A belsőégésű motorral szerelt járművekben használt motorolaj egy alapolaj és adalékok kombinációja alkotta folyadék amit elsődlegesen a motor alkatrészeinek kenésére, a felületek súrlódásának csökkentésére és hűtésére terveztek. A ma használt motorolaj már szinte köszönő viszonyban sincs azzal amit a járműgyártás hajnalán használtak a belsőégésű motorok kenésére, de az igazi áttörés a 90-es évek végén kezdődött és ez a fejlődés a mai napig is tart. 

Ez a cikkünk a belsőégésű motorokban használt modern motorolajok feladatairól szól és azokról az alapanyagokról amik szükségesek ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni.

Az eredeti cikket IDE KATTINVA olvashatja el

Attól függetlenül, hogy rengeteget változott, alap funkciója továbbra is a motor mozgó alkatrészeinek kenése. A kenés szempontjából elsődlegesen érintett alkatrészek általában a következők:

• Fő- és vezérműtengelyek
• Csapágyak
• Szelepszárak
• Szelepfészkek
• Dugattyú és henger
• Turbó mozgó és forgó alkatrészei
• Láncok és fogaskerekek

Viszont a modern autókban használt szintetikus motorolaj már túlmutat a felületek kenésének és hűtésének funkcióján és sokkal több feladatot lát el a motorban. A motorolaj feladatai közé tartoznak a következő feladatok is:

• A felületek közötti súrlódás szabályozása a felületek közötti kenés biztosításával
• A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése
• Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét azzal, hogy átveszi a felületekről a hőt és elszállítja azt a hűtő felületekre
• Tisztítja a belső felületeket, ezzel megelőzi a megelőzi és megszünteti a lerakódásokat
• Szabályozza a lerakódások kialakulását azzal, hogy lebegésben tartja a működés során keletkező szennyező anyagokat majd elszállítja azokat a szűrőkhöz
• Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától
• Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket
• Fenntartja a motor üzemanyag hatékonyságát és biztosítja a teljesítményét
• Hidraulika olajként funkcionál a változó szelepvezérlésű motorok egyek alkatrészeinél
• Biztosítja és támogatja a károsanyagkibocsátást csökkentő rendszerek védelmét 

A motorolaj a mai napig is alapolajok és adalékok keverékéből áll, viszont ezeknek az összetevőknek a minősége hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az alapolaj a motorolaj 70-95%-át teszik ki és keletkezhet hagyományosan kőolajból vagy kémiai eljárással is készülhet. A fennmaradó 5-30%-ot az adalékanyagok teszik ki. 

Az alapolajok a kenőanyagok gyártásának kiindulási anyagai, tulajdonságaik nagyban befolyásolják a kész kenőanyag teljesítményét és jellemzőit. Általában nyersolajból származnak, de előállíthatók szintetikus vagy bioalapú forrásokból is. Az American Petroleum Institute öt alapolaj-csoportba sorolja őket Group I.-től Group V.-ig. Az alapolajok meghatározzák a késztermék belső tulajdonságait, beleértve a viszkozitást, a stabilitást a hosszú élettartamot és a teherbíró képességet (szélsőséges nyomásnak való ellenálló képességet).

Az alapolajok három általános kategóriája az ásványi, szintetikus és bioalapú. Ezeken a kategóriákon túl vannak jól meghatározott és elfogadott műszaki kategóriák, amelyeket a kenőanyag gyártók az alapolajok kiválasztásához használnak.

Az ásványi alapolajok kőolajból származnak és ez az egyik leggyakrabban használt alapolaj típus. Viszonylag olcsók és széles körben beszerezhetők, de vannak korlátai is, például viszonylag alacsony viszkozitási indexük, gyenge termikus stabilitásuk és rövidebb élettartamuk.

A szintetikus alapolajok kémiai úton kerülnek előállításra, és olyan speciális tulajdonságokra szabhatók, mint például a magas viszkozitási index vagy a kiváló termikus stabilitás. A szintetikus alapolaj előállítása összetettebb folyamat, mint az ásványolajok finomítása, mivel ez a szénhidrogén molekulák szerkezetének módosításával jár, viszont így eredményként egyenletesebb olaj molekulákat kapunk. Az olaj előállítási eljárásai biztosítják, hogy csak a legjobb molekulák maradjanak meg. Összetételéből adódóan az úgynevezett szintetikus motorolaj csúcsminőségű olajnak számít, amely tisztább és nagyobb teljesítményt és hosszabb olaj élettartamot biztosít, mint az ásványolaj.

A félszintetikus, vagy rész szintetikus motorolaj előállításához szintetikus és hagyományos alapolajok keverékét használják, hogy nagyobb ellenállást biztosítson az oxidációval szemben, és jobb teljesítményt nyújtson alacsony hőmérsékleten ásványolaj alapú motorolajok. A keverékben az arányok nem egyenlőek: a félszintetikus olaj legfeljebb 30% szintetikus olajat tartalmaz. Érdemes tudni, hogy a már 1% szintetikus olajat tartalmazó motorolajat is „félszintetikus olajnak” neveznek.

A jó minőségű alapolaj nagyon sok funkciót már önmagában tökéletesen ellát a motorolaj feladatai közül, viszont egyes feladatok ellátására nem képes. Ezen tulajdonságok biztosításának érdekében használnak különböző adalékokat a motorolaj előállításához.

[caption id="attachment_476" align="aligncenter" width="500"] tömegszázalékuk arányában[/caption]

Az adalékok feladata, hogy egyrészt a meglévő alapolaj tulajdonságait feljavítsák, másrészt a kedvezőtlen tulajdonságait elnyomják és nem utolsó sorban olyan új tulajdonságokkal lássák el amikkel nem rendelkezik. A leggyakoribb adalékok a következők

• Viszkozitás módosító adalékok (VII) - segítik, hogy a motorolaj széles hőmérséklet tartományban is megfelelően funkcionáljon
• Folyáspont módosító adalékok - segítik, hogy a motorolaj alacsony hőmérsékleten is folyékony és ezáltal szivattyúzható maradjon
• Detergens adalékok - ezek tisztítja a motor alkatrészeit és semlegesíti az égés során keletkező savas termékeket
• Diszpergens adalékok - ők akik meggátolják, hogy a szennyező anyagok nagyobb egységbe álljanak össze és kirakódjanak felületeken, emellett lebegésben is tartják őket az olajban.
• Korróziógátló adalékok - megelőzik a korrózió kialakulását a motor fém alkatrészein
• Súrlódásmódosító adalékok (FM) - csökkentik a súrlódást a felületek között
• Kopásgátló adalékok (AW) - csökkentik a súrlódást és megakadályozza az adhéziós kopást
• Nyomásálló adalékok (EP) - kémiai réteget létrehozva szabályozzák a felületi kopást
• Oxidációgátló adalékok (Antioxidants) - Biztosítják a motorolaj öregedéssel szembeni ellenállását

A motorolajok viszkozitása

A viszkozitás nem más, mint a folyadékok folyással szembeni ellenállása. 

Az olaj viszkozitása lényegében azt jelenti, hogy milyen könnyen folyik az olaj egy adott hőmérsékleten. Az alacsony viszkozitású olajokat sokszor vékonynak nevezi és ezek alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben áramlanak, míg a magasabb viszkozitású olajokat vastagnak szokták hívni és ezek lassabban áramlanak ugyanazon a hőmérsékleten.

Alacsony hőmérsékleten az alacsony viszkozitású olajok jobban csökkentik a súrlódást, elősegítik a motorok könnyebb indítását és gyorsabban jutnak el a motor kenés szempontjából kritikus részeihez. Magasabb hőmérsékleten a magas viszkozitású olajok jobban fenntartják az olajnyomást, az olajfilm réteg szilárdságát, és jobban támogatják a nagyobb terhelést kapó alkatrészeket.

A viszkozitási index az olajnak azon képességét mutatja, hogy mennyire áll ellen az olaj a viszkozitás változással szemben a hőmérséklet változása során. A legtöbb többfokozatú motorolaj viszkozitásmódosító adalékokkal készül, amelyek polimer adalékokat használnak az olaj állandó viszkozitásának megőrzéséhez széles hőmérséklet-tartományban, ezzel megvédve a motor alkatrészeit a kopástól. A magasabb viszkozitási index számmal rendelkező motorolaj szélesebb hőmérsékleti tartományban képes megőrizni viszkozitását és így biztosítja a stabil olajfilm réteget.

A többfokozatú motorolaj viszkozitása esetén az első szám (0W, 5W, 10W) a hidegindítási tulajdonságokat jelöli. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb a motorolaj hidegindítási tulajdonsága. Fontos kiemelni, hogy egy átlagos motor kopásának közel 75%-a a hidegindítás és a bemelegedés során keletkezik.

A motorolaj viszkozitásának jelölésénél használt második szám a motorolaj üzemi hőfok mellett mért viszkozitási osztályát jelöli. Ez kvázi az olajfilm vastagságát mutatja meg magas hőmérsékleten. Az alacsonyabb számú olaj jobb üzemanyag takarékosságot, a magasabb viszont vastagabb olajfilm réteget biztosít üzemi hőfokon.

Pl.: SAE J 300 viszkozitási osztály szerint egy 5W-30-as motorolaj hideg indíthatósága -30C, szivattyúzhatósága -35C viszkozitása 100C-on pedig 9,3 - 12,5 cSt közé esik.

Motorolaj szabványok:

A motorolajok jelölésénél használt szabványokat három csoportra oszthatjuk. 

• ACEA - Association of European Automotive Manufacturers: A benzin motorokra vonatkozó szabványok A betüvel, a hagyományos dízel motorok esetében B, míg a kipufogógáz kezelő rendszerrel szerelt motorok esetében C jelöléseket használ.

• Gépgyártók motorolajra vonatkozó saját előírásai: Az európai gyártók többsége saját motorolaj szabványt használ, ami többnyire az aktuális ACEA motorolaj szabványra épül, de annak egy szigorított változata. pl.: Volkswagen VW 504.00/507.00; BMW LL-04 vagy Mercedes Benz MB 229.51, stb.
• API - American Petroleum Institut - Személygépjárművekre vonatkozó jelölései benzinmotorok esetében SA-tól SP-ig terjed, ahol az SP a legmagasabb szint.  Dízelmotorok esetében a jelölés CA-tól CK-4-ig terjed ahol a CK-4 a legmagasabb szint.

Akár az ACEA, akár a járműgyártók saját motorolaj szabványait vesszük alapul, nem jobb a magasabb szám, vagy gyengébb az alacsonyabb és a magasabb számú jelölés nem feltétlen fedi le az alacsonyabb számú jelölést. Fontos, hogy mindig olyan motorolajat válasszunk aminek a használatát a  járműgyártó előírt.

Motorolajok keverhetősége:

Bár bizonyos motorolajok összekeverése nem feltétlenül károsíthatja a motort, mivel azok azonos összetételűek, nem ajánlott a különböző típusú és minőségű olajok keverése, mivel azok esetleges eltérő összetétele befolyásolhatja a motorolaj tulajdonságait, ami kártékony hatással lehet a motorra.

Bár minden motorolajat szabványosítva van, nem javasolt a különböző márkájú motorolajok keverése, még akkor sem, ha azok viszkozitása és motorolaj szabványa megegyezik. Ennek az oka az, hogy a különböző gyártók különböző gyártási módszereket és speciális adalékanyagokat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy elképzelhető olyan motorolaj keverék kombináció ahol az adalékok összeférhetetlensége kockázatot jelenthet.

Abban az esetben, amennyiben mégis elkerülhetetlen a különböző gyártók motorolajainak a keverése, mondjuk egy alacsony olajszint okán szükségszerű utántöltés miatt, úgy az utántöltést követő lehetető legrövidebb időn belül szükséges az olaj töltet cseréje.

Zárszó:

Ahogy felhasználói szinten is tapasztaljuk, hogy addig ameddig 15-20 évvel ezelőtt könnyű volt eligazodni a motorolajok kínálatában, addig manapság egy-egy viszkozitás esetén is rengeteg különböző jelölésű motorolaj jelenik meg ugyanattól a kenőanyag gyártótól. Mindez abból adódik, hogy a járműgyártók egyre nehezebben és egyre bonyolultabban tudják teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat és ez egyre újabb kihívásokat támaszt a kenőanyag gyártókkal szemben is. Ezeknek a speciális igényeknek a kielégítése eredményezi azt, hogy ma már szinte minden járműgyártó olyan saját motorolaj szabványt használ ami nincs összhangban más járműgyártók szabványaival, és szinte minden szabványra egyedi motorolajat szükséges gyártani. Ez eredményezi azt, hogy soha nem volt annyira fontos a megfelelő viszkozitású és járműgyártói jóváhagyással rendelkező motorolaj használata mint manapság. 

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Az autók rendszeres karbantartást igényelnek, és gyakran a folyadékokra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Óriási szerepük van abban, hogy járművünk a lehető legzökkenőmentesebben működjön.

Ebben a cikkben azokat a folyadékokat mutatjuk be amiknek a karbantartásával és cseréjével leggyakrabban találkozhatunk autónk karbantartása során.

Az eredeti cikket IDE KATTINVA érheti el.

Legutóbbi cikkünkben a fagyálló hűtőfolyadékokról és azok cseréjéről írtunk. Ezt  a cikkünket IDE KATTINTVA olvashatod el

Az autónkban használt folyadékokat három nagy kategóriára lehet osztani:

• Azok a folyadékok amik a mozgó alkatrészek kenését biztosítják
• Azok a folyadékok amik hidraulikus szerepet látnak el és erőátvitelt biztosítanak
• Egyéb folyadékok, amit hűtési vagy tisztítási céllal használunk

A fő folyadékok pedig az alább felsoroltak lehetnek

• Motorolaj
• Váltóolaj
• Hűtőfolyadék
• Fékfolyadék
• Differenciálmű olaj
• Szervokormány folyadék
• Hidraulikus kuplung folyadék
• Ablakmosó folyadék

Az autók rendszeres karbantartást igényelnek, és gyakran a folyadékokra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Óriási szerepük van abban, hogy járműve a lehető legzökkenőmentesebben működjön, ezért fontos a rendszeres cseréjük és a régi folyadékok megfelelő ártalmatlanítása, különben károsíthatják a környezetet.

A rendszeres szervizelés során néhány folyadékot utántöltenek, néhányat pedig lecserélnek. Az autó rendszeres szervizelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszabb ideig jól működjön, és azt is jelenti egy jövőbeni vásárlónak, hogy jól vigyáztak rá, nagy valószínűséggel minden rendben van vele.

Vegyük sorra a különböző folyadékokat és nézzük meg, hogy milyen gyakorisággal szükséges a cseréjük.

Motorolaj: 5.000 - 30.000 km vagy maximum 2 évenként

A motorolaj keni és hűti a motor belső alkatrészeit, például csapágyakat, dugattyúkat, szelepeket, vezérműláncokat, fogaskerekeket, szivattyúkat, tömítéseket és egyebeket.

A motorolajoknak 3 alapvető típusa létezik. Ásványi, rész-szintetikus és teljesen szintetikus. Általánosságban elmondható, hogy normál használat mellett egy teljesen szintetikus motorolaj hosszabb olajcsere elérését biztosítja, mint egy hagyományos ásványi motorolaj, a rész-szintetikus pedig valahol a kettő között.

A belső égésű járműveknél a motorolaj cseréje az egyik legfontosabb folyadékokkal kapcsolatos karbantartás. A jármű motorolaját úgy tervezték, hogy megvédje a motor belsejében lévő mozgó alkatrészeket a súrlódástól, és kenőképessége az idő és megtett kilométerek számának növekedésével ellentétesen folyamatosan romlik.

A gépkocsik gyártója által meghatározott olajcsere periódus általában az autó üzemeltetése szempontjából legideálisabb állapotot veszi alapul. Ez az állapot nagyon ritkán áll fent tartósan, emiatt nem javasolt a gyári olajcsere periódus alkalmazása, ugyanis ez a motorolaj állapotának drasztikus minőség romlásához, majd a motor kopásához és rendellenes működéséhez vezethet.

A jármű használatától és a használt motorolaj minőségétől függően a javasolt olajcsere periódusa 5.000 km-től 30.000 km-ig lehetséges, de mindenképpen javasolt a motorolaj legalább kétévenkénti cseréje.

Az olajcsere szempontjából a legideálisabb az az állapot amikor valaki napi sokszáz kilométert utazik országúton és autópályán egy nagyjából folyamatos tempóval. Ebben az esetben, jó minőségű teljesen szintetikus motorolaj használata mellett akár a járműgyártó által javasolt olajcsere is alkalmazható.

A legrosszabb pedig (nem számítva verseny üzemmódot) a nagyvárosi boltba járós üzemmód, vagy amikor a reggeli és délutáni csúcs forgalomban próbálunk haladni folyamatosan indulva és megállva a forgalommal együtt. Ilyen üzemmódban a motorolaj minőségétől függően a motorolaj javasolt cseréje jóval rövidebb, mint amit a gyártó javasol és akár 5.000 10.000 km-ként is szükséges a motorolajat lecserélni.

Váltóolaj: 60.000 - 90.000 km

A váltóolaj a motorolajhoz hasonlóan keni és hűti a sebességváltó alkatrészeit, beleértve a fogaskerekeket, csapágyakat, szelepeket, szivattyúkat, tömítéseket és egyebeket.

Számos különböző típusú kéziváltó olaj és automata váltó folyadék létezik, ezért fontos, hogy a legjobb teljesítmény és a legnagyobb berendezés védelem elérése érdekében a jármű használati útmutatójában javasolt váltóolaj típust használja.

A kézi sebességváltó olaj a motorolajhoz hasonló, mivel keni és hűti is a sebességváltón belüli fogaskerekeket. A legtöbb kézi sebességváltó-folyadék cserét 60.000 és 90.000 kilométer között kell elvégezni. A DSG, DCT vagy más megnevezésű duplakuplungos váltó jellegét tekintve egy robotizált kéziváltó, így ezeknek a váltóknak a működése is hasonló a hagyományos kézi váltókéhoz és általában 60.000 km-ként szükséges a váltóolajat cserélni.

Az automata sebességváltók folyadéka más. Ez a túlnyomásos hidraulikafolyadék működteti a sebességváltásokat, miközben hűti és keni. Az automata sebességváltók bonyolultabbak, mint a kézi sebességváltók, és a folyadékcsere tartománya lényegesen szélesebb: modelltől függően 40.000 km és 250 000 km között van. Egyes gyártók éltettartam kenést írnak elő, ami nem egyenlő azzal, hogy a váltóban sohasem kell olajat cserélni, hanem annyit jelent, hogy a jármű tervezett élettartama alatt nem szükséges a váltóban olajat cserélni. A rossz hír, hogy ez nagyjából 200.000 km, azaz ha szeretnénk hogy a váltó tovább is hibamentesen működjön, akkor szükséges a rendszeres cseréje. Hagyományos hidraulikus automata váltók esetében a használattól függően 60.000 - 100.000 km-ként javasoljuk a folyadék cseréjét.

Differenciálmű és osztómű olaj: 60.000 - 90.000 km

Keni és hűti a hátsó differenciálmű belső alkatrészeit, beleértve a fogaskerekeket, csapágyakat, tömítéseket és egyéb alkatrészeket.

Differenciálmű és osztóműolaj általában a hátsókerék és az összekérék hajtású autókban található. Az elsőkerék hajtású autók esetében általában a váltóolaj keni a differenciálművet is.

A differenciálműolaj és az osztómű-folyadék a legnehezebben ellenőrizhető folyadékok közé tartozik. A legtöbb esetben ezek a folyadékok a töltő- és leeresztőcsavarokkal vannak elzárva, amelyeket el kell távolítani a folyadék minőségének és szintjének ellenőrzéséhez. Ezeknél a folyadékoknál a legjobb, ha ragaszkodunk az autógyártó által előírt olajcsere intervallumhoz, és rendszeresen ellenőrizzük az olaj szivárgást. A differenciálmű olajat és az osztómű-folyadékot általában 60. 000 kilométereként kell cserélni hagyományos ásványi hajtóműolaj esetén és 90.000 kilométerenként szintetikus olaj esetén.

Szervokormány folyadék: 150.000 - 200.000 km vagy 8 - 10 évente

Keni és hűti a szervo szivattyút, a szelepeket, a kormányművet, a tömítéseket és egyebeket. A szervokormány-folyadék az a folyadék, amelyet a szervokormányrendszerben használnak, hogy hidraulikus kapcsolatot hozzon létre a kormánykerék és az első kerekek között, megkönnyítve a fordulást.

A kormányszervo folyadékot úgy tervezték, hogy cseréje alapvetően nem szükséges a jármű tervezett élettartama alatt. Viszont mint minden folyadék, ez is szennyeződik és öregszik, emiatt bizonyos esetekben szükséges a kormányszervo folyadék cseréje. Ilyen lehet, ha a szervokormány működése nagy hanggal jár, vagy amennyiben a rendszer nem működik megfelelően és a szervokormány tekeréséhez nagy erő szükséges. A folyadék cseréjének idő szerűséget jelezheti az is, ha a kiegyenlítő tartályban található folyadék zavaros vagy koszos. Ilyen esetekben cserélje le a folyadékot, hogy ezzel megelőzze a szervo szivattyú elromlását.

A legtöbb autó kormányszervo rendszere háromféle különböző folyadék egyikét használja:

• Automata sebességváltó folyadék (ATF). Az automata sebességváltókhoz használt folyadék bizonyos szervokormány-rendszerekben is használható.
• Szintetikus szervokormány folyadék. A legtöbb új jármű estében már szintetikus folyadék használatát írja elő a gyártó. Ezeket a szervofolyadékokat általában egy bizonyos típusú járműhöz vagy kormányrendszerhez tervezték és ezekben a rendszerekben csak ez a folyadék használható
• Nem szintetikus, ásványi szervokormány folyadék. Bizonyos esetekben ásványi hidraulikafolyadék használható azokban a kormány szervo rendszerekben amik automata váltó folyadékot használnak..

Hűtőfolyadék: 50.000 km-ként vagy 2-4 évente

Keni a víz szivattyút, hűti a motort, gátolja az alkatrészek korrózióját és fűtőfolyadékkal látja el a fűtő rendszert.

A jármű hűtőfolyadéka víz és fagyálló (általában etilén-glikol) keverékét tartalmazza annak érdekében, hogy megvédje a motort a túlmelegedéstől és a folyadékot a fagyástól. Idővel a vezetés során keletkező hő a hűtőfolyadék minőségének romlását okozhatja, ami csökkenti a forráspontját, és növeli annak kockázatát, hogy a motor hőmérséklete nem biztonságos szintre emelkedik. A hűtőfolyadékban található korróziógátló inhibitor adalékok segítenek meggátolni a korrózió és rozsda kialakulását, viszont ezek az adalékok is elöregednek az idő előrehaladtával, így egyre nagyobb a korrózió kialakulásának kockázata.

Átalában a jármű kezelési útmutatója előírja a hűtőfolyadék cseréjének intervallumát, ami a hűtőfolyadék típusától függően 2-4 év lehet.

A fagyállók általában a következő típusok egyikei lehetnek:

• IAT - Inorganic Additive Technology – Hagyományos alacsony szilikáttartalmú hűtőfolyadékok, amelyeket hagyományos és klasszikus járművek vas- és acélblokkjai esetében használnak.
• OAT - Organic Acid Technology – Az OAT hűtőfolyadék jobban működik a modern (2000 utáni) alumínium motorokkal
• NOAT - Nitrált szerves sav technológia – alkalmas nagy teljesítményű és dízelmotoros alkalmazásokhoz, általában haszongépjárművek esetében használják
• H-OAT - Hybrid Organic Acid Technology – minden típusú autóhoz alkalmas, főként a modern járművek esetében írják elő ezen típusok használatát
  Ha nem biztos abban, hogy milyen hűtőfolyadékra van szüksége járművének, olvassa el az autó használati útmutatóját, vagy forduljon a helyi szervizhez, hogy megbizonyosodjon róla. A hűtőfolyadék kiválasztása előtt mindig fogadja meg az autógyártó vagy egy tapasztalt technikus javaslatát.

Mivel a modern járművek hűtőrendszere egyre több típusú műanyag, gumi és elasztomert tartalmaz, kiemelten fontos a hűtőfolyadék kompatibilitása ezekkel az alkatrészekkel is. Minden esetben ellenőrizze le a jármű használati útmutatójában a fagyálló hűtőfolyadékra vonatkozó előírásokat.

Fékfolyadék: 50.000 km-ként vagy két évente

Keni a fékben található szelepeket, a dugattyúkat és az ABS rendszer alkatrészeit. Hidraulikus nyomást biztosít a fékrendszer működtetéséhez.

A modern autók – még az elektronikus rásegítésű fékkel rendelkezők is – hidraulikafolyadék segítségével mozgatják a fékbetéteket ezzel segítve a jármű lassulását. Ez a folyadék hidroszkopikus, ami azt jelenti, hogy vízzel szennyeződhet. Ez viszont a folyadék forráspontjának csökkenéséhez, vagy rosszabb esetben a fékvezetékek rozsdásodásának és végül a fékrendszer szivárgásának kockázatához vezethet.

A motorolaj szivárgása kellemetlen lehet; a fékfolyadék szivárgása viszont rendkívül veszélyes.

Az autógyártók általában a fékfolyadék 2-4 évenkénti cseréjét írják elő. Csakúgy, mint a listán szereplő többi folyadék esetében, a fékrendszer erőteljesebb használata maga a folyadék gyorsabb lebomlását is jelentheti. Ha a fékfolyadék színe világossárgáról sötétbarnára változik, a folyadék mielőbbi cseréje lehet szükséges.

• DOT 3 – alkalmas a legtöbb vezetési körülményre, valamint régebbi, ABS rendszer nélküli járművekre is
• DOT 4 – alkalmas nagy teljesítményű és ABS rendszerrel rendelkező járművekhez.
• DOT 5 – szilikon alapú fékfolyadék nem mindennapi használatra. Kifejezetten versenyautókhoz és más teljesítményalapú járművekhez készült.
• DOT 5.1 – terepen és terepmotorokon, valamint személygépkocsikban és haszongépjárművekben egyaránt használható. Magasabb a forráspontja, mint a DOT4 fékfolyadéknak.
• Class 6 / DOT 4 LV - Modern menetdinamikai rendszerrel ellátott járművek esetében előírás a használata. Alacsony viszkozitása miatt gyorsabb reakcióidőt biztosít. Alap paraméterei megegyeznek a DOT 4 fékfolyadékkal.
• Class 7 / DOT 5.1 LV - Modern menetdinamikai rendszerrel ellátott járművek esetében előírás a használata. Alacsony viszkozitása miatt gyorsabb reakcióidőt biztosít. Alap paraméterei megegyeznek a DOT 5.1 fékfolyadékkal.

Nagyon fontos, hogy mindig a megfelelő fékfolyadékot használja járművében. Kérjük, olvassa el autója használati útmutatóját, hogy megtudja, milyen típusú fékfolyadékot használjon az autójában.

Hidraulikus kuplung folyadék - 80.000 - 100.000 km-ként vagy 3 - 5 évente

Hidraulikus nyomást biztosít, amely be- és kikapcsolja a sebességváltó tengelykapcsoló rendszerét

A hidraulikus kuplung működése a fékhez hasonló és szinte minden esetben DOT3 vagy DOT4 fékfolyadék használata van előírva. A hidraulikus kuplung folyadékkal kapcsolatosan felmerülő problémák foként a fékfolyadék hidroszkópikus tulajdonságából erednek. A fékfolyadékba bekerülő nedvesség a kuplung hidraulika rendszer elemeinek korrózióját okozhatja ami a kuplung nem megfelelő működését eredményezheti.

Szélvédőmosó folyadék: cseréje nem szükséges, csak utántöltése

Fagymentes tisztító oldat amit a szélvédő és a fényszórók tisztítására használunk

A nem megfelelő minőségű szélvédőmosó folyadék használata az autó külső műanyag és gumi elemeinek idő előtti öregedését okozhatja, illetve a nem megfelelő minőségű szélvédőmosó fagyása a szélvédőmosó tartály repedését vagy a szivattyú elromlását okozhatja.

Ahogy a fenti felsorolásban is láthatjuk, egy autó esetében több kenőanyagot és folyadékot is használunk és ezeknek a folyadékoknak a rendszeres és időben elvégzett cseréje szoros összefüggésben van a jármű hosszantartó hibamentes működésével.

A folyadékok cseréje előtt minden esetben szükséges a járműgyártónak a kenőanyagok és folyadékok típusára vonatkozó előírásait ellenőrizni, hogy mindig a megfelelő kenőanyagok kerüljenek felhasználásra.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Miért kell egyáltalán motorolaj az autóba?

Azok számára akik autóval közlekednek értelemszerű, hogy bizonyos időközönként olajcserére kell vinni az autót. Megszoktuk, hogy a motorolajat és a szűrőket 10-15.000 kilométereként, azaz maximum 1-2 évente lecseréljük az autóban, viszont sokan nem tudjuk, hogy ez miért szükséges és egyáltalán miért kell a motorolaj az autóba?

Ebben a cikkben össze szedjük, hogy milyen összetevők alkotják a motorolajat és milyen szerepet játszik a motorolaj.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA is el lehet érni.

Mi a motorolaj szerepe az autóban?

A motorolaj történelmileg alapolaj és adalékok egyszerű keveréke volt, amit a motor alkatrészeinek kenésére, a súrlódás csökkentésére, a motor tisztítására, hűtésére és védelmére terveztek.

Manapság azonban a modern szintetikus motorolaj sokkal többre képek, mint pusztán az alkatrészek kenése. A modern motorolajok biztosítják a kopásvédelmet, megőrzi viszkozitásukat változó hőmérséklet mellett, megakadályozza az égés során keletkező káros savak felhalmozódását, valamint hűti, tisztítja és védi a turbókat és a modern motoralkatrészeket.

A motorolaj továbbra is alapolajokból és adalékokból készük, a minőség azonban drámaian javult. Az alapolajok a motorolaj teljes mennyiségének 70-95 százalékát teszik ki és hagyományos kőolajból készült vagy szintetikus is lehet. Az adalékanyagok a motorolaj típusától és a felhasznált alapolaj minőségétől függően5-30 százalékot tesznek ki. Ezek közé tartoznak a mosószerként, súrlódásmódosítóként, kopáscsökkentőként, antioxidánsként, korróziógátlóként és viszkozitási index-javítóként funkcionáló vegyi anyagok, hogy csak néhányat említsünk.

Minden gépjármű kenést igényel a motor teljesítményének biztosítása érdekében. De miből készülnek a motorolajok? Legyen az szintetikus, ásványi vagy félszintetikus, a motorolaj mindig alapolajból – kőolajból vagy polimerekből – és egyedi összetételű adalékanyagokból készül.

A Motorolaj útja a motoban!

A ma kapható motorolajokat általában úgy tervezik, hogy számos különböző funkciót szolgáljon a motorban, beleértve a következőket:

• Az egymáson mozgó alkatrészek elválasztása és a felületek kenése
• A motor kopásának csökkentése
• Segít megelőzni a lerakódások kialakulását a motor belső alkatrészein
• A motor működése során keletkező szennyeződések és az esetlegesen a motorban korábban felgyülemlett szennyeződések eltávolítása a felületekről és ezek eljuttatása az olajszűrőbe
• A motor alkatrészeinek hűtése
• Az égés során keletkező savas szennyezőanyagok semlegesítése
• A fémfelületeken kialakuló korrózió meggátolása
• A motor üzemanyaghatékonyságának és teljesítményének fenntartása
• Védelmet nyújt széles hőmérséklet-tartományban
• Hidraulika olajként funkcionál változó szelepvezérlésű motoroknál
• Támogatja a károsanyagkibocsátást csökkentő rendszer védelmét

Mi az a viszkozitás?

Amikor motorolajról beszélünk, gyakran hallani a „viszkozitás” kifejezést. A viszkozitás nem más, mint a folyadék folyással szembeni ellenállása. Ez a tulajdonság a folyadékrétegek között fellépő surlódóerőből adódik. Az olaj viszkozitása lényegében azt jelenti, hogy az olaj milyen könnyen folyik egy adott hőmérsékleten. A vékonyabb olajok alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben áramlanak és alacsonyabb viszkozitásúak, míg a vastagabb olajok magasabb viszkozitásúak.

Hideg időben a vékony olajok jobban csökkentik a súrlódást, és elősegítik a motorok gyorsabb beindítását. Magasabb hőmérsékleten a vastagabb, magas viszkozitású olajok fenntartják az olajnyomást, az olajfilm réteg szilárdságát, és támogatják a nagyobb terhelést.

A viszkozitási index az olaj azon képességét méri, hogy ellenáll-e a viszkozitás változásának a hőmérséklet változásával. A legtöbb többfokozatú motorolaj viszkozitásindex-módosító adalékokkal készül, amelyek polimer adalékokat használnak az olaj állandó viszkozitásának megőrzéséhez széles hőmérséklet-tartományban, megvédve a motor alkatrészeit a kopástól.

A magasabb viszkozitási indexszámú olaj szélesebb hőmérsékleti tartományban képes jobban megőrizni viszkozitását. Ezek a viszkozitási index javító szerek azonban idővel lebomlanak, ahogy az olaj öregszik. Az olaj rendszeres cseréje segít megelőzni ezt.

A 70-es 80-as években és azt megelőzően egy fokozatú motorolajokat használtak amiknek a jelölése csak egy szám (pl.: SAE 30) volt. A modern motorolajok a viszkozitás módosító polimerek használatát követően már úgynevezett többfokozatú motorolajok(multigrade motorolajok), amiknek az esetében a jelölést már két szám alkotja (pl. 5W-30).  Ezen motorolajok esetében az első szám (5W) a hideg oldali (winter) viszkozitást jelöli, azaz azt mutatja meg, hogy hogyan viselkedik az olaj hideg körülmények között, pl. indításkor. A második szám (30) pedig azt mutatja meg, hogy hogyan viselkedik a motorolaj üzemi hőmérsékleten.

Azért van szükségünk többfokozatú motorolajokra, már mások a motor igényei indításkor és mások amikor már elérhet az üzemi hőmérsékletet és megint más amikor esetleg bántjuk szegényt és sportosan vezetünk. Indításkor, amikor még nem üzemmeleg a motor az a jobb, ha vékony az olaj és gyorsan eljut az összes helyre és mielőtt elkezdi kenni a felületeket ezáltal megóvva a kopástól az alkatrészeket. Üzemi hőfokon viszont ez a viszkozitású motorolaj már nem feltétlen látja el elégségesen a feladatát és elképzelhető, hogy nem lesz megfelelő olajnyomás és olajfilm réteg ami szükséges a kopás csökkentéseshez, ezét ilyen esetben jobb, ha a motorolaj viszkozitása magasabb és emiatt az olaj vastagabb. Ezért jöttek létre a többfokozatú motorolajok, mert így mindkét esetben ellátja feladatát ugyanaz az olaj.

Mi az a szintetikus olaj?

A motorolaj jelentősen megváltozott az idők során. Amikor az 1800-as években először bemutatták, a gyártók saját üzemanyag- és kenési technikájukat alkalmazták, ami sok következetlenséghez vezetett. Az állati zsírok és a növényi olajok alapanyagként való felhasználásától a nyersolaj alapolajként való használatává fejlődött, majd később jött a szintetikus alapolaj feltalálása.

A szintetikus motorolaj egy olyan olaj, amely kémiailag módosított eljáráson ment keresztül. A hagyományos olajmolekulákkal összehasonlítva a szintetikus olajmolekulák egyenletesebb alakúak és kevesebb szennyeződést tartalmaznak. A szintetikus olaj általában jobban ellenáll az oxidációnak, és jobban teljesít extrém magas és alacsony hőmérsékleten, mint a hagyományos kőolajból készült motorolaj.

Szintetikus olaj előállítható kémiai úton laboratóriumban, de származhat finomított kőolajból is. A szintetikus olaj finomítása összetettebb folyamat, mint az ásványolajoké: a szénhidrogén molekulák szerkezetének módosításával jár. Az olaj előállítási eljárásai biztosítják, hogy csak a legjobb molekulák maradjanak meg. Sok adalékanyagot is hozzáadnak. Összetételéből adódóan az úgynevezett szintetikus motorolaj csúcsminőségű olajnak számít, amely tisztább és nagyobb teljesítményt nyújt, mint az ásványolaj.

Mi az ásványolaj?

A hagyományos ásványi motorolaj kőolajból készül. Miután kitermelték és finomítóba szállították, a kőolaj több finomítási folyamaton megy keresztül, hogy a lehető legtöbb szennyeződést eltávolítsák belőle. Ez az olaj főleg szénhidrogénekből áll, de nyomokban tartalmazhat olyan vegyületeket is, mint a kén vagy a nitrogén. A feldolgozás után adalékokat adnak az úgynevezett ásványi motorolajhoz, hogy javítsák annak teljesítményét. A hagyományos motorolajok különféle viszkozitási fokozatokkal és minőségi szintekkel kaphatók. Megfelelnek a motor gyártója által javasolt alapvető teljesítmény szinteknek, de nem rendelkeznek a szintetikus motorolajok által biztosított hozzáadott teljesítménnyel.

Miből készül a félszintetikus olaj?

A félszintetikus, vagy rész szintetikus motorolaj előállításához szintetikus és hagyományos alapolajok keverékét használják, hogy nagyobb ellenállást biztosítson az oxidációval szemben, és jobb teljesítményt nyújtson alacsony hőmérsékleten. A keverékben az arányok nem egyenlőek: a félszintetikus olaj legfeljebb 30% szintetikus olajat tartalmaz. Érdekes tudni, hogy a már 1% szintetikus olajat tartalmazó olajat „félszintetikus olajnak” is nevezik.

Adalékok és azok szerepe a motorolajban:

• Oxidációgátló adalékok – Idővel, mint minden, úgy a motorolaj is oxidálódik és egyre kevésbé hatékonyan látja el a motor alkatrészeinek a kenését. Ezért a motorolajat rendszeresen cserélni kell. A motorolajban található antioxidáns, oxidációt gátló adalékok azonban lassítják ezt az öregedési folyamatot, ezzel javítva a motorolaj élettartamát.
• Mosó adalékok (detergensek) –  A mosó adalékok fő tulajdonsága, hogy eltávolítják a motor üzemelése során a képződő lerakódásokat és mikrorészecskéket.
• Diszpergáló adalékok –  A diszpergáló adalékok nem engedik összeállni és oldatban tartják az összes olyan szennyeződést, amely a motor működése közben keletkezik, így elkerülhető a szennyeződések felhalmozódása a motor egyes részein. A szennyező anyagok ezután az motorolajjak együtt az olajszűrőbe kerülnek.
• Habzásgátló adalékok – A mosós adalékok használatával az üzemelés során hab képződhet az olaj felületén, ami megakadályozza, hogy az olaj megfelelően kenje meg a motor alkatrészeit. A habzásgátló adalék feladata az esetlegesen kialakuló habzás megelőzése.
• Kopásgátló adalékok – A súrlódást módosító adaléknak is nevezett kopásgátló adalékok szilárd olajréteget hoznak létre, amely azonnal, már a jármű beindulásakor keni a motor alkatrészeit, így elkerülve az alkatrészek közötti súrlódás. Ezt az adalékanyagot leginkább a hagyományos, ásványolaj alapú motorolajokban használják.
• Korróziógátló adalékok – A motor rozsdásodásra hajlamos fém alkatrészekből készül. A korróziógátló adalékok feladat az alkatrészek védelme a rozsdával szemben.
• Viszkozitási index módosítók – Ezek az adalékok csökkentik a hideg és az üzemi hőmérsékletű motorolaj viszkozitásbeli különbségét. Ez az adalék segít abban, hogy széles hőmérséklet tartományban is tudjuk használni a motorolajat.
• Fagyálló adalékok – Ezek az adalékok az olaj keményedési hőmérsékletének módosításával segítik a különböző motorolajokat a környezetükhöz igazítani. Növelik a hideg olaj folyékonyságát.

Az olajcsere fontossága

A motorolaj biztosítja a motor számos mozgó alkatrészének a kenését és ez segít elkerülni a motor károsodást és támogatja a motor zökkenőmentes működését.

Minden alkalommal, amikor a motor jár, az égésből származó melléktermékek összegyűlnek a motorolajban és öregítik azt. Ha az olaj semlegesítési képességét meghaladó mértékű szennyeződések halmozódnak fel az olajban akkor lerakódásokat, iszapot és kopást okoznak a motorban. Minél ritkábban cseréljük a motorolajat, azzal a motorolaj semlegesítőképességének kimerülését kockáztatjuk.

Ha az olajat nem cseréljük időben és rendszeresen, ezek a szennyeződések negatív hatással lehetnek járművünk általános teljesítményére és hatékonyságára.

Felmerülhet kérdésként, hogy milyen gyakran cseréljük le a motorolajat. A járműgyártók az olajcsere periódus meghatározásakor nagyon optimisták. Igen, 30.000 km-t is kibír a motorolaj amennyiben nem a gyereket hordjuk minden reggel a 3-5 km-re lévő iskolába úgy, hogy ezt a távolságot 30-40 perc alatt tesszük meg a reggeli dugóban araszolva, majd ugyanezt játsszuk délután visszafele is. Ez a lehető legrosszabb üzem egy motor és egy motorolaj szempontjából.

Normál, főként városi használat mellett javasolt a gyártó által meghatározott olajcsere periódust lefelezni vagy harmadolni az olaj típusától függően. Hagyományos, ásványolaj alapú motorolajat a használat függvényében érdemes 5-7.000 km-ként cserélni, a rész szintetikust 7-10.000 km-ként, egy teljesen szintetikust akár 10-15.000 km-ként.

Amennyiben az autóját napi szinten ingázásra, főként országúton vagy autópályán egyhuzamban legalább 30-50 km-t haladva használja, keveset közlekedik városban és teljesen szintetikus motorolajat használ, úgy az ön esetében teljesen reális a gyártó által javasolt 30.000 km-es olajcsere periódus is.

Mi történik, ha nincs motorolaj vagy megszűnik a kenés a motorban?

Ha a motorban  nincs olaj vagy valamilyen okból kifolyólag megszűnik a kenés, az alkatrészek a kenés hiánya miatt egymáson surlódnak ami következtében kopik a felület, emelkedik a hőmérséklet és szélsőséges esetben akár egymáshoz is hegedhet a két felület ami azonnali motortöréshez vezet. Ez a folyamat olyan károkat okoz, amiket rendkívül nehéz, vagy nem lehetetséges helyre hozni. Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze az olajszintet és megfelelő gyakorisággal cserélje az olajat!

A műszerfalon lévő Check Engine lámpán és az olajnyomást jelző lámpám kívül van néhány egyéb jel is, amely jelezheti, hogy elérkezett az olajcsere ideje. Ezek akár a következők is lehetnek:

• Szokásostól eltérő motorzaj: Amikor a motorolaj végzi a dolgát, akkor keni a motor részegységeit és ennek eredményeként csendesen jár a motort. Ha azonban az olajszint alacsony vagy teljesen kifogyott az olaj, akkor kopogó vagy dübörgő hangokat hallhat. Ha ezt veszi észre, akkor azonnal állítsa le autóját és egyeztessen szerelőjével.
• Olajszag az autóban: Az olajszag az autóban annak a jele, hogy valahol szivárog az olaj. Ha menetközben kipufogógáz vagy más égéstermék szagot érez, előfordulhat, hogy járműve túlmelegedett. Mindkét esetben a lehető leghamarabb el kell vinnie autóját karbantartási ellenőrzésre.
• Kipufogó füst: Normális, hogy járó motornál autója kipufogócsövéből áttetsző pára szerű füstöt bocsát ki. De ha azt veszi észre, hogy a kipufogóból kék vagy fehér tömör füst távozik, akkor előfordulhat, hogy a motor vagy az olajat, vagy pedig a vizet eszi. Ebben az esetben érdemes szerelőhöz fordulnia.
• Nagy futásteljesítmény: Amint azt korábban említettük, a legtöbb járműben 5-10.000 km-ként, vagy nagyjából 6-12 havonta kell olajat cserélni. Ha egy hónapban az átlagtól eltérően jelentősen több kilométert tesz meg az autójával, érdemes egy kicsit hamarabb elvinni az autót olajcserére, hogy megelőzze az esetlegesen bekövetkező a problémákat. Ez különösen igaz, ha idősebb, sokat futott járművel rendelkezik.
• Sötét színű olaj: A tiszta olaj áttetsző, borostyán árnyalatú. Idővel az összegyűjtött szennyeződések és lerakódások miatt sötétebb színűvé válik. Ha ellenőrzi az olajszintet, és azt veszi észre, hogy a motorolaj nagyon sötét, már majdnem fekete színűvé vált, akkor elképzelhető, hogy elérkezett az olajcsere időpontja. Természetesen dízel jármű esetében ez nem feltétlenül igaz, mivel a dízel olaj égéséből származó korom részecskék miatt a motorolaj relatíve rövid futásteljesítmény alatt is fekete színűvé válik. Egy jó állapotú benzines autó motorolaja normál futás mellett besötétedik, de nem válik feketévé.

A fent leírtakból látható, hogy a motorolaj sokkal több, mint a flakonon található viszkozitás (pl.: 5W-30) és a motorolaj sokkal több feladatot lát el mint a felületek kenése.

Egy jó minőségű és időben lecserélt motorolaj mindig optimális motor teljesítményt és a motor alkatrészeinek tisztaságát biztosítja, mai elengedhetetlen ahhoz, hogy autójának motorja hosszú időn és sok kilométeren keresztül hibamentesen üzemelhessen.

Válassza mindig az ismert gyártóknak azt a motorolaját, ami az autógyártó által meghatározott viszkozitással és teljesítményszinttel rendelkezik és cserélje le a motorolajat a gyártó által meghatározott csereperiódus nagyjából 50%-nál, hogy ezzel biztosítsa a mindig megfelelő motorolaj állapotot.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Az 1 Millió dolláros kérdés amit meg szoktam kapni: Melyik a legjobb motorolaj és jobb minőségű-e a drágább motorolaj!

Miután kiderül egy beszélgetés során, hogy évek óta kenőanyagokkal és motorolajokkal foglalkozok és valamennyire értek is hozzá, általában a következő kérdést teszi fel nekem a másik ember egy rövid idő után: Melyik a legjobb motorolaj?

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA is el lehet érni.

Erre a kérdésre általában ugyanazt a választ adom, mint a Dalai Láma egy angliai előadás során, miután feltettek neki egy nagyon bonyolult és összetett kérdést. Várt egy picit, gondolkodott, elmosolyodott és a következőt válaszolta: Nem tudom!

Nem azért válaszolom általában ugyanezt, mert úgy gondolnám hogy van a Dalai Láma és én köztem bármiféle hasonlóság vagy ugyanolyan tudás birtokában lennék, mint Ő, hanem egyszerűen azért, mert úgy gondolom, hogy egyrészt nincs olyan, hogy legjobb motorolaj, másrészt a legjobb motorolaj kiválasztása, az attól függ…

Be is fejezném itt a cikket, de inkább megpróbálom összeszedni, hogy miért olyan nehéz ezt a kérdést segítek megoldást találni arra, hogy mit tud tenni az, aki a legjobb motorolajat szeretné választani.

A kérdés megválaszolását két részre szedem:

1. Miből áll a motorolaj gyártás és kik azok akik biztosan jó motorolajat gyártanak
2. Miket kell figyelembe vennünk, ha a legjobb motorolajat keressük? Illetve kinek mit jelent a legjobb motorolaj

Kezdjük az első résszel: A ma kapható motorolajokat márka szerint négy csoportra szoktam osztani a gyártója szerint:

1. Nemzetközi olajtársaságok akik a világ minden pontján jelen vannak és motorolajat is gyártanak (pl: Shell, Castrol, Mobil, Petronas stb.)
2. Lokális olajtársaságok, akik lokálisan vannak jelen és motorolajat is gyártanak (pl: MOL, Orlen, Lukoil, OMV)
3. Kenőanyag gyártó cégek, akik kifejezetten kenőanyagok gyártásával foglalkoznak (Motul, Fuchs, Liqui Moly, Eurol, Mannol stb.)  
4. Marketing termékek: ők akik gyakorlatilag nem gyártanak motorolajat, hanem bérgyártatnak másokkal és saját márkanév alatt adják el (pl: AZ Masterteile, Würtemberg, az ismert kenőanyag gyártó cégek terméksorának az alaptermékei pl: Eneos, Xado, Motul motorolajok egy része, a járműgyártók saját márkanéven eladott motorolaja stb.)

Nemzetközi olajtársaságok: 

A nagy olajtársaságok azért fontosak a mi szempontunkból, mert egyrészt általában nem csak egy kenőanyag márkával képviselik magukat, hanem általában több kenőanyag márka is az ő termékük. Ennek általában nagyon egyszerű az oka, ahogy nőttek az évek során egyszerűbb volt nekik úgy szerezni új piacot, hogy felvásárolták a konkurenciát, majd megtartották a másik márkát is. Jó példa erre a Castrol. A Castrol a BP csoport kenőanyag márkája az Aral-al és a BP-vel együtt. Vagy Ilyen lehet az ELF ami a Total csoport terméke a Total és Fina márkákkal együtt.

Náluk a kenőanyag gyártás és forgalmazás egy a többi üzlet ágtól független profitábilis üzletággá vált.

A másik ami miatt ők fontosak, hogy Ők a nagy játékosok akiknek sok pénzük van és általában a teljes gyártási folyamatot lefedik:

• Kitermelnek – Finomítanak és saját alapolajat gyártanak
• Saját termék kutatás és fejlesztési részlegük van
• Az alapolaj mellett saját adalék fejlesztéssel és gyártással is foglalkoznak
• Saját gyártósoron saját maguk gyártják a terméket és általában földrészenként több gyártó üzemmel is rendelkeznek
• Saját minőségellenőrzésük van
• Saját raktárból szolgálják ki az országokat

Összefoglalva: saját maguk gyártják a termékeket a saját receptúra alapján saját alapanyagokból és saját magunk juttatják el a világ minden pontjára (na jó, egyes országokban csak disztribútoron keresztül vannak jelen, mint Magyarországon is)

Ez azért fontos, mert így tényleg végig felügyelni tudják a teljes folyamatot és garantálni tudják hogy a gyártott termék folyamatosan ugyanazt a minőségét képviseli.

Lokális olajtársaságok:

Ilyen például a saját nemzeti olajtársaságunk a MOL is, aki Magyarország mellett a környező országokban is erőteljesen képviseli magát üzemanyagtöltő hálózattal és kenőanyagokkal, sőt ma már Ázsiában is egyre több helyen érhetőek el a MOL kenőanyagok.

Az ilyen lokális olajtársaságoknak kenőanyag gyártás általában egy nagyon picike nyereséget vagy akár veszteséget képező üzletág amivel muszáj foglalkozni az üzemanyag gyártás és forgalmazás mellett mert jót tesz a marka megítélésének, mindemellett elég rosszul mutatna, ha a saját töltőállomáson más gyártó motorolaját árulnának. Összességében nem biztos, hogy önálló üzletként megéri vele foglalkozni.

Jó példa erre, hogy pár évvel ezelőtt az OMV eladta a Lukoilnak a teljes kenőanyag gyártását, mert nem érte meg neki foglalkozni a kenőanyagokkal.

Ők azok, akik emberi léptékkel számolva hatalmas cégek, de kenőanyag szempontjából “csak” lokális márkák. Ők a kenőanyagok nagy részét saját maguk gyártják és rendelkeznek kutatás fejlesztéssel. A termékek jó részének gyártásához saját alapolajat és adalékokat is használnak, de nincs saját megoldásuk minden területre. Bizonyos minőségű alapolajat és adalékot nem tudnak saját maguk gyártani, ezért ezt vásárolják a piacon és a kutatás fejlesztés is csak a termékek egy részét érinti. Sok receptúrát megvásárolnak és abból gyártják a termékeket. Náluk az látszik, hogy bizonyos termék köröket nagyon jó minőségűek a kínálatukban, bizonyos termékek nem annyira. 

Kifejezetten kenőanyag gyártással foglalkozó cégek:

Ők azok a cégek akik elsődlegesen kenőanyag gyártással és forgalmazással foglalkoznak lokálisan vagy globálisan. Itt beszélhetünk akár 50-100 éves múlttal rendelkező prémium gyártókról vagy az elmúlt 10-20 évben alapított alacsonyabb árszintű termékeket gyártó cégekről.

Elsőre nagyon jó példa a Motul, a Fuchs vagy a Liqui Moly, a másodikra pedig a Mannol, a Mogul, vagy az Eurol.

Az ilyen típusú cégek termékei teszik ki az elérhető motorolajok nagy részét. Ezeket a gyártókat két részre sorolnám.

Az első részbe tartoznak azok a kenőanyag gyártó cégek akiknek van saját laborjuk és saját kutatás fejlesztés és a gyártáshoz használt alapanyagok egy részét maguk fejlesztik és gyártják. Általában a régi és ismert kenőanyag gyártó cégek azok, akik megtehetik, hogy saját kutatás és fejlesztéssel rendelkezzenek és akár saját adalék fejlesztéssel és gyártással. Viszont az alapolajokat és az adalékok egy részét már ők is vásárolják. Ők általában a nemzetközi olajtársaságok termékeihez hasonló vagy egyes esetekben annál jobb minőségű motorolajat gyártanak.

A másik részbe tartozó cégek általában mindent vásárolnak és maguk csak a gyártást végzik. Erre jó példa a Mannol, aki megvásárolt receptúrákból, vásárolt alapolajból és adalékokból készíti a kenőanyagokat, majd értékesíti azt több márkanéven. Ezen gyártók termékeinek minősége nem rossz, de a felhasznált termékek 

Marketing termékek:

A modern világunk legnagyobb találmánya. Nem kell termék fejlesztéssel és gyártással bajlódni. Vedd meg a terméket valakitől, csomagoltasd a saját márkád nevére, majd egy jól célzott marketing segítségével futtasd be és add el. A mindennap használt termékeink esetében is jó néhány termék ilyen. Pl. az energiaitalok 90%-a és a kozmetikumok nagy része ebbe a kategóriába esik.

Őket ismét két részre osztanám és ez nem véletlen:

Az első kategóriába a járműgyártók saját márkanév alatt forgalmazott motorolajai és kenőanyagai tartoznak. Ne legyünk álszentek, valahol a járműgyártók is az extra profit miatt készítenek saját márkanév alatt terméket, viszont ők elég erőteljesen megszűrik, hogy milyen termék gyártó hívnak meg a kiválasztási folyamat és tesztelik is a terméket.

Pl: BMW gyári motorolaj. Köztudott, hogy nagyon sokáig a Castrol gyártotta a BMW motorolajat, majd pár éve beszállítót váltottak és azóta a Shell gyártja a BMW motorolajokat Európában. Hasonló ehhez a John Deere is (nagy zöld traktor szarvassal az elején), ahol a Shell gyártja a John Deere motorolajokat szinte mindenhol Európában, kivéve a német piacot, mert ott a Fuchs.

A járműgyártók saját márkás motorolajai esetében a járműgyártó szavatolja a motorolajok minőségét is. Azaz, ha megbízunk az autó gyártójában, hogy jó autót gyárt, akkor bízhatunk abban is, hogy Ő, mint az autó gyártója, jó minőségű motorolajat fog választani hozzá. Ezzel együtt el kell fogadnunk, hogy ezért a biztonságért a gyártó pénzt kér és a gyári motorolajok ára picit magasabb, mint a többi motorolajé.

Nem járműgyártó saját márkás terméke: Ez már egy ingoványos talaj. Nem tudjuk, hogy mi van a flakonban és csak reménykedni tudunk benne, hogy nem az ár volt az elsődleges szempont amikor a márka tulajdonosa kiválasztotta, hogy kinek a kenőanyagát csomagolja át. Pedig sok esetben ez a valóság. A profit az elsődleges cél a saját márkás termékek esetében.

Itt is lehet két részre szedni a kenőanyagokat ahogy eddig.

Első részbe tenném azokat a termékeket, ahogy egy nagy alkatrész forgalmazó vagy nagy áruházlánc készítteti el saját márkás termékét. Ilyen lehet pl: a Unix és Bárdi által hálózatokban elérhető AZ Masterteile vagy Würtenberg motorolajok, vagy a Lidl-ben kapható W5 motorolaj. Sajnos nem gondolom, hogy pont a Shell, mag a Mobil az aki ezeket a termékeket készíti.

A második részbe azoknak a gyártóknak a termékei kerülnek akik nem rendelkeznek gyártási lehetőséggel az adott földrészen és emiatt bérgyártásban gyárttatják a termékeiket az adott kontinensen, vagy két technológiai gyártó közös termékeként készül a termék. Az elsőre jó példa az Eneos, akinek nem éri meg Japánból idehozni az olajokat, mivel nagyon drágák lennének a szállítás következtében (igen, tudom, kivétel a Sustina, mert az tényleg made in Japan, cserébe magasabb is az ára), másodikra pedig jó példa a Xado, aki nem gyárt motorolajat, viszont gyárt egy speciális adalékot amit a bérgyártó cég beletölt minden egyes flakonba. Ebben az esetben az olajat adja a kenőanyag gyártó, az adalékot pedig a Xado és a végtermék a Xado nevét viseli.

Van még egy harmadik példai is amit nem csak a kenőanyagok terén látunk. Ez pedig az, hogy bizonyos termékcsoportokat egymással gyártanak le a cégek, hogy így tudják alacsonyan tartani az árakat vagy bizonyos termék csoportokat egyáltalán nem gyártanak, mert a gyártáshoz nagyon nagy beruházás kell ami nem térül meg. A másodikra példa a zsír gyártás. Kenőzsírt gyártani nagyon költséges viszont az eladott mennyiségek alacsonyok. Általában egy soha meg nem térülő beruházás. A nagy gyártók is általában csak a nagy mennyiségben eladott kenőzsírokat gyártják maguk (Líthium EP-2, Lítium Komplex EP2 stb), a többi speciálisabb kisebb mennyiségben eladott kenőzsírt pedig azzal a pár darab zsír gyártóval gyártják akik ehhez értenek, ezzel foglalkoznak és gyártják a kenőzsírt szinte mindenkinek.

Ami szomorú, hogy a kenőanyagok esetében is elindult az az irány, hogy egyes alaptermékeket már az ismert gyártók sem saját maguk gyártanak, hanem egymással gyúrtatják annak érdekében, hogy a költségek alacsonyok legyenek és vagy a hasznot növeljék vagy pedig az eladási árat csökkenthessék.

Konklúzióként azt tudom mondani a végére, hogy amennyiben fontos, hogy jó minőségű motorolajat töltsünk autónkba, úgy azt nagy biztonsággal úgy tudjuk megtenni, hogy vagy gyári motorolajat választjuk, mivel itt a járműgyártó szavatolja a motorolaj minőségét, vagy pedig olyan gyártó motorolaját választjuk, aki sok éve múlttal rendelkezik a kenőanyag gyártás terén és utánanézve látjuk, hogy a gyártási folyamat több területét is saját maguk végzik, termék teszteléssel és fejlesztéssel foglalkoznak és az alapanyagok egy részét is saját maguk gyártják.

A következő részben a kérdés felhasználói oldaláról fogunk írni, azaz azt szemléltetjük, hogy milyen különbségek adódnak a különböző üzemeltetési módok között és ezek alapján mi lehet a legjobb motorolaj.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

www.olajosvili.hu