cserélni a motorolajat amiatt, mivel a belsőégésűmotor kevesebbet üzemel, mint egy hagyományos járműben. Ez addig tényleg igaz, hogy kevesebbet jár a belsőégésű motor, de ez nem előny, hanem hátárny, mivel a motor szinte sohasem üzemmeleg, és hirtelen gyorsítás esetén akár hirtelen csúcsteljesítmény közeli állapotban indul be a motor hidegen, ami súlyosan megterheli a motorolajat és vele együtt a motort is.

Egy akkumulátoros hibrid jármű esetében mindenképp javasolt alacsony viszkozitású, hibrid járművek részére fejlesztett motorolajat használni és lehetőség szerint igen rövid olajcsere perdiódus mentén cserélni a motorolajat, hogy megelőzzük a motor károsodását.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

 

Mit jelent az LSPI és miért káros a modern benzinmotorokra

A mai korszerű motoroknál egyre gyakrabban tapasztaljuk a divatos down-sizing jelenséget ami miatt egyre kisebb hengerűrtartalmú motorok kerülnek a járművekben. Ezek általában turbófeltöltővel szerelt közvetlen befecskendezésű benzin motorok amik méretük ellenére jóval erősebbek és hatékonyabbak mint valaha. Legtöbbször TDGI, TSI, GDI, Ecoboost és más hasonló néven jelölik a gyártók, de közös bennük, hogy hatékony működésük során igen extrém működési körülményeket hoznak léte, amelyek elősegítik az alacsony sebességnél bekövetkező előgyújtás (LSPI) káros jelenségének kialakulását.

 

Ebben a cikkben az LSPI jelenség kialakulásának okairól, az LSPI káros körülményeiről és az LSPI jelenség elkerülésének lehetőségéről beszélünk.

 

Legutóbbi cikkünkben az egyre alacsonyabb viszkozitású motorolajok megjelenésének okairól írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

A belső égésű motor méretcsökkenése miatt egyre gyakrabban jelentkezik egy új jelenség: alacsony fordulatszám mellett bekövetkező korai égés, azaz, az LSPI. Az LSPI nem hallható és előre nem látható, azonban mégis súlyos motorkárosodást okoz. 

Az autóipar által gyártott motorok esetében a törvény előírja, hogy egyre alacsonyabb káros anyag kibocsátással üzemeljenek, és a piac is egyre hatékonyabb motorokat igényel. A másik oldalon a vevői elvárások miatt a teljesítménynek is növekednie kell. A gépjárműgyártók ezt úgy érik el, hogy csökkentik a benzinmotorok méretét, és olyan technológiákat alkalmaznak, mint a kipufogógáz-visszavezetés, katalizátorok, turbófeltöltők és a közvetlen befecskendezés.

Ezen módosítások miatt a motort érő terhelés folyamatosan növekszik. Ez viszont növeli a súlyos motorkárosodás kialakulásának esélyét. A motorkárosodások okát még mindig hevesen vitatják, de az egyik lehetséges oka az LSPI.

 

Mi is az LSPI?

Az LSPI egy nem kívánatos és kontrollálatlan égés, amely nem összekeverendő a kopogással. A modern járművek a lehető legnagyobb hatékonysággal működnek, hogy maximalizálják az üzemanyag-hatékonyságot. Az alacsony fordulatszámnál történő gyorsítás esetében a motor terhelése rendkívül magas. Alacsony fordulatszám mellett kialakuló és nagy terheléseknél a TGDI, azaz a turbófeltöltött közvetlen befecskendezésű benzin motorok esetében LSPI fordulhat elő.

Az alacsony sebességű előgyújtás nemkívánatos jelenség, mivel az égés a kompressziós ütem során zajlik; abban a pillanatban, amikor a főtengely a dugattyút felfelé nyomja a felső holtpont felé. Az üzemanyagot a kompressziós ütem során fecskendezik be az égéstérbe ahol a parázsló karbon lerakódás meggyújtja. Az égés során kialakuló gázok pedig még a kompressziós ütem közben tágulnak, ami a nyomás rendkívüli növekedését eredményezi az égéstérben.

 

Azt feltárták, hogy a lángfront nem a falaktól vagy azok közvetlen környezetéből indul, hanem a hengertér belső gázteréből. Így még rejtélyesebb, hogy mi lehet a gyújtóforrás. Gyanúba keveredtek a mikrométerű olajcseppek. Keresik a motorolajban lévő detergens/ diszpergens adalékanyagok között azokat, amelyek a befecskendezett tüzelőanyaggal keveredve azt meg tudják gyújtani. A dugattyúgyűrű a hengerfalon lévő leheletnyi olajréteget, különösen a felső kompressziógyűrű és a dugattyú közötti térből, az FHP felé haladva lehántja és az így keletkezett mikro cseppeket bejuttatja a hengertérbe, ahová a közvetlen benzinbefecskendező abban az időintervallumban fecskendezi be a benzint.

 

Amennyiben az égés a sűrítési ütem közben történik, úgy ez súlyos károkat okozhat a motorban, mivel a dugattyúnak és az összes alul elhelyezkedő alkatrésznek kell elnyelnie a kialakuló nyomás lökést. Annak érdekében, hogy az égéstér kokszlerakódásoktól és egyéb az esetleges LSPI kialakulását okozó lerakodásoktól mentes legyen, a motorolajnak képesnek kell lennie arra, hogy az esetleges szennyeződéseket még nagyobb mértékben eltávolítsa a henger faláról.

 

De nézzünk mélyebben az LSPI jelenség okai és lehetséges megoldásai mögé.

A járműipar fejlődésével eljutottunk oda, hogy hagyományos kis köbcentis szívó motorral szerelt személyautót már ritkább, mint egy teljesen elektromos autó volt úgy 10 évvel ezelőtt.

A legtöbb városi autó is már kis méretű turbó feltöltésű közvetlen benzin befecskendezésű motorral üzemel.  Ez az egyre szigorodó, a károsanyag kibocsátásra vonatkozó szabályozások miatt következett be és a 2025-től életbelépő EUR 7 szabályozás még inkább szigorítani fog ezen.

 

Mit értünk turbófeltöltővel szerelt közvetlen benzin befecskendezésű motoron?

Az alacsony fordulatszámú előgyulladás azokra a kis méretű motorokra jellemző, amelyekben a benzint közvetlenül a hengerbe fecskendezik be, és turbófeltöltőt alkalmaznak a működéséhez.

Az elmúlt évtizedekben a benzinmotorok komoly innovációkon mentek keresztül. Ezek közé tartoznak a turbófeltöltők, a közvetlen befecskendezési rendszerek és a motorok fajléagos méretének a csökkenése. Ezek a technológiák lehetővé teszik a gyártóknak, hogy kis méretű, ugyanakkor erőteljes benzinmotorokat tervezzenek. Ezzel azt ígérik, hogy növelik az üzemanyag-hatékonyságot és csökkentik a kipufogógázok kibocsátását.

 

Miért szükséges az egyre kisebb méretű motorok használata az új autókban?

Az európai emissziós szabványok egyre szigorúbbak lesznek. Ezek egy sor szabályozást képviselnek, amelyeket az ártalmas kipufogógáz-kibocsátás csökkentése érdekében hoztak létre. Az Euro 6 az aktuális kibocsátási szabályozás, míg az Euro 7 2025-től lesz érvényes.

Az új gépjárművek számára az ilyen magas színvonalú előírásoknak való megfelelés fontosabb, mint valaha. Az Európai Unió azt követkeli meg az autógyártóktól, hogy az új járművek 2030-tól körülbelül 37,5%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki, mint 2021-ben.

Az ártalmas gázkibocsátás minimalizálásának egyik legfontosabb módja a benzinmotorok további fejlesztése és finomítása. A motorok fajlagos méretének csökkentése hatékony megoldásnak bizonyult.

 

Mit értünk a benzinmotorok méretcsökkenése alatt?

A motorok méretének csökkentése a motor térfogatának és a hengerek számának csökkentését jelenti. Például, a hagyományos 1,2 vagy 1,5 literes motorok helyett a kisebb motorok 1 literes térfogattal rendelkeznek. Az erőforrások csökkentésének ellensúlyozására és a teljesítményveszteség megelőzésére ezeket a motorokat turbófeltöltőkkel szerelik fel.

A turbófeltöltő szerepe, hogy növelje a motorteljesítményt a levegő sűrítésével. Lehetővé teszi a levegő nagyobb tömegáramát a motorba, ami miatt több üzemanyag kerülhet befecskendezésre.

 

Miért fontos a turbófeltöltővel szerelt kis méretű benzinmotorok használata?

Ezek a rendszerek arra vannak tervezve, hogy csökkentsék a kibocsátást és növeljék az üzemanyag-hatékonyságot. Alacsony fordulatszám mellett és nagy nyomatékkal is működhetnek, biztosítva a nagyobb hatékonyságot és a nagyobb teljesítmény sűrűségét.

A turbófeltöltős közvetlen befecskendezésű motorokat csak benzines autókban használják. A dízelmotorok már régóta alkalmazzák ezeket a technológiákat. Ahogy a megnevezése is sugalla, a követlen befecskendezéses technológia esetén a benzint közvetlenül a hengertérbe fecskendezik be az injektorok, így kihasználva annak hűtőhatását is.

Ezért azt mondhatjuk, hogy ezeknek a rendszereknek számos előnye van. Azonban problémák merültek fel a méret csökkentett benzinmotorokkal. Az egyik fő hátrányuk az alacsony fordulatszámú előgyulladás magas égési nyomást okozó jelensége (LSPI).

 

Mi az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyújtás?

A motorokat kifejezetten úgy tervezték, hogy a kontrollált égés során gyújtsák meg az üzemanyagot. Ez a folyamat az égéstérben az üzemanyag- és levegőkeverék égetését jelenti. A láng a gyújtógyertyától indul és egyenletesen terjed szét az égéstérben. A terjedés módja teljes mértékben szabályozva van a motor égésterében. Ideális működési körülmények között a levegő és az üzemanyag keveréke teljesen elég. Az égés sarán keletkező hő átkerül a dugattyúra, majd a hengerfalra, végül a hűtőrendszerbe jut.

Az auto-ignition, vagyis az öngyulladás éppen az ellenkezője ennek a folyamatnak. Sztochasztikus előgyulladásnak és szuper kopogásnak is nevezik. Az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyulladás (LSPI) az ellenőrzött égés során történő normál események sorozatán kívüli ellenőrizetlen égést jelent. Akkor történik, amikor a hengerben növekvő hőmérséklet és a nagy nyomás  miatt az elégetetlen üzemanyag a szikra gyújtást megelőzően öngyulladással berobban, majd kopogásos égést okoz. Ahogy a neve is jelzi általában alacsony fordulatszám mellett bekövetkező hirtelen kigyorsításkor következik be.

 

 

Alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyújtás vagy Detonáció?

A detonációt és az LSPI-t gyakran felcserélik, pedig ez a két jelenség nem azonos.

Addig, amíg az LSPI az általános égés előtt történik, és súlyos károsodást okoz, a detonáció az égés lefutását követően fordul elő. Ez a túlzott hő és nyomás miatt következik be, aminek a következtében az égés során fennmaradó felesleges gázok spontán égnek el. Így a detonáció kevésbé káros az LSPI-hez képest.

 

Mi az LSPI jelenség kialakulásának az okai?

A fajlagosan egyre kisebb méretű benzinmotorok fő jellemzői a kisebb henger űrtartalom, a nagyobb terhelés, a magasabb középnyomás nyomás és az alacsony fordulatszámon való üzemelés. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak az LSPI jelenség kockázatának növekedéséhez.

Jóllehet a jelenséget már jóideje kutatják, az alacsony fordulatszámon bekövetkező előgyulladás konkrét okát még nem tudták pontosan megfejteni. A járműgyártók és a kutatók különböző aspektusokat vizsgálnak az LSPI jelenség okairól, ideértve az üzemanyag, a motorolajok és a motorkomponensek hatását is.

 

Jelenleg itt tartanak a jelenséggel kapcsolatos megfigyelések

Kezdetben az ipari szakértők úgy vélték, hogy az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyulladásnak két fő forrása van – a koromlerakódás és a hengertér felületén kialakuló forró foltok. Azonban további kutatási tanulmányok azt találták, hogy az LSPI jelenség teljesen véletlenszerűen megtörténhet a hengertérben.

További kutatások eredményeként arra jutottak, hogy a motorolajcseppek a sztochasztikus előgyulladás leggyakoribb okai. Nevezetesen, a dugattyú sűrítési üteme során a motorolaj mikroszkopikus cseppek formájában jut be a hengertérbe a dugattyú és a hengerfal közötti résen keresztül. Az olaj keveredik a frissen befecskendezett üzemanyaggal. Amikor a dugattyúgyűrűk összenyomják, a keverék berobban, mielőtt az aktuális gyújtási folyamat elkezdődne, abnormális égést okozva ezáltal.

Ez a nyomás gyors növekedéséhez vezet a hengertérben, amely a dugattyú mozgásával szemben hat, súlyos motorkárosodást okozva. Az LSPI során a dugattyúk, a dugattyú gyűrűk, hengerfejek és a hajtórudak mind a tervezettek üzemi nyomás sokszorosát kénytelenek elviselni. Ennek következtében sérülhetnek a folyamatban és súlyos motorkárosodáshoz vezethetnek.

 

Mik a kopogásos égés tünetei

Az extrém kopogás teljesen tönkre teheti a motort. Ezért rendkívül fontos, hogy időben felismerd a tüneteket. Íme néhány közülük:

  • Sérült gyújtógyertyák, különösen a központi elektródák
  • Teljesítményvesztés
  • Csökkent üzemanyag-hatékonyság
  • Időnkénti zörgés hallható gyorsításkor
  • Megnövekedett motorzaj és robbanásszerű hangok a motor felöl

 

Hogyan érinti a motort az LSPI?

Az LSPI csak benzinmotorokban lép fel. Ezekben a motortípusokban gyújtógyertya található, amely lehetővé teszi az ellenőrzött égést. Másrészről a dízelmotorok esetében a gázkeverék összenyomását használják a robbanáshoz, és így nem érzékenyek az alacsony fordulatszámú előgyulladásra.

Az ellenőrizetlen LSPI hatalmas nyomást és túlzott hőt okoz, ami súlyos károkat okoz az olyan motorkomponensekben, mint a dugattyúk, gyújtógyertyák, csapágyak és hengerek. Az LSPI egyik eredménye lehet a dugattyúk átégése az elolvadt gyújtógyertyák és egyéb motormeghibásodások.

 

Az LSPI jelenség megelőzése

Bár az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyulladás okai nem tisztázottak teljes mértékben, létezik néhány dolog amit megtehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulás kockázatát. Ide tartozik a magas minőségű motorolajok, a magas oktánszámú prémium üzemanyagok és az üzemanyag rendszer tisztító adalékok rendszeres használata.

 

Megfelelő specifikációjú és magas minőségű motorolajok használata

Az LSPI kockázat minimalizálásának egyik lényeges tényezője a megfelelő motorolaj használata. Minden gépjárműgyártó más motorolaj szabványt használ, amiknek a teljesítése speciális motorolaj formulák használatát igényli a kenőanyag gyártóktól. Ezért mindig győződjön meg arról, hogy a járműgyártó által meghatározott szabványnak megfelelő motorolaj kerül az autóba olajcsere során.

A mai motorolajok a legmagasabb minőségű alapanyagokból és adalékokból készülnek. Az innovatív kenőanyaggyártók, folyamatosan dolgoznak az olajok fejlesztésén, hogy ezzel biztosítsák a legjobb teljesítményt és hatékonyságot.

  • Az LSPI megelőzése: Az új motorolaj receptúrákat úgy tervezik, hogy a felhasznált adalékok minimalizálják vagy megszüntessék az alacsony fordulatszámon bekövetkező előgyulladás kockázatát.
  • Motortartósság javítása: Az motorolajnak hűtenie, kennie és tisztítania kell a motor komponenseit, hogy ezzel csökkentse a kopás veszélyét és növelje a motor életéttartamát.
  • Motorolaj teljesítménye: A modern motorolajokat a legmagasabb minőségű alapolajokból és adalékokból készítik. Magas teljesítményt, tartósságot és tisztaságot kell biztosítaniuk, még a legkeményebb körülmények között is.
  • Üzemanyag-hatékonyság növelése: A súrlódáscsökkentő adalékok védenek a kopástól és a szakadástól. Így az olaj maximálja a felhasználható energia mennyiségét, miközben stabil viszkozitást biztosít a motorkárosodás csökkentése érdekében.
  • Járműkompatibilitás: A motorolaj receptúrának kompatibilisnek kell lenniük ugyanúgy az új motorokkal szerelt járművekkel, mint a régebbiekkel is.

 

Magas oktánszámú, prémium üzemanyagok használata

Lényeges a prémium minőségű benzinüzemanyag, például a magas oktánszámú üzemanyag használata. Minél magasabb az üzemanyag oktánszáma, annál stabilabb a minősége.

Nevezetesen, az oktánok hidrokarbonok, amelyek a benzin legjelentősebb komponensei közé tartoznak. Ezek színtelen folyadékok, amelyek körülbelül 125°C körül forrnak. Az izooctán szolgál referenciaértékként, ami a tüzelőanyag stabilitását jelzi. Ez a azt mutatja, hogy az adott üzemanyag mennyire szabályozza az égés folyamatát és áll ellená az öngyulladásnak.

Számos tesztet használnak az oktánszám mérésére, a RON és a MON a legnépszerűbbek. A RON a Kutatási Oktánszám rövidítése. A tüzelőanyagot alacsony hőmérsékleten és sebességen tesztelik. A MON oktánszám meghatározásához a tüzelőanyagot a legkeményebb üzemeltetési feltételek mellett tesztelik, például magas hőmérsékleten, nagy sebességen és nyomáson.

 

Az üzemanyag rendszer tisztítása

Számos benzines üzemanyag rendszer tisztító adalék segíthet csökkenteni az alacsony fordulatszámú előgyulladás kockázatát. A benzines rendszer rendszeres karbantartása és tisztítása segít csökkenteni a lerakódásokat az égéstérben, a dugattyú fejen és a motor egyéb részein.

 

Ezzel az alapvető lépésekkel segítheted megelőzni az alacsony fordulatszámú előgyulladás kockázatát és védeni a motorodat az elkerülhetetlen károktól. Az olajok és a tisztítószerek rendszeres használata segíthet megelőzni a motorkopás és a hajtómű súlyosabb meghibásodását. Ha kétségeid vannak a megfelelő termékek vagy eljárások kiválasztásával kapcsolatban, kérdezd meg a járműved gyártóját vagy fordulj autószerelőhöz segítségért.

Az alacsony fordulatszámú előgyulladás veszélyes motorkárosodást okozhat a kisebbített benzinmotorokban. Az alapvető motorolajok és tisztítószerek rendszeres használata segíthet megelőzni ezt a káros jelenséget. A legjobb megelőzés érdekében kövesd az OEM utasításait és a megfelelő karbantartási ütemtervet. Ezenkívül rendszeresen ellenőrizd és cseréld ki a motorolajat, valamint használj tisztítószereket a rendszeres benzines rendszer karbantartásához. Ha kérdéseid vagy aggodalmaid vannak, mindig kérdezz meg egy szakembert.

 

Összefoglalva az LSPI jelenséggel kapcsolatos információkat

Egy kis henger űrtartalmú benzinmotoros személyautó számos előnyt kínál. Egy ilyen autó alacsony üzemanyag fogyasztás mellett képes a káros gázok kibocsátását is csökkenteni a hagyományos motorokkal szerelt járművekhez képest. Napjainkban a legismertebb személyautók mind kis hengerűrtartalmú közvetlen benzinbefecskendezéses turbófeltöltővel rendelkeznek, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági normáknak.

Azonban ezek a benzines motortípusok hajlamosak az alacsony fordulatszám mellett bekövetkező előgyulladásra, ami súlyos motorkárosodást okozhat. Szerencsére az LSPI jelenség kialakulásának kockázatát megfelelő karbantartással csökkenthetjük.

Először is, ügyeljünk a megfelelő megelőző karbantartás ütemtervre és rendszeresen vizsgáltassuk át a jármű motorját szakemberrel. Legfontosabbként pedig válasszunk magas oktánszámú prémium üzemanyagot és az LSPI jelenségre hajlamos motorokkal kompatibilis motorolajat, valamint rendszeresen használjunk üzemanyag rendszer tisztító üzemanyag adalékot. Ha ezeket a dolgokat megtesszük, úgy nagy mértékben tudjuk csökkenteni az LSPI jelenség kialakulásának kockázatát.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

Rólunk 

Vékony, vékonyabb, még vékonyabb: a 0-20, 0W-16 és 0W-8 viszkozitású motorolajok megjelenésének kiváltó okai és fontossága.

Vékony, vékonyabb, legvékonyabb: az az összefüggés az alacsony fogyasztás és az alacsony viszkozítású motorolajak között!

 

A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a személygépkocsikra egyre szigorúbb követelményeket vezetnek be világszerte. A motortechnológia és az anyagfelhasználás innovációi mellett  az üzemanyag-fogyasztás csökkentése a megfelelő viszkozitású motor és hajtóműolajok használatával is elérhető. Ez tükröződik az egyre alacsonyabb viszkozitású és egyre vékonyabb motorolajok fejlesztésének tendenciájában is. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miért szükséges a járműgyártók részélről, hogy egyre alacsonyabb viszkozitású motorolaj használatát írják elő autóikban.

 

Legutóbbi cikkünkben a járművek motorolajairól írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA érheti el.

 

A viszkozitás

Kezdésként menjünk vissza az alapokhoz és beszéljünk pár szót a viszkozitásról.

A járműgyártó által előírt viszkozitású motorolaj használata kiemelten fontos a motor mozgó részeinek megfelelő kenése érdekében. A motorolajnak kenőfilmet kell biztosítania oly módon, hogy a mozgó alkatrészek ne érintkezzenek egymással, ezzel megakadályozva a kopást.

A motor alkatrészein kialakuló kopás kockázatának megelőzésének egyik módja a magas viszkozitású motorolaj használata. Minél magasabb a motorolaj viszkozitása, annál vastagabb a kialakult kenőfilm réteg és annál kisebb a fém a fémen súrlódás lehetősége. A túl vastag kenőfilm réteg azonban nagyobb súrlódást eredményez, ami energiaveszteséget okoz. A magasabb viszkozitású motorolaj belső súrlódása nagyobb üzemanyag-fogyasztást és magasabb CO2-kibocsátást eredményez az alacsony viszkozitásúval szemben. Ennek megértése, a megfelelő motor védelem és üzemanyag takarékosság egyensúlyának kutatását eredményezte az új, alacsony viszkozitású motorolajok kifejlesztését, amelyek jó kopás elleni védelmet nyújtanak üzemanyag-takarékos tulajdonságokkal kombinálva.

 

Vékony, vékonyabb, legvékonyabb.

 

Ez a videó három különböző viszkozitású alapolajat hasonlít össze egymással. Balról jobbra magasabb viszkozitású notorolajat látunk. Az olajok viszkozitása 100 C° hőmérsékleten, balról jobbra haladva: 5,9 - 10,6 - 34,4.

 

Az üzemanyag takarékos motorolaj

A túlzott folyadék súrlódás miatti fellépő üzemanyag-fogyasztás növekedés megakadályozása érdekében a gépjárműgyártók (OEM-k) egyre alacsonyabb viszkozítású, vagy ahogy a köznyelv használja, vékonyabb motorolajok használatára törekszenek. Ahol egy évtizeddel ezelőtt a piac forradalmának tekintette az 5W-30 és 0W-30 motorolajokat, ott manapság a 0W-20 az elsődleges ajánlás. A viszkozitási számban az első számjegy - ebben az esetben 0 - az alacsony hőmérsékleti viszkozitást jelent. Minél alacsonyabb ez a szám, annál könnyebben indul a motor hidegen. A második szám - ebben az esetben 20 - az üzem meleg motor (100 ° C) esetében fellépő viszkozitást jelzi. Minél alacsonyabb ez a szám, annál vékonyabb a motorolaj üzemi hőmérsékleten (lásd a fenti videót).

Az alacsony viszkozitás irányába mutató tendencia új motorolaj összetételeket igényelnek, amelyek lefedik a legújabb OEM előírásokat. Minél alacsonyabb a motorolaj viszkozitása, annál fontosabbá válik a motor kémiai védelme. A viszkozitás változása ellenére is a kémiai komponensek (adalékok a motorolajban) használata csak korlátozottan lehetséges, a lerakódásokra érzékeny kipufogógáz-utókezelő rendszerek védelme érdekében. Ennek eredményeként még fontosabbá válik a motorolaj optimális kémiai összetételére való törekvés és az OEM előírások betartása.

Emiatt fontos a megfelelő motorolaj kiválasztása, amely megfelel az OEM ajánlásoknak, tehát rendelkezik a gyártó által előírt specifikációkkal és megfelel az előírt viszkozitásnak.

 

A személygépjármű motorolajok viszkozitásának jövője

Jelenleg az európai és észak-amerikai személygépkocsi-motorolajok piacán a SAE 5W-30 a leggyakoribb viszkozitási fokozat. Bár először az 1980-as évek végén vezették be általánosabb ajánlásként, ma az eladott olaj mintegy 40%-át teszi ki, annak ellenére, hogy a SAE 5W-20 és 0W-20 a legszélesebb körben ajánlott minőség a legújabb autókhoz. A haszongépjármű motorolaj piachoz képest, ahol a felhasználók nagyon óvakodnak az alacsonyabb viszkozitás használatától, még ha ajánlott is, a személygépjármű motorolajok esetében gyorsabban megy végbe a váltás. Az évtized végéig a SAE 5W-30 esetében valószínűleg gyors csökkenés, a SAE 0W-20 esetében pedig jelentős növekedés várható. A SAE 5W-20 felhasználása esetében némi csökkenés tapasztalható, de ez ben véletlen, hiszen ez egy átmeneti viszkozitási fokozatnak tekinthető a SAE 0W-20 esetleges használatához.

 

 

A SAE 0W-20 az európai felhasználás esetében a mai körülbelül 15-20%-ról tovább fog emelkedni és pár éven belül a leggyakrabban használt viszkozitási fokozat lesz. Az évtized végére a 0W-20 viszkozitási fokozat várhatóan eléri az eladások közel 50%-át.

 

Jelenleg a SAE 0W-16 és SAE 0W-8 viszkozitású motorolajok felhasználása egy nagyon szűk szegmenset érint, de ezeknek a viszkozitási fokozatoknak az értékesítése is fokozatosan emelkedik az új japán és koreai személyautók értékesítésével együtt. A távolkeleti gyártók mellett ma már egy-egy Európai gyártó is bemutatta a legújabb személyautó motorolaj ajánlásait amik egyértelműen az alacsony és extrém alacsony viszkozitások irányába vezetnek. A VW az elmúlt évtized végén bevezette a VW 508.00 / 509.00 motorolaj specifikációját ami SAE 0W-20 viszkozitásra épül. Időközben a BMW is bevezette az LL-19-at ami szintén 0W-20 viszkozitású és idén megjelent a BMW LL-22 FE++ ami már egy 0W-12 viszkozitású motorolaj. A Mercedes Benz esetében az MB 2209.61; 2209.71 és 229.72 motorolaj előírások már mind az 5W-20 és 0W-20 viszkozitásra épülnek, de már megjelent az MB 229.81 motorolaj specifikáció is amiről ugyan még nem tudni részleteket, de vélhetően a BMW LL-22 FE ++-hoz hasonlóan ez is extrém alacsony viszkozitású motorolaj lehet.

 

Egyértelműen látszik, hogy a világ minden táján gondban vannak az autógyártók a károsanyag kibocsátási normák teljesítésével és emiatt már az alacsony és extrém alacsony viszkozitású motorolajok által biztosított pár százalékos üzemanyag megtakarításra is. Ez a trend várhatóan nem fog megfordulni és egyre inkább mozgunk tényleg abba az irányba, hogy az évtized végére a 0W-20 viszkozitás lesz az ami ma az 5W-30 vagy ami 20 évvel ezelőtt a 10W-40 volt.

 

Fontos itt megemlíteni, hogy az egyre fiatalabb és modernebb autók motorjai egyre precízebb gyártástechnológiával, egyre kisebb csapágyhézaggal és egyre szűkebb olaj járatokkal készülnek, ami miatt egy 0W20 vagy ennél alacsonyabb viszkozitású motorolajra tervezett motor esetében már egy 5W30-as viszkozitású motorolaj használata is rendellenes kopások kialakulásához és egyéb súlyos meghibásodásokhoz vezethet.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

Szükséges kifejezetten hibrid motorolajat használni egy hibrid üzemű autóban?

Hibrid járművek kenőanyagai: A zöld jövő alapjai

Az elektromos és hibrid járművek megjelenése forradalmasította a közlekedési ipart, kinyitva az utat a fenntarthatóbb alternatívák felé. Bár a legtöbb ember nem részesül a hibrid technológiák részleteinek ismeretében, mindannyian tudjuk, hogy ezek a járművek környezetbarátabbak és gazdaságosabbak lehetnek a hagyományos belső égésű motoroknál.

 

Fontos tények a hibrid autók kenőanyagairól

Az első hibrid járműveket a 90-es évek végén kezdték meg tömegesen gyártani. Bár még hosszú út áll előttünk a fenntartható közlekedés eléréséig, egyre többen látják be, hogy a hibrid járművek olyan zöld technológiát képviselnek, amely elősegítik a fenntartható jövőt elérését.

A Teljes Hibrid Elektromos Járművek (FHEV) kategóriájába tartozó járművek, különösen azok, amelyek fékerő visszanyerő rendszert vagy üresjárati motorleállítást alkalmaznak, nagyban javítják az üzemanyag-hatékonyságot és ezzel csökkentik a CO2-kibocsátást.

Azonban még mindig sok kérdés merül fel a hibrid járművekkel kapcsolatban. Hogyan működnek ezek a járművek? Hogyan válasszunk megfelelő hibrid motorolajat? Mi a motorolaj szerepe a hibrid járművekben? Mikor és hogyan kell olajat cserélni hibrid autóknál? Ezekre a kérdésekre próbál ez a cikk választ adni.

Amennyiben a cikket weboldalunkon olvasná el, úgy IDE KATTINTSON a közvetlen elérés érdekében.

 

Hibrid Járművek Működése és Hatékonysága

 

A hibrid járművek olyan rendszerek, amelyek két különböző energiaforrást használnak a hajtáshoz: elektromos és belsőégésű motorokat. Az elektromos motorok használatával csökkenthető a fosszilis tüzelőanyag felhasználása, ami hozzájárul az üzemanyag-hatékonysághoz és a környezetvédelemhez.

 

A modern hibrid járművek alapvetően három főegységet kombinálnak:

– Belső égésű motor, lehet benzines vagy dízel

– Elektromos motor

– Akkumulátorcsomag

 

A hibrid járművekben az elektromos motor és a belső égésű motor párhuzamosan működik, és az akkumulátorokat a visszanyerő fékrendszer és a belső égésű motor tölti fel. Ez az elektromos motor további teljesítményét teszi lehetővé, ami segíti a segédberendezések hajtását és a motor alapjáratának csökkentését olyan időkben, amikor az autó nem mozog.

 

A hibrid rendszerek egyesítése lehetővé teszi az üzemanyag-hatékonyság javítását, anélkül, hogy a jármű teljesítménye csökkenne.

 

Hibrid Járművek Különböző Típusai:

 

A hibrid járműveket hibridizációs szintjük és hajtásrendszerük alapján lehet osztályozni.

 

Hibridizációs szint alapján:

  • Teljes hibridek – mindkét motortípuson külön-külön vagy együtt is képesek működni, és az akkumulátort a belső égésű motor tölti fel futás közben.
  • Mild-hibridek – az elektromos és a belső égésű motor mindig párhuzamosan működik, nem működhetnek külön-külön.
  • Teljes plug-in hibridek – elektromos hálózatra való csatlakozás szükséges a teljes akkumulátor feltöltéshez, és képesek különböző üzemmódokban működni a hatótávolság optimalizálása érdekében.

 

Hajtásrendszer típusa alapján:

A hibrid járművekben a hajtásrendszer átvitelét a kerekekre különböző módon oldják meg. Vannak soros, párhuzamos és soros-párhuzamos hajtásrendszer-konfigurációk.

  • Soros hajtás – az elektromos motor adja a teljesítményt a kerekeknek, a hajtáshoz szükséges energia pedig akkumulátorokból vagy belső égésű motor által működtetett generátorból származik.
  • Párhuzamos hajtás – mind az elektromos, mind a belső égésű motor együttesen adja át a teljesítményt a kerekeknek.
  • Soros-párhuzamos hajtás – a belső égésű motor és az elektromos motor külön-külön vagy együttesen generálja a teljesítményt a kerekek számára.

 

A soros-párhuzamos hajtásrendszer kiváló üzemanyag-hatékonyságot nyújt alacsony sebességnél soros hajtásként, míg magas sebességnél kizárólag belsőégésű üzemmódokban képes működni. Ez a kettős rendszer kevesebb üzemanyagot igényel, minimalizálja a kibocsátást és optimalizálja az egész hibrid rendszer hatékonyságát.

 

A Hibrid Járművekhez Kifejlesztett Kenőanyagok Fontossága

A hibrid motorok általában alacsonyabb hőmérsékleten működnek, és a használt elektromotor enyhíti a változó terhelést a belső égésű motoron. Emiatt a belső égésű motor nem éri el az optimális hőmérsékletet a motorolajban kondenzálódott víz elpárologtatásához. A hibrid motorolajoknak meg kell felelniük ezeknek az egyedi működési körülményeknek és kihívásoknak. A nem megfelelő olaj nem képes megfelelően védeni a hibrid motor összes alkatrészét.

 

A megfelelő hibrid motorolaj jelentősen csökkenti a kopást, megakadályozza a lerakódásokat és meghosszabbítja a motor élettartamát. Az oxidáció is kihívást jelenthet, mivel a hibrid motorok alacsonyabb hőmérsékleten és szakaszosan működnek, ami miatt az olaj hajlamosabb az oxidációra és az öregedésre. A megfelelő olaj használata optimalizálja a motor komponensek hőmérsékletét és megakadályozza az olaj oxidációját.

 

Hibrid Járművekhez Kifejlesztett Kenőanyagok és Típusaik

A hibrid járművek egyedi hajtási rendszerei miatt speciális kenőanyagokat igényelnek, mint például motorolaj, hajtóműolaj vagy akár a hűtőfolyadékok.

 

Az üzemeltetés során fellépő kihívások:

  • Amikor a hibrid járművet gyorsítás során használjuk, bizonyos esetekben a belső égésű motor hirtelen kapcsolódik be az üzemelésbe akár hidegen magas fordulattal. Ez nagy fokú terhelést jelenthet a hideg indításnál.
  • A belső égésű motor rövidebb működési ideje és az alacsonyabb üzemi hőmérséklete miatt hajlamosabb a sav és nedvesség képződésére a motorolajban.
  • A hibrid járművek gyakran rövid utakon használatosak, aminek következtében a belső égésű motorban a vízfelhalmozódás kockázata nő.

 

Ezen kihívások enyhítésére speciális hibrid motorolajokat fejlesztettek ki, amelyek megvédik a motorokat és folyadékokat.

 

Szükséges-e speciális hibrid motorolajat használni?

Igen, habár „látszólag” kevés különbség van a hibrid és a szokásos belső égésű motorolaj között, mégis érdemes odafigyelni a megfelelő típus kiválasztására.

 

Az igazság az, hogy a hibrid járművekben használt belső égésű motorok ugyanúgy képesek működni „hagyományos” olajokkal, mint a hibrid motorolajokkal. Ugyanazok a specifikációk vonatkoznak mindkét típusra.

 

Mégis, a speciálisan hibrid üzemű járművekben való használatra feljesztett motorolajoknak vannak olyan tulajdonságai, amelyek hosszú távon hasznosak lehetnek. A hibrid olaj optimális hőmérséklet-viszkozitási tulajdonságokkal rendelkezik, ami különösen hideg indításnál jelent előnyt. Az ilyen típusú motorolajok általában SAE 0W-16, 0W-20, 0W-30, 5W-20 vagy ritkán 5W-30 viszkozitási osztályba tartoznak.

 

A hibrid járművek váltóolajai:

A hajtómű és váltóolajok esetében is figyelembe kell venni a hibrid rendszer sajátosságait. Az automata váltóművek hatékonyan vezérlik a belső égésű és elektromos motor közötti váltást. Azonban az állandó átmenet generálja a több hőt, amely befolyásolhatja a váltóolaj minőségét.

 

A hibrid járművekben használt speciális váltó és hajtóműolajok (pl. SAE 75W-70) általában teljesen szintetikus folyadékok, amelyek kiváló kenést és védelmet nyújtanak a hibrid rendszerek hatékonyságának növelése és a jármű teljesítményének javítása érdekében. Az olajnak az elektromos komponensekkel való érintkezése súlyos problémákat okozhat. A hibrid járművek olajainak és hajtóműolajainak olyan tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek kompatibilisek az elektromos alkatrészekkel, hogy ne okozzanak problémákat az izoláló anyagokkal és bevonatokkal.

 

Olajcserék gyakorisága:

Bár a hibrid járművek alacsony terhelést gyakorolnak a belső égésű motorokra, és kevesebbet futnak belső égésű módban, a rendszeres olajcserék továbbra is fontosak és egyre fontosabbak. Az olajcserék gyakorisága általában hasonló a hagyományos belső égésű motorokhoz, de egyes gyártók már rövidebb olajcsere periódust alkalmaznak a hibrid járművek esetében, mint a hagyományos motorok esetében, mivel a szakaszos működés és az alacsony üzemi hőmérséklet jelentős plusz terhelést jelent a motorolajnak.

 

Javasolt azonos időközönként olajcserét végezni, mint hagyományos járművek esetében (általában 10-15.000 kilométerenként), figyelembe véve a gyártó ajánlásait. Egyre gyakoribb az ennél is rövidebb olajcsere periódusok használata egyes gyártók esetében. A váltóolajok és hűtőfolyadékok cseréjét is a gyártó által javasolt periódusban kell elvégezni, de amennyiben a gyártó nem nyilatkozik másként, úgy a váltóolajat 60-80.000 kilométerenként, a hűtőfolyadékot pedig 3-4 évente szükséges cserélni.

 

Fontos megjegyezni, hogy a hibrid járművekhez kifejlesztett speciális olajok használata előnyös lehet, különösen hosszú távon, mivel ezek jobban alkalmazkodnak a hibrid rendszerek sajátosságaihoz és kihívásaihoz. A megfelelő kenőanyag kiválasztása és a gyártó által előírt karbantartási ütemterv betartása kulcsfontosságú a hibrid járművek hatékony működésének és hosszú élettartamának biztosításához.

 

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

Rólunk 

Így válaszd ki az autódba való fagyállót

milyen_fagyallo_kell_az_automba.webpMindenki számára, aki belső égésű motorral szerelt járművet vezet, a fagyálló hűtőfolyadék használata elengedhetetlen. Ez az egyszerűnek tűnő folyadék sokkal többet tesz a működésért, mint amennyit a neve sugall.

 

Ebben a cikkben bemutatjuk a különböző fagyálló hűtőfolyadék technológiákat és segítséget adunk az Ön autójába való fagyálló kiválasztásához

 

Az eredeti cikket IDE KATTINVA olvashatja el weboldalunkon

 

A fagyálló hűtőfolyadék az egyik elhanyagolt mostoha gyerek a járművekben használt folyadékok közül. A motorolajra az esetek túlnyomó részben odafigyelünk és tudjuk, hogy mikor szükséges cseréje és azzal is többnyire tisztában vagyunk,  hogy milyen motorolaj szükséges az autónkba. Ugyanez igaz a váltó és hajtómű olajokkal is, viszont a fagyállóval már csak nagyon ritka esetben vagyunk ugyanilyen tudatosak. Pedig a motor megfelelő hűtése legalább annyira fontos dolog, mint a motor alkatrészeinek kenése. 

 

A járműtechnikában használt fagyálló hűtőfolyadékoknak sok típusa létezik, és nem csak a színük, hanem az összetételük is különböző. A motorolajhoz hasonlóan a hűtőfolyadékok is vegyi anyagok és ásványi anyagok összetett keveréke, amelynek célja, hogy a motor ne melegedjen túl és mindig megfelelő hőmérsékletű maradjon. A motorblokkok leggyakrabban vagy alumíniumból vagy pedig öntöttvasból készülnek, és ezek egymástól eltérő összetételű hűtőfolyadékot igényelnek ahhoz, hogy ellenálljanak a korróziónak.

 

A nem megfelelő típusú hűtőfolyadék használata felgyorsíthatja a víz szivattyú kopását és a korrózió kialakulásának lehetőségét, idő előtt elöregszik és ezzel együtt lerakódások képződnek amik eltömítheti a hűtőfolyadék járatait. 

 

Mindenki számára, aki belső égésű motorral szerelt járművet vezet, a fagyálló hűtőfolyadék elengedhetetlen, de sokkal többet tesz, mint amit a neve sugall, 

 

hiszen az esetek többségében magas hőmérsékleten üzemel és a belsőégésű motor hőmérsékletének szabályozásában lát el kiemelt szerepet.

A legjobb hűtőközeg a víz. Amikor azonban egy belsőégésű motor eléri az üzemi hőmérsékletet, akkor sok esetben meghaladja a víz forráspontját, a 100˚C-ot. Ha a víz felforr az a motor katasztrofális károsodásához vezethet. Ennek leküzdésére a fagyálló hűtőfolyadékok monoetilén glikolt tartalmaznak, amely az oldat forráspontját körülbelül 108 °C-ra emeli ezzel segítve elő a hőmérséklet szabályozását széles hőmérséklet tartományban.

 

Vannak esetek amikor alacsony alacsony hőmérséklet mellett kell ellátnia feladatát.

 

Ha a járművet nem használjuk, a motor nyugalmi állapotban van, és a környezeti hőmérséklet 0°C alá esik, a hűtőfolyadékban lévő víz megfagyhat és ekkor a hűtőrendszerben képződött jég kitágul. Ez egy nagy probléma a motor hűtőrendszerében, mivel nem képes hová tágulnii. A víz megfagyásakor nagy belső nyomás keletkezik, amely megrepesztheti a hengerfejet, a motorblokkot, szétrepesztheti a tömlőket a hűtőradiátorokat és tönkreteheti a vízszivattyút is. Azáltal, hogy monoetilénglikolt adunk a vízhez csökkentjük a hűtőfolyadék fagyáspontját általában egészen -20 – -35 °C–ig.

 

Inhibitorok a további funkciókért

A fagyálló hűtőfolyadék következő fontos funkciója, hogy megakadályozza a rozsdásodás vagy korrózió kialakulását a motor fém alkatrészein, mint például a motorblokk, a víz szivattyú. 

A rozsdásodás és a korrózió kialakulását egy inhibitorcsomag akadályozza meg, amely kémiai vegyületek kombinációja, amelyet úgy választanak ki, hogy optimalizálja a teljes hűtőrendszer védelmét. Ezt a kémiát szervetlen (IAT) vagy szerves sav (OAT) technológiának nevezik.

 

A szervetlen kémia rendkívül aktív, és minden anyagot felkutat a hűtőrendszerben, akár rozsdásodásra, akár korrózióra érzékeny, akár nem. Ez az állandó aktivitási szint azt eredményezi, hogy körülbelül két év után kimerül. Ekkor le kell cserélni a hűtőfolyadékot, mivel a kimerült hűtőfolyadék már nem, képes megfelelően gátolni a korrózió kialakulását. 

 

A szerves sav technológia csak azokat az anyagokat célozza meg, ahol rozsdásodás vagy korrózió kezd kialakulni. Ez a kémia szelektív, és nem merül ki olyan gyorsan, és akár öt évig is működik. Egyes gyártók megkövetelhetik e technológiák kombinációját, és „hibrid” fagyállók (HOAT) is rendelkezésre állnak bizonyos motortípusokhoz. A hibrid fagyállók egyesitík a szerves és szervetlen sav technológiák előnyeit.

 

A fagyálló további funkciói

További kémia is hozzáadható a fagyálló hűtőfolyadékok összetételéhez, például antioxidánsok a korrozív savképződés megállítása érdekében, valamint további vegyületek a kemény víz lerakódásának megelőzésére és extra pH-pufferanyagok az optimális pH-szint (körülbelül 8) fenntartása érdekében. A habképződés a fagyálló hűtőfolyadék tulajdonságait is gátolhatja, ezért a készítményhez habzásgátló szert is adhatunk, hogy megakadályozzuk a habképződést a hűtőrendszerben.

 

Melyek a főbb fagyálló technológiák

IAT – Inorganic Additive Technology / szervetlen adalék technológia – ma már nincs használatban

Ez a típus szilikátokra és foszfátokra épül. A szilikátok védőréteget képeznek a teljes hűtőrendszerben, és kiválóan védi a rendszert a korróziótól, viszont rendkívül gyorsan kimerülnek és használata következtében lerakódások keletkeznek. Ez a jellegzetes zöld színű hűtőfolyadék évtizedeken keresztül védte a hűtőrendszereket, de ma már nem használják a modern autókban. Általában két-évente vagy 30 000 kilóméterenként szükséges cserélni.

 

OAT – Organic Additive Technology / szerves adalék technológia

Az újabb OAT hűtőfolyadékok egy kicsit másképp működnek, mint a régebbi szilikát alapú IAT hűtőfolyadékok. Először is, ezek a hűtőfolyadékok nem szilikátokat vagy foszfátokat, hanem szerves sókat tartalmaznak a hűtőrendszer védelme érdekében. Élettartamuk ennek következtében meghosszabbodik. Ez a fagyálló kategória nem használható sárga fémeket tartalmazó rendszerekben, ami azt jelenti, hogy a régebbi, réz és sárgaréz hűtőrendszer elemekkel rendelkező autók nem használhatják ezt a hűtőfolyadékot. Az ezredforduló környékén gyártott alumínium motorral és hűtőrendszer elemekkel többnyire kompatibilisek. Általában narancssárga, sárga, piros vagy lila, az OAT hűtőfolyadékokat általában 3-5 évente vagy 50.000 kilométerenként szükséges cserélni.

 

HOAT – Hybrid Organic Additive Technology / Hibrid szerves adalék technológia

 

A HOAT egy olyan fagyálló technológia, amely az IAT és OAT technológiákat egyesíti. Általában vasblokkokkal és alumínium fejjel rendelkező motorokhoz tervezték, a legtöbb modern európai autó hűtőfolyadékát ezzel a technológiával hozzák létre. Nem tartalmaznak foszfátokat, mivel nem működnek jól az Európában található kemény vízzel. A HOAT hűtőfolyadékokat általában 3-5 évente vagy 100.000 kilométerenként cserélik, bár egyes autógyártók akár 5 év feletti és akár 200.000 kilómétreres csere intervallumot határoznak meg.

 

Legismertebb HOAT technológiára épülő fagyálló szabványok:

  • Chrysler: MS-9769
  • Mercedes-Benz: DBL 7700.20 325.0
  • G48 (VW G11 néven is ismert)
  • BMW: LC-87
  • Mercedes-Benz: DBL 7700.20
  • Opel/General Motors: B 040 0240
  • Porsche: TL 774-C
  • Saab: 6901599
  • John Deere: JDM H 24
  • Leyland: BLS.22.AF.01
  • Ford Észak-Amerika: WSS-M97B51-A1

 

SI-OAT Silicate Organic Additive Technology / Szilikát szerves adalék technológia

A szilikátmentes OAT teljesítményével kapcsolatos problémák egy új, nagy teljesítményű fagyálló hűtőfolyadék technológia kifejlesztéséhez vezettek, az úgynevezett Si-OAT (Szilikát szerves adalék technológia). Alapvetően ez a hűtőfolyadék a legjobb az eddigiek közül. Egyszerre biztosít megfelelő védelmet az új szilikát adalékoknak köszönhetően és hosszabb csere periódus elérését biztosítja az OAT technológia eredményeként.

 

Legismertebb SI-OAT technológiára épülő fagyállók:

  • G30 (VW G12 és G12+ néven is ismert)
  • VAG: TL 774-D/F
  • Mercedes-Benz: DBL 7700.30
  • Ford: WSS-M 97B44-D
  • G40 (VW G12++ néven is ismert)
  • VAG: TL 774-G
  • Cummins: CES 14603
  • MAN (2011.12-től épült): MAN 324 Typ Si-OAT
  • Mercedes-Benz (2011/10-től gyártott teherautók): 325.5 specifikáció
  • Porsche (1997-től): TL 774-G
  • GG40 (VW G13 néven is ismert)
  • VAG: TL 774-J
  • CUNA NC 956-16
  • BS 6580: 2010
  • HT12
  • BMW: LC-18

 

Hibrid és elektromos járművek hűtőrendszerei

A legtöbb hibrid és elektromos jármű külön hűtőrendszerrel rendelkezik az akkumulátorcsomag számára. Csak olyan hűtőfolyadékot szabad használni ezekben a rendszerekben, amelyek megfelelnek az autógyártó specifikációinak.

 

A fagyálló színe, mint a kiválasztást segítő tulajdonság???

Sajnos a fagyállók esetében nem létezik egy általános iparági szabvány ami megkönnyíti a megfelelő fagyálló kiválasztását. Sok esetben a járműgyártó határozza meg a saját fagyálló szabványát ami valamelyik sav technológiára épül. 

A fagyálló hűtőfolyadékok kiválasztása általában a színükön alapul, de rossz hír, hogy a fagyálló színe nem jelenti sem a minőségét vagy a teljesítményét, pusztán kozmetikai jellegű, és nincs hatással a fagyálló hűtőfolyadék motorvédelemre gyakorolt tulajdonságaira, emiatt ez nem jó gyakorlat.

 

A megfelelő fagyálló hűtőfolyadék kiválasztása

Mivel a motorok tervezése egyre bonyolultabbá válik, és a motorok különböző fémekből és kompozit anyagokból készülnek, a megfelelő fagyálló hűtőfolyadék használata ma már elengedhetetlen a biztonságos és hatékony üzemeltetés szempontjából. Ellenkező esetben a fagyálló hűtőfolyadék károsítja a motort és csökkenti annak hatékonyságát. A megfelelő fagyálló hűtőfolyadék kiválasztásakor meg kell győződnie arról, hogy az megfelel a motor gyártója által meghatározott előírásoknak.

 

A fagyálló hűtőfolyadékok nem csak télen a hidegben látják el feladatukat, hanem egész évben működnek a motorban. A megfelelő fagyálló hűtőfolyadék kiválasztása létfontosságú, és kerülni kell a termék színe alapján történő kiválasztását

 

A legjobb gyakorlat a fagyálló hűtőfolyadék kiválasztása ha a motor gyártója által meghatározott szabvány vagy specifikációi alapján tesszük azt. Ha kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy melyik fagyálló hűtőfolyadékra van szüksége akkor vagy forduljon a motor gyártójához vagy kérjen műszaki tanácsot tőlünk e-mailben, vagy használjon olyan online eszközöket, mint a kenőanyag gyártók online katalógusai, ahol az adott járműre rákeresve megtalálja a kenőanyag gyártók fagyállóra vonatkozó  javaslatát. 

 

A járműgyártó által meghatározott fagyálló folyadék szabványt megtalálja a jármű használati útmutatójának a karbantartási folyadékokra vonatkozó részénél.

Ha nem találja a használati útmutatóban, vagy esetlegesen nincs meg Önnek a jármű használati útmutatója, úgy érdemes a kenőanyag gyártók online katalógusaiban a járműre rákeresni, majd az ott ajánlott fagyállót választani. A kenőanyag gyártók Online katalógusait IDE KATTINTVA éri el.

 

A fagyálló hűtőfolyadék cseréje a fagyálló hűtőfolyadék technológiájától függően 3-5 évente vagy 50 – 100.000 kilométerenként szükséges, mert ennyi idő alatt a fagyálló folyadékban lévő korróziógátló inhibitorok kimerültnek és egyrészt a fém felületek korrózió védelme nem lesz megfelelő, másrészt a hűtőrendszerben lerakódások képződhetnek.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – Olajos Vili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mail: olajosvili@gmail.com

Rólunk 
süti beállítások módosítása